Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
63 kapcsolatok: Alsódomboru, Asszimiláció (szociológia), Ausztria, Belica, Bottornya, Cigányok, Csáktornya (Muraköz), Damása, Dékánfalva, Dráva, Drávadiós, Drávanagyfalu, Drávavásárhely, Felsőmihályfalva, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Jászi Oszkár, Jugoszlávia, Kaj nyelvjárás, Község, Kisszabadka, Kotor (Horvátország), Ligetfalva (Szlovénia), Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Magyarosítás, Mindszenty József, Mura (Dráva), Muracsány, Muraköz megye, Muraközi ló, Murakirály, Murasiklós, Muraszentmária, Muraszentmárton, Muraszerdahely, Muravid, Muravidék, Német nyelv, Pápai Páriz Ferenc, Perlak, Perlaki járás, Ráckanizsa, Stridóvár, Szelence, Szentilona, Szlovén nyelv, Szlovénia, ..., Végfalva (Ráckanizsa), Víziszentgyörgy, Vend nyelv, Vendvidék, Zala vármegye, Zalaújvár, 1659, 1900, 1910, 1938, 1941, 1942, 2001. Bővíteni index (13 több) »
Alsódomboru
Alsódomboru falu Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Alsódomboru · Többet látni »
Asszimiláció (szociológia)
Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.
Új!!: Muraköz és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Muraköz és Ausztria · Többet látni »
Belica
Belica (horvátul Belica, korábbi magyar változata Belicza) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Belica · Többet látni »
Bottornya
Bottornya (1887-ig Podturen,, vendül Pottüren vagy Pottören) falu és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Bottornya · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Muraköz és Cigányok · Többet látni »
Csáktornya (Muraköz)
Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.
Új!!: Muraköz és Csáktornya (Muraköz) · Többet látni »
Damása
Damása (korábbi magyar nevén Domasinecz) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Damása · Többet látni »
Dékánfalva
Dékánfalva (korábbi magyar neve Dekanovecz) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Dékánfalva · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Muraköz és Dráva · Többet látni »
Drávadiós
Drávadiós (1908-ig Orehovicza, horvátul Orehovica) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Drávadiós · Többet látni »
Drávanagyfalu
Drávanagyfalu (horvátul Strahoninec, 1908-ig Nagyfalu, horvátul 1930-ig Nadfalu) község Horvátországban Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Drávanagyfalu · Többet látni »
Drávavásárhely
Drávavásárhely (horvátul Nedelišće, korábban magyarul Nedelic, szlovén és vend alakban Nedelišče) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Drávavásárhely · Többet látni »
Felsőmihályfalva
Felsőmihályfalva (1930-ig Gornji Mihalovec) falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Felsőmihályfalva · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Muraköz és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Muraköz és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Muraköz és Horvátország · Többet látni »
Jászi Oszkár
Jászi Oszkár (született Jakubovits Oszkár) (Nagykároly, 1875. március 2. – Oberlin, USA, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztere, majd emigráns politikus, egyetemi tanár.
Új!!: Muraköz és Jászi Oszkár · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Muraköz és Jugoszlávia · Többet látni »
Kaj nyelvjárás
A kaj nyelvjárás (horvátul kajkavsko narječje, kajkavica vagy kajkavština) egyike a közép-délszláv diarendszer három legnagyobb nyelvjárásának a ča és a što nyelvjárás mellett.
Új!!: Muraköz és Kaj nyelvjárás · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Muraköz és Község · Többet látni »
Kisszabadka
Kisszabadka (horvátul Mala Subotica) falu és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Kisszabadka · Többet látni »
Kotor (Horvátország)
Kotor (horvátul Kotoriba, régebbi magyar nevén Kottori) község Horvátországban a magyar-horvát határ mellett, Muraköz megyében, Letenye szomszédságában.
Új!!: Muraköz és Kotor (Horvátország) · Többet látni »
Ligetfalva (Szlovénia)
Ligetfalva Szlovénia keleti felén, a horvát határ mellett, Ráckanizsában a Ščavnica jobb partján fekszik.
Új!!: Muraköz és Ligetfalva (Szlovénia) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Muraköz és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Muraköz és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Muraköz és Magyarország · Többet látni »
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Új!!: Muraköz és Magyarosítás · Többet látni »
Mindszenty József
Tiszteletreméltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros.
Új!!: Muraköz és Mindszenty József · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Muraköz és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muracsány
Muracsány falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Muracsány · Többet látni »
Muraköz megye
Muraköz megye (horvátul Međimurska županija) Horvátország legkisebb és legsűrűbben lakott megyéje, székhelye Csáktornya.
Új!!: Muraköz és Muraköz megye · Többet látni »
Muraközi ló
#ÁTIRÁNYÍTÁS Muraközi.
Új!!: Muraköz és Muraközi ló · Többet látni »
Murakirály
Murakirály (horvátul Donji Kraljevec, 1930-ig Murski Kraljevec) falu és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Murakirály · Többet látni »
Murasiklós
Murasiklós falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Murasiklós · Többet látni »
Muraszentmária
Muraszentmária (korábban Sveta Marija na Muri) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Muraszentmária · Többet látni »
Muraszentmárton
jobbra Muraszentmárton (horvátul Sveti Martin na Muri, 1965 és 1991 között Martin na Muri) falu és községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Muraszentmárton · Többet látni »
Muraszerdahely
Muraszerdahely kisváros és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Muraszerdahely · Többet látni »
Muravid
Muravid falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Muravid · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Muraköz és Muravidék · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Muraköz és Német nyelv · Többet látni »
Pápai Páriz Ferenc
Ars heraldica, 1695 Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.
Új!!: Muraköz és Pápai Páriz Ferenc · Többet látni »
Perlak
Perlak (horvátul Prelog) város és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Perlak · Többet látni »
Perlaki járás
A Perlaki járás Zala vármegye egyik járása volt a trianoni békeszerződés előtt, valamint a második világháború alatt.
Új!!: Muraköz és Perlaki járás · Többet látni »
Ráckanizsa
Ráckanizsa (szlovénül Razkrižje) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában.
Új!!: Muraköz és Ráckanizsa · Többet látni »
Stridóvár
Stridóvár (más néven Sztrigó, horvátul Štrigova, latinul Stridonium, németül Stridau) falu és községközpont Horvátországban Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Stridóvár · Többet látni »
Szelence
Szelencehegy vagy Szelence (horvátul Selnica, 1931-ig Selnički breg, magyarul 1908-ig Hegykerület VII.) községközpont Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Szelence · Többet látni »
Szentilona
A pálos kolostor a 18. században A Szent Ilona kápolna Szentilona (korábban Svetajelena) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Szentilona · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Muraköz és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Muraköz és Szlovénia · Többet látni »
Végfalva (Ráckanizsa)
Végfalva Szlovénia keleti felén, a horvát határ mellett, Ráckanizsában a Ščavnica partján fekszik.
Új!!: Muraköz és Végfalva (Ráckanizsa) · Többet látni »
Víziszentgyörgy
Víziszentgyörgy község Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Víziszentgyörgy · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Muraköz és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Muraköz és Vendvidék · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Muraköz és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaújvár
A Festetics-kastély Zalaújvár falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.
Új!!: Muraköz és Zalaújvár · Többet látni »
1659
Nincs leírás.
Új!!: Muraköz és 1659 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Muraköz és 1900 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Muraköz és 1910 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Muraköz és 1938 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Muraköz és 1941 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Muraköz és 1942 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Muraköz és 2001 · Többet látni »
