Magyarország és Magyarország legmagasabb építményei

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyarország és Magyarország legmagasabb építményei

Magyarország vs. Magyarország legmagasabb építményei

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül. Az alábbi táblázatok tartalmazzák Magyarország jelenlegi, egykori, és tervezett legmagasabb (50 méter feletti) építményeit.

Bakony

A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.

Bakony és Magyarország · Bakony és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Baranya vármegye és Magyarország · Baranya vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Bács-Kiskun vármegye és Magyarország · Bács-Kiskun vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Békés vármegye

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.

Békés vármegye és Magyarország · Békés vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Békéscsaba és Magyarország · Békéscsaba és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Beremend

Beremend nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja.

Beremend és Magyarország · Beremend és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Budapest I. kerülete

Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.

Budapest I. kerülete és Magyarország · Budapest I. kerülete és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér

A 2A terminál indulási szintje 2007-ben A repülőtér a levegőből. A kép alján az egykori 1-es terminál Az egykori 1-es terminál látképe egy parkoló repülőgép utaslépcsőjéről A 2-es terminál állásai még a SkyCourt megépülése előtt A 2-es terminál A 2A és 2B terminálokat összekötő Sky Court A MALÉV tankoló Boeing 737-700-as repülőgépe a 2-es terminálon A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb.

Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és Magyarország · Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Budavári Palota

A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota.

Budavári Palota és Magyarország · Budavári Palota és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Cegléd és Magyarország · Cegléd és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Csongrád (település)

Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.

Csongrád (település) és Magyarország · Csongrád (település) és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Csongrád-Csanád vármegye

Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.

Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország · Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Dévaványa

Dévaványa város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járásban.

Dévaványa és Magyarország · Dévaványa és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Debrecen és Magyarország · Debrecen és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Eger és Magyarország · Eger és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Esztergom és Magyarország · Esztergom és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Esztergomi bazilika és Magyarország · Esztergomi bazilika és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Fejér vármegye és Magyarország · Fejér vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia

A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia Budapest I. és II. kerületének egyik római katolikus plébániája.

Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia és Magyarország · Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Győr és Magyarország · Győr és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Győr-Moson-Sopron vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország · Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Hajdú-Bihar vármegye

Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.

Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország · Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Hódmezővásárhely és Magyarország · Hódmezővásárhely és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Heves vármegye

Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.

Heves vármegye és Magyarország · Heves vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Magyarország · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Kalocsa és Magyarország · Kalocsa és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Kaposvár és Magyarország · Kaposvár és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Kálvinizmus és Magyarország · Kálvinizmus és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Közép-Európa és Magyarország · Közép-Európa és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Kőszeg és Magyarország · Kőszeg és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Kecskemét és Magyarország · Kecskemét és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Komárom-Esztergom vármegye

Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.

Komárom-Esztergom vármegye és Magyarország · Komárom-Esztergom vármegye és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Magyar Királyság és Magyarország · Magyar Királyság és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Mátra és Magyarország · Mátra és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Magyarország és Miskolc · Magyarország legmagasabb építményei és Miskolc · Többet látni »

Nagyvázsony

Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Magyarország és Nagyvázsony · Magyarország legmagasabb építményei és Nagyvázsony · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Magyarország és Nógrád vármegye · Magyarország legmagasabb építményei és Nógrád vármegye · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Magyarország és Nyíregyháza · Magyarország legmagasabb építményei és Nyíregyháza · Többet látni »

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

Magyarország és Országház · Magyarország legmagasabb építményei és Országház · Többet látni »

Paks

Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.

Magyarország és Paks · Magyarország legmagasabb építményei és Paks · Többet látni »

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.

Magyarország és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Magyarország legmagasabb építményei és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Magyarország és Pápa (település) · Magyarország legmagasabb építményei és Pápa (település) · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Magyarország és Pécs · Magyarország legmagasabb építményei és Pécs · Többet látni »

Pest vármegye

Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.

Magyarország és Pest vármegye · Magyarország legmagasabb építményei és Pest vármegye · Többet látni »

Pick Szeged Zrt.

A Pick Szalámigyár, hivatalos nevén Pick Szeged Zrt. egy szegedi székhelyű élelmiszeripari cég.

Magyarország és Pick Szeged Zrt. · Magyarország legmagasabb építményei és Pick Szeged Zrt. · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Magyarország és Salgótarján · Magyarország legmagasabb építményei és Salgótarján · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Magyarország és Somogy vármegye · Magyarország legmagasabb építményei és Somogy vármegye · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Magyarország és Sopron · Magyarország legmagasabb építményei és Sopron · Többet látni »

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.

Magyarország és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Magyarország legmagasabb építményei és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Magyarország és Székesfehérvár · Magyarország legmagasabb építményei és Székesfehérvár · Többet látni »

Szélturbina

Szélturbina Franciaországban A szélturbina a szél energiáját egy lapátszerkezet segítségével forgó mozgássá alakító és azt hasznosító szerkezet.

Magyarország és Szélturbina · Magyarország legmagasabb építményei és Szélturbina · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Magyarország és Szeged · Magyarország legmagasabb építményei és Szeged · Többet látni »

Szent István-bazilika (Budapest)

A Szent István-bazilika (ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is) neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom Budapest V. kerületében, Lipótvárosban.

Magyarország és Szent István-bazilika (Budapest) · Magyarország legmagasabb építményei és Szent István-bazilika (Budapest) · Többet látni »

Szentes

Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.

Magyarország és Szentes · Magyarország legmagasabb építményei és Szentes · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Magyarország és Szolnok · Magyarország legmagasabb építményei és Szolnok · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Magyarország és Szombathely · Magyarország legmagasabb építményei és Szombathely · Többet látni »

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Magyarország és Tatabánya · Magyarország legmagasabb építményei és Tatabánya · Többet látni »

Telkibánya

Telkibánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Magyarország és Telkibánya · Magyarország legmagasabb építményei és Telkibánya · Többet látni »

Tiszaújváros

Tiszaújváros (1970. április 22-ig Tiszaszederkény, 1991. február 1-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Magyarország és Tiszaújváros · Magyarország legmagasabb építményei és Tiszaújváros · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Magyarország és Tokaj · Magyarország legmagasabb építményei és Tokaj · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Magyarország és Tolna vármegye · Magyarország legmagasabb építményei és Tolna vármegye · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Magyarország és Vas vármegye · Magyarország legmagasabb építményei és Vas vármegye · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Magyarország és Veszprém · Magyarország legmagasabb építményei és Veszprém · Többet látni »

Veszprém vármegye

Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.

Magyarország és Veszprém vármegye · Magyarország legmagasabb építményei és Veszprém vármegye · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Magyarország és Zalaegerszeg · Magyarország legmagasabb építményei és Zalaegerszeg · Többet látni »

Zsinagóga

Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.

Magyarország és Zsinagóga · Magyarország legmagasabb építményei és Zsinagóga · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Magyarország · 19. század és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »