Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Barabási Albert László, Csomay Zsófia, Földes Imre (zenetörténész), Ferenczy Noémi-díj, Frenák Pál, Gazdag Gyula, Gőz László, Gergely István (belsőépítész), Hattula Moholy-Nagy, Kopek Gábor, Kovalik Balázs, Lengyel István (formatervező), Magyarország, Moholy-Nagy László, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Nádasdy Ádám, Passuth Krisztina, Péter Vladimir, Reimholz Péter, Rubik Ernő (játéktervező), 2006, 2020.
Barabási Albert László
Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30. –) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Barabási Albert László · Többet látni »
Csomay Zsófia
Csomay Zsófia (Budapest, 1940. június 4. –) Ybl-díjas magyar építész, belsőépítész, érdemes művész, címzetes egyetemi tanár..
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Csomay Zsófia · Többet látni »
Földes Imre (zenetörténész)
Földes Imre Erkel Ferenc- és Prima-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a magyar zenetörténet-oktatás és ismeretterjesztés nagyhatású személyisége.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Földes Imre (zenetörténész) · Többet látni »
Ferenczy Noémi-díj
Noémi kibontott hajjal, 1903 A Ferenczy Noémi-díj kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenység elismerésére adományozható állami kitüntetés.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Ferenczy Noémi-díj · Többet látni »
Frenák Pál
Frenák Pál (Budapest, 1957. május 4. –) Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas magyar koreográfus, pedagógus, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Frenák Pál · Többet látni »
Gazdag Gyula
Gazdag Gyula (Budapest, 1947. július 19. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Gazdag Gyula · Többet látni »
Gőz László
Gőz László (Budapest, 1954. szeptember 22.) magyar jazz-zenész, zeneakadémiai tanár.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Gőz László · Többet látni »
Gergely István (belsőépítész)
Gergely István (Budapest, 1930. május 21. – 2021. január 28.) magyar belsőépítész, tanár.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Gergely István (belsőépítész) · Többet látni »
Hattula Moholy-Nagy
Hattula Moholy-Nagy archeológus.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Hattula Moholy-Nagy · Többet látni »
Kopek Gábor
Kopek Gábor (Komló, 1955. január 27. –) fotográfus, médiaművész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem volt rektora, 2015 nyarától 2018 júniusáig a Collegium Hungaricum Berlin igazgatója.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Kopek Gábor · Többet látni »
Kovalik Balázs
Kovalik Balázs (Budapest, 1969 –) rendező, a Budapesti Őszi Fesztivál művészeti vezetője 2003-tól a fesztivál (CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál) átalakulásáig, a Magyar Állami Operaház volt művészeti igazgatója 2010-ig.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Kovalik Balázs · Többet látni »
Lengyel István (formatervező)
Lengyel István, Stefan Lengyel (Budapest, 1937–) magyar formatervező iparművész, tanszékvezető egyetemi tanár.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Lengyel István (formatervező) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Magyarország · Többet látni »
Moholy-Nagy László
Moholy-Nagy László (1909-ig Weisz) (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Moholy-Nagy László · Többet látni »
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (rövidítve: MOME) legkorábbi jogelődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda, 1880-ban nyitotta meg kapuit.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Többet látni »
Nádasdy Ádám
Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Nádasdy Ádám · Többet látni »
Passuth Krisztina
Passuth Krisztina (Budapest, 1937. április 27. –) Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, Passuth László író lánya.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Passuth Krisztina · Többet látni »
Péter Vladimir
Péter Vladimir (Budapest, 1947. június 28. –) Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, magyar ötvös- és szobrászművész.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Péter Vladimir · Többet látni »
Reimholz Péter
Reimholz Péter (Budapest, 1942. június 3. – Budapest, 2009. október 9.) Kossuth- és kétszeres Ybl Miklós-díjas magyar építész, belsőépítész, egyetemi tanár.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Reimholz Péter · Többet látni »
Rubik Ernő (játéktervező)
Ifj.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és Rubik Ernő (játéktervező) · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és 2006 · Többet látni »
2020
---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.
Új!!: Moholy-Nagy-díj és 2020 · Többet látni »
