Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) 23 közös dolog (a Uniópédia): Baja, Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Esztergom, Főváros, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Magyarország, Megyeszékhely, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Szeged, Szolnok, Város, Veszprém, Zalaegerszeg.
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Baja és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Baja és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Békéscsaba és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Békéscsaba és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Budapest és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Debrecen és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Esztergom és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Főváros és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Főváros és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Győr és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Hódmezővásárhely és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Hódmezővásárhely és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Kaposvár és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Kaposvár és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Kecskemét és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Kecskemét és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyeszékhely · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyeszékhely ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Miskolc · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Miskolc ·
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Nagykanizsa · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagykanizsa ·
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Nyíregyháza · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nyíregyháza ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Pécs · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pécs ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Sopron · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Sopron ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Székesfehérvár · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Szeged · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szeged ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Szolnok · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnok ·
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Város · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Város ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Veszprém · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprém ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Zalaegerszeg · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zalaegerszeg ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
- Mi van a közös Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
- Közötti hasonlóságok Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
Összehasonlítását Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint 122 kapcsolatokat, ugyanakkor Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) 104. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 10.18% = 23 / (122 + 104).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
