Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyarország

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vs. Magyarország

Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést). Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Közötti hasonlóságok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyarország

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyarország 31 közös dolog (a Uniópédia): Állami Számvevőszék, Buda (történelmi település), Budapest, Duna, Eötvös József (író), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyetem, Fizikai Nobel-díj, Gábor Dénes (fizikus), Gellért-hegy, Hajós Alfréd, Hektár, I. Ferenc József magyar király, II. József magyar király, Kiegyezés, Lechner Ödön, Magyar Tudományos Akadémia, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Nobel-díj, Oláh György (kémikus), Országgyűlés, Pest (történelmi település), Sopron, Szeged, Szolnok, Wigner Jenő, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 1950-es évek, ..., 1980-as évek. Bővíteni index (1 több) »

Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát, és amely általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését.

Állami Számvevőszék és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Állami Számvevőszék és Magyarország · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Buda (történelmi település) és Magyarország · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Budapest és Magyarország · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Duna · Duna és Magyarország · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Eötvös József (író) · Eötvös József (író) és Magyarország · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Eötvös Loránd Tudományegyetem és Magyarország · Többet látni »

Egyetem

''Septem artes liberales'' Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja Az egyetem felsőoktatási intézmény, amely a magyar Felsőoktatási Törvény (A 2017-es XXV. tv-tel módosított, 2011. évi CCIV. törvény a felsőoktatásról) 9.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Egyetem · Egyetem és Magyarország · Többet látni »

Fizikai Nobel-díj

A fizikai Nobel-díjasok listája.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Fizikai Nobel-díj · Fizikai Nobel-díj és Magyarország · Többet látni »

Gábor Dénes (fizikus)

Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Gábor Dénes (fizikus) · Gábor Dénes (fizikus) és Magyarország · Többet látni »

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Gellért-hegy · Gellért-hegy és Magyarország · Többet látni »

Hajós Alfréd

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Hajós Alfréd · Hajós Alfréd és Magyarország · Többet látni »

Hektár

m².

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Hektár · Hektár és Magyarország · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Magyarország · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és II. József magyar király · II. József magyar király és Magyarország · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Kiegyezés · Kiegyezés és Magyarország · Többet látni »

Lechner Ödön

Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előttFarkas Béla és Kende Ferenc Lechner Ödön-szobra Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Lechner Ödön · Lechner Ödön és Magyarország · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Mária Terézia magyar királynő · Mária Terézia magyar királynő és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Második világháború · Második világháború és Magyarország · Többet látni »

Nobel-díj

Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Nobel-díj · Magyarország és Nobel-díj · Többet látni »

Oláh György (kémikus)

Oláh György (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Oláh György (kémikus) · Magyarország és Oláh György (kémikus) · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Országgyűlés · Magyarország és Országgyűlés · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Pest (történelmi település) · Magyarország és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Sopron · Magyarország és Sopron · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Szeged · Magyarország és Szeged · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Szolnok · Magyarország és Szolnok · Többet látni »

Wigner Jenő

Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Wigner Jenő · Magyarország és Wigner Jenő · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarország · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · 19. század és Magyarország · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

1950-es évek és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · 1950-es évek és Magyarország · Többet látni »

1980-as évek

Nincs leírás.

1980-as évek és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · 1980-as évek és Magyarország · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyarország

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 269 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 2.13% = 31 / (269 + 1188).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »