Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Romániai magyarok
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Romániai magyarok 26 közös dolog (a Uniópédia): Brassó, Brassó megye, Bukarest, Csíkszereda, Dicsőszentmárton, Hargita megye, Háromszék vármegye, Közigazgatás, Kovászna megye, Magyar Autonóm Tartomány, Magyarország, Maros megye, Marosludas, Mezőség, Nicolae Ceaușescu, Román Kommunista Párt, Román nyelv, Románia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Székelyek, Székelyföld, Székelyudvarhely, Udvarhely vármegye, 1956-os forradalom.
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Brassó és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Brassó és Romániai magyarok ·
Brassó megye
Brassó megye (románul județul Brașov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el.
Brassó megye és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Brassó megye és Romániai magyarok ·
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Bukarest és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Bukarest és Romániai magyarok ·
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Csíkszereda és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Csíkszereda és Romániai magyarok ·
Dicsőszentmárton
Az ortodox templom Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében.
Dicsőszentmárton és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Dicsőszentmárton és Romániai magyarok ·
Hargita megye
Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el.
Hargita megye és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Hargita megye és Romániai magyarok ·
Háromszék vármegye
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén.
Háromszék vármegye és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Háromszék vármegye és Romániai magyarok ·
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Közigazgatás és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Közigazgatás és Romániai magyarok ·
Kovászna megye
Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje.
Kovászna megye és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Kovászna megye és Romániai magyarok ·
Magyar Autonóm Tartomány
A Magyar Autonóm Tartomány (MAT) 1952.
Magyar Autonóm Tartomány és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Magyar Autonóm Tartomány és Romániai magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Magyarország és Romániai magyarok ·
Maros megye
Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.
Maros megye és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · Maros megye és Romániai magyarok ·
Marosludas
Marosludas (régebb Ludoșul de Mureș) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Marosludas · Marosludas és Romániai magyarok ·
Mezőség
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Mezőség · Mezőség és Romániai magyarok ·
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Nicolae Ceaușescu · Nicolae Ceaușescu és Romániai magyarok ·
Román Kommunista Párt
A Román Kommunista Párt, rövidítve RKP (románul: Partidul Comunist Român,, PCR) kommunista párt volt Romániában.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Román Kommunista Párt · Román Kommunista Párt és Romániai magyarok ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Román nyelv · Román nyelv és Romániai magyarok ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Románia · Románia és Romániai magyarok ·
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Romániai magyarok ·
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Sepsiszentgyörgy · Romániai magyarok és Sepsiszentgyörgy ·
Szászrégen
Márton Áron szobra Szászrégen környéke 1769–1773 között Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Szászrégen · Romániai magyarok és Szászrégen ·
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Székelyek · Romániai magyarok és Székelyek ·
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Székelyföld · Romániai magyarok és Székelyföld ·
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Székelyudvarhely · Romániai magyarok és Székelyudvarhely ·
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között.
Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Udvarhely vármegye · Romániai magyarok és Udvarhely vármegye ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Maros-Magyar Autonóm Tartomány · 1956-os forradalom és Romániai magyarok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Romániai magyarok
- Mi van a közös Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Romániai magyarok
- Közötti hasonlóságok Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Romániai magyarok
Összehasonlítását Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Romániai magyarok
Maros-Magyar Autonóm Tartomány 54 kapcsolatokat, ugyanakkor Romániai magyarok 352. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 6.40% = 26 / (54 + 352).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Maros-Magyar Autonóm Tartomány és Romániai magyarok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
