Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyarország és Mohácsi csata
Magyarország és Mohácsi csata 49 közös dolog (a Uniópédia): Atlanti-óceán, Ausztria, Bécs, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Budai vilajet, Délvidék, Duna, Dunántúl, Eger, Erdély, Esztergom, Európa, Földközi-tenger, Franciaország, Gergely-naptár, Győr, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, I. Mátyás magyar király, Jagelló-ház, Július 25., Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Május 1., Mohács, Nándorfehérvár elfoglalása, Német-római Birodalom, Németország, Országgyűlés, ..., Oszmán Birodalom, Pest (történelmi település), Pozsony, Római katolikus egyház, Reneszánsz, Székesfehérvár, Szeged, Szent Korona, Szerbek, Szerbia, Török hódoltság, Tisza, Velencei Köztársaság, Visegrád, Zsidók, Zsoldos, 15. század, 1520-as évek, 16. század. Bővíteni index (19 több) »
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Atlanti-óceán és Magyarország · Atlanti-óceán és Mohácsi csata ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Magyarország · Ausztria és Mohácsi csata ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyarország · Bécs és Mohácsi csata ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Magyarország · Buda (történelmi település) és Mohácsi csata ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Buda török kézre kerülése és Magyarország · Buda török kézre kerülése és Mohácsi csata ·
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Budai vilajet és Magyarország · Budai vilajet és Mohácsi csata ·
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Délvidék és Magyarország · Délvidék és Mohácsi csata ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Magyarország · Duna és Mohácsi csata ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Magyarország · Dunántúl és Mohácsi csata ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Magyarország · Eger és Mohácsi csata ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Magyarország · Erdély és Mohácsi csata ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Magyarország · Esztergom és Mohácsi csata ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Magyarország · Európa és Mohácsi csata ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Magyarország · Földközi-tenger és Mohácsi csata ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Magyarország · Franciaország és Mohácsi csata ·
Gergely-naptár
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.
Gergely-naptár és Magyarország · Gergely-naptár és Mohácsi csata ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Magyarország · Győr és Mohácsi csata ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Magyarország · Habsburg Birodalom és Mohácsi csata ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Magyarország · Habsburg-ház és Mohácsi csata ·
I. Mátyás magyar király
I.
I. Mátyás magyar király és Magyarország · I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Jagelló-ház és Magyarország · Jagelló-ház és Mohácsi csata ·
Július 25.
Névnapok: Jakab, Kristóf + Dalibor, Jakus, Jákó, Jákob, Jakobina, Krisztofer, Szindbád, Talabér, Talabor, Talbot, Timur, Tomor, Valencia, Valentin, Valentina, Zsaklin.
Július 25. és Magyarország · Július 25. és Mohácsi csata ·
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Magyar belháború (1526–38) és Magyarország · Magyar belháború (1526–38) és Mohácsi csata ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Magyarország · Magyar Királyság és Mohácsi csata ·
Május 1.
A munka ünnepe.
Május 1. és Magyarország · Május 1. és Mohácsi csata ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Magyarország és Mohács · Mohács és Mohácsi csata ·
Nándorfehérvár elfoglalása
A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számító Nándorfehérvár eleste 1521.
Magyarország és Nándorfehérvár elfoglalása · Mohácsi csata és Nándorfehérvár elfoglalása ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Magyarország és Német-római Birodalom · Mohácsi csata és Német-római Birodalom ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Magyarország és Németország · Mohácsi csata és Németország ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Magyarország és Országgyűlés · Mohácsi csata és Országgyűlés ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Magyarország és Oszmán Birodalom · Mohácsi csata és Oszmán Birodalom ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Magyarország és Pest (történelmi település) · Mohácsi csata és Pest (történelmi település) ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Magyarország és Pozsony · Mohácsi csata és Pozsony ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Magyarország és Római katolikus egyház · Mohácsi csata és Római katolikus egyház ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Magyarország és Reneszánsz · Mohácsi csata és Reneszánsz ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyarország és Székesfehérvár · Mohácsi csata és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Magyarország és Szeged · Mohácsi csata és Szeged ·
Szent Korona
date.
Magyarország és Szent Korona · Mohácsi csata és Szent Korona ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyarország és Szerbek · Mohácsi csata és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Magyarország és Szerbia · Mohácsi csata és Szerbia ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Magyarország és Török hódoltság · Mohácsi csata és Török hódoltság ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Magyarország és Tisza · Mohácsi csata és Tisza ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Magyarország és Velencei Köztársaság · Mohácsi csata és Velencei Köztársaság ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Magyarország és Visegrád · Mohácsi csata és Visegrád ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Magyarország és Zsidók · Mohácsi csata és Zsidók ·
Zsoldos
A zsoldos az 1949.
Magyarország és Zsoldos · Mohácsi csata és Zsoldos ·
15. század
A 15.
15. század és Magyarország · 15. század és Mohácsi csata ·
1520-as évek
Nincs leírás.
1520-as évek és Magyarország · 1520-as évek és Mohácsi csata ·
16. század
A 16.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyarország és Mohácsi csata
- Mi van a közös Magyarország és Mohácsi csata
- Közötti hasonlóságok Magyarország és Mohácsi csata
Összehasonlítását Magyarország és Mohácsi csata
Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Mohácsi csata 256. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 3.39% = 49 / (1188 + 256).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Mohácsi csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
