Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyarország és Rákóczi-szabadságharc

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Rákóczi-szabadságharc

Magyarország vs. Rákóczi-szabadságharc

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Közötti hasonlóságok Magyarország és Rákóczi-szabadságharc

Magyarország és Rákóczi-szabadságharc 45 közös dolog (a Uniópédia): Abszolút monarchia, Alkotmány, Ausztria, Bajorország, Bécs, Dráva, Duna, Dunántúl, Emigráció (tevékenység), Erdély, Franciaország, Frangepán Ferenc Kristóf, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, I. Lipót magyar király, II. Rákóczi Ferenc, IV. Béla magyar király, Karlócai béke, Magyar Királyság, Magyarok, Május 1., Nagyvárad, Német-római Birodalom, Németek, November 1., Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Párizs, Politika, Rend (feudalizmus), ..., Románok, Savoyai Jenő, Szatmári béke, Szécsény, Szerbek, Szlovákok, Szombathely, Török hódoltság, Tokaj, Vallásszabadság, Vas vármegye, Veszprém, Zala vármegye, Zalaegerszeg, Zrínyi Péter. Bővíteni index (15 több) »

Abszolút monarchia

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.

Abszolút monarchia és Magyarország · Abszolút monarchia és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Alkotmány

archivedate.

Alkotmány és Magyarország · Alkotmány és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Magyarország · Ausztria és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Bajorország és Magyarország · Bajorország és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Magyarország · Bécs és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Dráva és Magyarország · Dráva és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Magyarország · Duna és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Dunántúl és Magyarország · Dunántúl és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Emigráció (tevékenység)

Amerika felé, valamikor a 20. század elején Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen.

Emigráció (tevékenység) és Magyarország · Emigráció (tevékenység) és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és Magyarország · Erdély és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Franciaország és Magyarország · Franciaország és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Frangepán Ferenc Kristóf

Gróf Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643. március 4. – Bécsújhely, 1671. április 30.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, Terszati őrgróf, költő, a Horvátországban hatalmas birtokokkal rendelkező család utolsó férfi tagja.

Frangepán Ferenc Kristóf és Magyarország · Frangepán Ferenc Kristóf és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Habsburg Birodalom és Magyarország · Habsburg Birodalom és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Habsburg-ház és Magyarország · Habsburg-ház és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

I. Lipót magyar király és Magyarország · I. Lipót magyar király és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

II. Rákóczi Ferenc és Magyarország · II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

IV. Béla magyar király és Magyarország · IV. Béla magyar király és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Karlócai béke

A karlócai békeszerződést 1699.

Karlócai béke és Magyarország · Karlócai béke és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Magyar Királyság és Magyarország · Magyar Királyság és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Magyarok és Magyarország · Magyarok és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Május 1.

A munka ünnepe.

Május 1. és Magyarország · Május 1. és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Magyarország és Nagyvárad · Nagyvárad és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Magyarország és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Magyarország és Németek · Németek és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

November 1.

Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.

Magyarország és November 1. · November 1. és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Magyarország és Országgyűlés · Országgyűlés és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Magyarország és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Magyarország és Párizs · Párizs és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Politika

A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.

Magyarország és Politika · Politika és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Rend (feudalizmus)

harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.

Magyarország és Rend (feudalizmus) · Rákóczi-szabadságharc és Rend (feudalizmus) · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Magyarország és Románok · Rákóczi-szabadságharc és Románok · Többet látni »

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.

Magyarország és Savoyai Jenő · Rákóczi-szabadságharc és Savoyai Jenő · Többet látni »

Szatmári béke

Magyarország a szatmári béke korában accessdate.

Magyarország és Szatmári béke · Rákóczi-szabadságharc és Szatmári béke · Többet látni »

Szécsény

Ferencrendi kolostor a katolikus templommal Szécsényi konföderáció oklevele Szécsény város Nógrád vármegyében, a Szécsényi járás központja.

Magyarország és Szécsény · Rákóczi-szabadságharc és Szécsény · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Magyarország és Szerbek · Rákóczi-szabadságharc és Szerbek · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Magyarország és Szlovákok · Rákóczi-szabadságharc és Szlovákok · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Magyarország és Szombathely · Rákóczi-szabadságharc és Szombathely · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Magyarország és Török hódoltság · Rákóczi-szabadságharc és Török hódoltság · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Magyarország és Tokaj · Rákóczi-szabadságharc és Tokaj · Többet látni »

Vallásszabadság

A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).

Magyarország és Vallásszabadság · Rákóczi-szabadságharc és Vallásszabadság · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Magyarország és Vas vármegye · Rákóczi-szabadságharc és Vas vármegye · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Magyarország és Veszprém · Rákóczi-szabadságharc és Veszprém · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Magyarország és Zala vármegye · Rákóczi-szabadságharc és Zala vármegye · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Magyarország és Zalaegerszeg · Rákóczi-szabadságharc és Zalaegerszeg · Többet látni »

Zrínyi Péter

Gróf Zrínyi IV.

Magyarország és Zrínyi Péter · Rákóczi-szabadságharc és Zrínyi Péter · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyarország és Rákóczi-szabadságharc

Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Rákóczi-szabadságharc 238. Ami közös bennük 45, a Jaccard index 3.16% = 45 / (1188 + 238).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Rákóczi-szabadságharc. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »