Közötti hasonlóságok Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország 67 közös dolog (a Uniópédia): Adó, Baranya vármegye, Bécs, Cigányok, Debrecen, Drégely vára, Eger, Első világháború, Erdély, Esztergom, Evangélikus kereszténység, Franciaország, Gyula (Magyarország), Habsburg Birodalom, I. Lipót magyar király, Jagelló-ház, Karlócai béke, Kálvinizmus, Latin nyelv, Lengyel–Litván Unió, Magyar irodalom, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Mohácsi csata, Monarchia, Nagyvárad, Német nyelv, Német-római Birodalom, Nógrád vármegye, ..., Nyugat-Európa, Október 28., Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Partium, Pécs, Pest (történelmi település), Pozsony, Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, Román nyelv, Románok, Sárospatak, Siklós, Somogy vármegye, Székesfehérvár, Szeged, Szent Korona, Szerbek, Szigetvár, Szolnok, Thököly Imre, Tizenöt éves háború, Tokaj, Tolna vármegye, Vallásszabadság, Vallonok, Várpalota, Velencei Köztársaság, Veszprém, Veszprém vármegye, Visegrád, Wesselényi-összeesküvés, Zsidó vallás, Zsigmond magyar király, 1520-as évek, 16. század. Bővíteni index (37 több) »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Adó és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Adó és Magyarország ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Baranya vármegye és Magyarország ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Bécs és Magyarország ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Cigányok és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Cigányok és Magyarország ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Debrecen és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Debrecen és Magyarország ·
Drégely vára
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
Drégely vára és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Drégely vára és Magyarország ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Eger és Magyarország ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Első világháború és Magyarország ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Erdély és Magyarország ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Esztergom · Esztergom és Magyarország ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Magyarország ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Franciaország · Franciaország és Magyarország ·
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Gyula (Magyarország) · Gyula (Magyarország) és Magyarország ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Magyarország ·
I. Lipót magyar király
I.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Magyarország ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Magyarország ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Karlócai béke · Karlócai béke és Magyarország ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Magyarország ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Latin nyelv · Latin nyelv és Magyarország ·
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lengyel–Litván Unió · Lengyel–Litván Unió és Magyarország ·
Magyar irodalom
Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar irodalom · Magyar irodalom és Magyarország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyarország ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Magyarország ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarok · Magyarok és Magyarország ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Mohácsi csata · Magyarország és Mohácsi csata ·
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Monarchia · Magyarország és Monarchia ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagyvárad · Magyarország és Nagyvárad ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Német nyelv · Magyarország és Német nyelv ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Német-római Birodalom · Magyarország és Német-római Birodalom ·
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nógrád vármegye · Magyarország és Nógrád vármegye ·
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nyugat-Európa · Magyarország és Nyugat-Európa ·
Október 28.
Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Október 28. · Magyarország és Október 28. ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ortodox kereszténység · Magyarország és Ortodox kereszténység ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Partium · Magyarország és Partium ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pécs · Magyarország és Pécs ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pest (történelmi település) · Magyarország és Pest (történelmi település) ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Pozsony · Magyarország és Pozsony ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rákóczi-szabadságharc · Magyarország és Rákóczi-szabadságharc ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Római katolikus egyház · Magyarország és Római katolikus egyház ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Román nyelv · Magyarország és Román nyelv ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Románok · Magyarország és Románok ·
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Sárospatak · Magyarország és Sárospatak ·
Siklós
Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Siklós · Magyarország és Siklós ·
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Somogy vármegye · Magyarország és Somogy vármegye ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szeged · Magyarország és Szeged ·
Szent Korona
date.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szent Korona · Magyarország és Szent Korona ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szerbek · Magyarország és Szerbek ·
Szigetvár
Szigetvár Baranya vármegyei város, a Szigetvári járás központja.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szigetvár · Magyarország és Szigetvár ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szolnok · Magyarország és Szolnok ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Thököly Imre · Magyarország és Thököly Imre ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tizenöt éves háború · Magyarország és Tizenöt éves háború ·
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tokaj · Magyarország és Tokaj ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tolna vármegye · Magyarország és Tolna vármegye ·
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vallásszabadság · Magyarország és Vallásszabadság ·
Vallonok
Walloons in Belgium A vallonok vagy vallónok (franciául: Wallons, vallonul: Walons, angolul: Walloons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallóniában élő, francia anyanyelvű lakosok megnevezése.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Vallonok · Magyarország és Vallonok ·
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Várpalota · Magyarország és Várpalota ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Velencei Köztársaság · Magyarország és Velencei Köztársaság ·
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Veszprém · Magyarország és Veszprém ·
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Veszprém vármegye · Magyarország és Veszprém vármegye ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Visegrád · Magyarország és Visegrád ·
Wesselényi-összeesküvés
Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Wesselényi-összeesküvés · Magyarország és Wesselényi-összeesküvés ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zsidó vallás · Magyarország és Zsidó vallás ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zsigmond magyar király · Magyarország és Zsigmond magyar király ·
1520-as évek
Nincs leírás.
1520-as évek és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · 1520-as évek és Magyarország ·
16. század
A 16.
16. század és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · 16. század és Magyarország ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország
- Mi van a közös Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország
- Közötti hasonlóságok Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország
Összehasonlítását Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) 390 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 67, a Jaccard index 4.25% = 67 / (390 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: