Közötti hasonlóságok Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) 49 közös dolog (a Uniópédia): Érd, Baja, Baranya vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Békés vármegye, Békéscsaba, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Budapest, Csongrád-Csanád vármegye, Debrecen, Eger, Esztergom, Főváros, Fejér vármegye, Győr, Győr-Moson-Sopron vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Hódmezővásárhely, Helyi önkormányzatok Magyarországon, Heves vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kaposvár, Kecskemét, Komárom-Esztergom vármegye, Magyarország vármegyéi (2023–), Miskolc, Nagykanizsa, Nógrád vármegye, Nyíregyháza, Pécs, ..., Pest vármegye, Rendszerváltás Magyarországon, Salgótarján, Somogy vármegye, Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Székesfehérvár, Szeged, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tolna vármegye, Vas vármegye, Város, Veszprém, Veszprém vármegye, Zala vármegye, Zalaegerszeg. Bővíteni index (19 több) »
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Érd és Magyarország · Érd és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Baja és Magyarország · Baja és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Magyarország · Baranya vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Bács-Kiskun vármegye és Magyarország · Bács-Kiskun vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Békés vármegye és Magyarország · Békés vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Békéscsaba és Magyarország · Békéscsaba és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyarország · Budapest és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország · Csongrád-Csanád vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Magyarország · Debrecen és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Magyarország · Eger és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Magyarország · Esztergom és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Főváros
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
Főváros és Magyarország · Főváros és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Fejér vármegye és Magyarország · Fejér vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Magyarország · Győr és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország · Győr-Moson-Sopron vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország · Hajdú-Bihar vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Hódmezővásárhely és Magyarország · Hódmezővásárhely és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Helyi önkormányzatok Magyarországon
A helyi önkormányzás „a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.
Helyi önkormányzatok Magyarországon és Magyarország · Helyi önkormányzatok Magyarországon és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Heves vármegye és Magyarország · Heves vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Magyarország · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Kaposvár és Magyarország · Kaposvár és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Kecskemét és Magyarország · Kecskemét és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Komárom-Esztergom vármegye és Magyarország · Komárom-Esztergom vármegye és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Magyarország vármegyéi (2023–)
Magyarország az 1950-es megyerendezés óta 19 megyére oszlik, melyek megnevezése, az Alaptörvény tizenegyedik módosítása alapján, 2023.
Magyarország és Magyarország vármegyéi (2023–) · Magyarország vármegyéi (2023–) és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Magyarország és Miskolc · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Miskolc ·
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Magyarország és Nagykanizsa · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagykanizsa ·
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Magyarország és Nógrád vármegye · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nógrád vármegye ·
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Magyarország és Nyíregyháza · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nyíregyháza ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Magyarország és Pécs · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pécs ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Magyarország és Pest vármegye · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pest vármegye ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Magyarország és Rendszerváltás Magyarországon · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Rendszerváltás Magyarországon ·
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Magyarország és Salgótarján · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Salgótarján ·
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Magyarország és Somogy vármegye · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Somogy vármegye ·
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Magyarország és Sopron · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Sopron ·
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Magyarország és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Magyarország és Székesfehérvár · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Magyarország és Szeged · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szeged ·
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Magyarország és Szekszárd · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szekszárd ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Magyarország és Szolnok · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnok ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Magyarország és Szombathely · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szombathely ·
Tatabánya
Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.
Magyarország és Tatabánya · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tatabánya ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Magyarország és Tolna vármegye · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tolna vármegye ·
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Magyarország és Vas vármegye · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Vas vármegye ·
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Magyarország és Város · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Város ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Magyarország és Veszprém · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprém ·
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Magyarország és Veszprém vármegye · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprém vármegye ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Magyarország és Zala vármegye · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zala vármegye ·
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Magyarország és Zalaegerszeg · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zalaegerszeg ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
- Mi van a közös Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
- Közötti hasonlóságok Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
Összehasonlítását Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) 104. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 3.79% = 49 / (1188 + 104).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: