Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyarország és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Magyarország vs. Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. Az alábbi lista Magyarország 100 négyzetkilométernél nagyobb területű településeit sorolja fel a KSH 2019.

Közötti hasonlóságok Magyarország és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Magyarország és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint 45 közös dolog (a Uniópédia): Baja, Békéscsaba, Budapest, Bugac, Cegléd, Csongrád (település), Dévaványa, Debrecen, Esztergom, Főváros, Győr, Gyula (Magyarország), Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely, Hortobágy (település), Kaposvár, Központi Statisztikai Hivatal, Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Makó, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Mezőhegyes, Mezőkövesd, Miskolc, Mohács, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Paks, ..., Pécs, Püspökladány, Poroszló (település), Sárospatak, Sopron, Szarvas (település), Székesfehérvár, Szeged, Szentes, Szolnok, Tamási, Túrkeve, Város, Veszprém, Zalaegerszeg. Bővíteni index (15 több) »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Baja és Magyarország · Baja és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Békéscsaba és Magyarország · Békéscsaba és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Magyarország · Budapest és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Bugac

A bugaci puszta Rovásírásos tábla a falu szélén Bugac nagyközség Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.

Bugac és Magyarország · Bugac és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Cegléd és Magyarország · Cegléd és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Csongrád (település)

Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.

Csongrád (település) és Magyarország · Csongrád (település) és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Dévaványa

Dévaványa város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járásban.

Dévaványa és Magyarország · Dévaványa és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Debrecen és Magyarország · Debrecen és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Esztergom és Magyarország · Esztergom és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Főváros

A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.

Főváros és Magyarország · Főváros és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Győr és Magyarország · Győr és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Gyula (Magyarország) és Magyarország · Gyula (Magyarország) és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.

Hajdúszoboszló és Magyarország · Hajdúszoboszló és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Hódmezővásárhely és Magyarország · Hódmezővásárhely és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Hortobágy (település)

Hortobágy (németül: Harbachtal, románul: Hârtibaciu) község Hajdú-Bihar vármegye Balmazújvárosi járásában; Magyarország legnagyobb területű községe.

Hortobágy (település) és Magyarország · Hortobágy (település) és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Kaposvár és Magyarország · Kaposvár és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Központi Statisztikai Hivatal

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a statisztikai szolgálat centruma.

Központi Statisztikai Hivatal és Magyarország · Központi Statisztikai Hivatal és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Kecskemét és Magyarország · Kecskemét és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Kiskunhalas és Magyarország · Kiskunhalas és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kiskunmajsa

Kiskunmajsa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunmajsai járás székhelye.

Kiskunmajsa és Magyarország · Kiskunmajsa és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Magyarország és Makó · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Makó · Többet látni »

Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.

Magyarország és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Mezőhegyes

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Magyarország és Mezőhegyes · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Mezőhegyes · Többet látni »

Mezőkövesd

Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.

Magyarország és Mezőkövesd · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Mezőkövesd · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Magyarország és Miskolc · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Miskolc · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Magyarország és Mohács · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Mohács · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Magyarország és Nagykanizsa · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Nagykanizsa · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Magyarország és Nyíregyháza · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Nyíregyháza · Többet látni »

Orosháza

Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.

Magyarország és Orosháza · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Orosháza · Többet látni »

Paks

Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.

Magyarország és Paks · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Paks · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Magyarország és Pécs · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Pécs · Többet látni »

Püspökladány

Püspökladány város Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járás székhelye.

Magyarország és Püspökladány · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Püspökladány · Többet látni »

Poroszló (település)

Poroszló község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Magyarország és Poroszló (település) · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Poroszló (település) · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Magyarország és Sárospatak · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Sárospatak · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Magyarország és Sopron · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Sopron · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Magyarország és Szarvas (település) · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Szarvas (település) · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Magyarország és Székesfehérvár · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Székesfehérvár · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Magyarország és Szeged · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Szeged · Többet látni »

Szentes

Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.

Magyarország és Szentes · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Szentes · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Magyarország és Szolnok · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Szolnok · Többet látni »

Tamási

Tamási város Tolna vármegyében, a Tamási járás központja.

Magyarország és Tamási · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Tamási · Többet látni »

Túrkeve

Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.

Magyarország és Túrkeve · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Túrkeve · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Magyarország és Város · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Város · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Magyarország és Veszprém · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Veszprém · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Magyarország és Zalaegerszeg · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Zalaegerszeg · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyarország és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Magyarország 1188 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint 122. Ami közös bennük 45, a Jaccard index 3.44% = 45 / (1188 + 122).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyarország és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »