Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyarország és Magyarország természetföldrajza

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Magyarország természetföldrajza

Magyarország vs. Magyarország természetföldrajza

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európá délkeleti régiójában terül el.

Közötti hasonlóságok Magyarország és Magyarország természetföldrajza

Magyarország és Magyarország természetföldrajza 60 közös dolog (a Uniópédia): Aggteleki Nemzeti Park, Alföld, Alpokalja, Ausztria, Őrségi Nemzeti Park, Északi-középhegység, Balaton, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Baranya vármegye, Börzsöny (hegység), Bükki Nemzeti Park, Budapest, Csongrád-Csanád vármegye, Dráva, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Európa, Fertő, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Horvátország, Ipoly, Kékes, Körös–Maros Nemzeti Park, Közép-Európa, Kőolaj, ..., Kisalföld, Kiskunsági Nemzeti Park, Kontinentális éghajlat, Magyar racka juh, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország védett természeti értékeinek listája, Mátra, Mészkő (kőzet), Mecsek, Mezőgazdaság, Nemzeti park, Rába, Románia, Rudabánya, Sió, Szamos, Szántóföld, Szeged, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tisza, Tisza-tó, Ukrajna, Uránércbányászat Magyarországon, Velencei-tó, Villányi-hegység, Zala vármegye, Zempléni-hegység, Zengő (hegy). Bővíteni index (30 több) »

Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre.

Aggteleki Nemzeti Park és Magyarország · Aggteleki Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Magyarország · Alföld és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Alpokalja

Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye területén.

Alpokalja és Magyarország · Alpokalja és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Magyarország · Ausztria és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Őrségi Nemzeti Park

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002.

Magyarország és Őrségi Nemzeti Park · Magyarország természetföldrajza és Őrségi Nemzeti Park · Többet látni »

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Északi-középhegység és Magyarország · Északi-középhegység és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Balaton és Magyarország · Balaton és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park és Magyarország · Balaton-felvidéki Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Baranya vármegye és Magyarország · Baranya vármegye és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Börzsöny (hegység)

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.

Börzsöny (hegység) és Magyarország · Börzsöny (hegység) és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.

Bükki Nemzeti Park és Magyarország · Bükki Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Magyarország · Budapest és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Csongrád-Csanád vármegye

Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.

Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország · Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Dráva és Magyarország · Dráva és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Magyarország · Duna és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Duna–Dráva Nemzeti Park

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.

Duna–Dráva Nemzeti Park és Magyarország · Duna–Dráva Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Duna–Ipoly Nemzeti Park

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.

Duna–Ipoly Nemzeti Park és Magyarország · Duna–Ipoly Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Dunakanyar és Magyarország · Dunakanyar és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Dunántúli-dombság

A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.

Dunántúli-dombság és Magyarország · Dunántúli-dombság és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.

Dunántúli-középhegység és Magyarország · Dunántúli-középhegység és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Magyarország · Európa és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Fertő

Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.

Fertő és Magyarország · Fertő és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Fertő–Hanság Nemzeti Park

A Fertő tó a NASA műholdas felvételén A „Sziki őszirózsa” tanösvény táblája Fertő-Hanság Nemzeti Park, Rév-Kócsagvár A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik.

Fertő–Hanság Nemzeti Park és Magyarország · Fertő–Hanság Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Hortobágyi Nemzeti Park

A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.

Hortobágyi Nemzeti Park és Magyarország · Hortobágyi Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Horvátország és Magyarország · Horvátország és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Ipoly és Magyarország · Ipoly és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Kékes

A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa.

Kékes és Magyarország · Kékes és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Körös–Maros Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg.

Körös–Maros Nemzeti Park és Magyarország · Körös–Maros Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Közép-Európa és Magyarország · Közép-Európa és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Kőolaj

A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Kőolaj és Magyarország · Kőolaj és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Kisalföld

A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.

Kisalföld és Magyarország · Kisalföld és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Kiskunsági Nemzeti Park

A Kiskunsági Nemzeti parkot 1975.

Kiskunsági Nemzeti Park és Magyarország · Kiskunsági Nemzeti Park és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Kontinentális éghajlat

A kontinentális éghajlat gyakran jelentős hőmérsékleti különbségeket mutat be (forró nyár és hideg tél).

Kontinentális éghajlat és Magyarország · Kontinentális éghajlat és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Magyar racka juh

Néhány példány Mekszikópusztán, a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban A magyar racka juh, régebben hortobágyi racka juh egy régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt.

Magyar racka juh és Magyarország · Magyar racka juh és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország · Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Magyarország védett természeti értékeinek listája

Ez a lista Magyarország védett természeti értékeit tartalmazza.

Magyarország és Magyarország védett természeti értékeinek listája · Magyarország természetföldrajza és Magyarország védett természeti értékeinek listája · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Mátra és Magyarország · Mátra és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Mészkő (kőzet) és Magyarország · Mészkő (kőzet) és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Mecsek

A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.

Magyarország és Mecsek · Magyarország természetföldrajza és Mecsek · Többet látni »

Mezőgazdaság

Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.

Magyarország és Mezőgazdaság · Magyarország természetföldrajza és Mezőgazdaság · Többet látni »

Nemzeti park

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

Magyarország és Nemzeti park · Magyarország természetföldrajza és Nemzeti park · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Magyarország és Rába · Magyarország természetföldrajza és Rába · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Magyarország és Románia · Magyarország természetföldrajza és Románia · Többet látni »

Rudabánya

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Magyarország és Rudabánya · Magyarország természetföldrajza és Rudabánya · Többet látni »

Sió

A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.

Magyarország és Sió · Magyarország természetföldrajza és Sió · Többet látni »

Szamos

A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Magyarország és Szamos · Magyarország természetföldrajza és Szamos · Többet látni »

Szántóföld

Szántóföld Zichyújfalu határában Szántó művelési ágú terület az a terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják.

Magyarország és Szántóföld · Magyarország természetföldrajza és Szántóföld · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Magyarország és Szeged · Magyarország természetföldrajza és Szeged · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Magyarország és Szerbia · Magyarország természetföldrajza és Szerbia · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Magyarország és Szlovákia · Magyarország természetföldrajza és Szlovákia · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Magyarország és Szlovénia · Magyarország természetföldrajza és Szlovénia · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Magyarország és Tisza · Magyarország természetföldrajza és Tisza · Többet látni »

Tisza-tó

A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.

Magyarország és Tisza-tó · Magyarország természetföldrajza és Tisza-tó · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Magyarország és Ukrajna · Magyarország természetföldrajza és Ukrajna · Többet látni »

Uránércbányászat Magyarországon

A magyarországi uránbányák vázlatos helyszínrajza Az uránércbányászat Magyarországon 1957-ben indult a Mecsekben, Kővágószőlős település határában a Pécsi Uránércbánya Vállalat irányítása alatt.

Magyarország és Uránércbányászat Magyarországon · Magyarország természetföldrajza és Uránércbányászat Magyarországon · Többet látni »

Velencei-tó

Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.

Magyarország és Velencei-tó · Magyarország természetföldrajza és Velencei-tó · Többet látni »

Villányi-hegység

A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya vármegye déli részén elterülő dombság.

Magyarország és Villányi-hegység · Magyarország természetföldrajza és Villányi-hegység · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Magyarország és Zala vármegye · Magyarország természetföldrajza és Zala vármegye · Többet látni »

Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része.

Magyarország és Zempléni-hegység · Magyarország természetföldrajza és Zempléni-hegység · Többet látni »

Zengő (hegy)

A Zengő a Mecsek legmagasabb hegye.

Magyarország és Zengő (hegy) · Magyarország természetföldrajza és Zengő (hegy) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyarország és Magyarország természetföldrajza

Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország természetföldrajza 103. Ami közös bennük 60, a Jaccard index 4.65% = 60 / (1188 + 103).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Magyarország természetföldrajza. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »