Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia
Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia 76 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Áprilisi törvények, Balkán-félsziget, Bécs, Budapest, Csehek, Dalmát Királyság (1815–1918), Eckartsaui nyilatkozat, Első világháború, Európa, Evangélikus kereszténység, Fiume, Galícia, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház, Horvát nyelv, Horvát-Szlavónország, Horvátok, I. Ferenc József magyar király, Iszlám, IV. Károly magyar király, Kassa, Kálvinizmus, Königgrätzi csata, Közigazgatás, Kiegyezés, Lajta, Latin nyelv, Lengyel nyelv, ..., Lengyelek, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Magyarország címere, Magyarország miniszterelnöke, Magyarország uralkodóinak listája, Második ipari forradalom, Második világháború, Mátyás-templom, Morvaország, Német nyelv, Németek, Németország, Olasz nyelv, Olaszok, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Osztrák Császárság, Osztrák–magyar forint, Osztrák–magyar korona, Perszonálunió, Római katolikus egyház, Reálunió, Román nyelv, Románok, Stájerország, Szent István Koronájának Országai, Szent Korona, Szerb nyelv, Szerbek, Szilézia, Szlovák nyelv, Szlovákok, Szlovén nyelv, Szlovének, Temesvár, Trianoni békeszerződés, Unitarianizmus, Vármegye, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Zsidó vallás, Zsidók, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század. Bővíteni index (46 több) »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Magyar Királyság · Ausztria és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Áprilisi törvények
Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt.
Áprilisi törvények és Magyar Királyság · Áprilisi törvények és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Balkán-félsziget és Magyar Királyság · Balkán-félsziget és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Magyar Királyság · Bécs és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Magyar Királyság · Budapest és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Csehek és Magyar Királyság · Csehek és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Dalmát Királyság (1815–1918)
A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.
Dalmát Királyság (1815–1918) és Magyar Királyság · Dalmát Királyság (1815–1918) és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Eckartsaui nyilatkozat
IV. Károly magyar király megkoronázása 1916-ban Az eckartsaui nyilatkozatban 1918.
Eckartsaui nyilatkozat és Magyar Királyság · Eckartsaui nyilatkozat és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Magyar Királyság · Első világháború és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Magyar Királyság · Európa és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Magyar Királyság · Evangélikus kereszténység és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Fiume és Magyar Királyság · Fiume és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Galícia és Magyar Királyság · Galícia és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Magyar Királyság · Habsburg Birodalom és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg-ház és Magyar Királyság · Habsburg-ház és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyar Királyság · Habsburg–Lotaringiai-ház és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Magyar Királyság · Horvát nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Horvát-Szlavónország
Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.
Horvát-Szlavónország és Magyar Királyság · Horvát-Szlavónország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Magyar Királyság · Horvátok és Osztrák–Magyar Monarchia ·
I. Ferenc József magyar király
I.
I. Ferenc József magyar király és Magyar Királyság · I. Ferenc József magyar király és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Magyar Királyság · Iszlám és Osztrák–Magyar Monarchia ·
IV. Károly magyar király
IV.
IV. Károly magyar király és Magyar Királyság · IV. Károly magyar király és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Kassa és Magyar Királyság · Kassa és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Kálvinizmus és Magyar Királyság · Kálvinizmus és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Königgrätzi csata
A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, elavult felszereltségű és felállású Habsburg-csapatok felett.
Königgrätzi csata és Magyar Királyság · Königgrätzi csata és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Közigazgatás és Magyar Királyság · Közigazgatás és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Kiegyezés és Magyar Királyság · Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Lajta és Magyar Királyság · Lajta és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Latin nyelv és Magyar Királyság · Latin nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Lengyel nyelv és Magyar Királyság · Lengyel nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Lengyelek és Magyar Királyság · Lengyelek és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Magyar Királyság és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyarok
Nincs leírás.
Magyar Királyság és Magyarok · Magyarok és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyar Királyság és Magyarország · Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Magyar Királyság és Magyarország címere · Magyarország címere és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyarország miniszterelnöke
budapesti Karmelita kolostor Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kormány vezetője.
Magyar Királyság és Magyarország miniszterelnöke · Magyarország miniszterelnöke és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Magyar Királyság és Magyarország uralkodóinak listája · Magyarország uralkodóinak listája és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Második ipari forradalom
A második ipari forradalom a megkésett és alulindukált iparosodás kora.
Második ipari forradalom és Magyar Királyság · Második ipari forradalom és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Második világháború és Magyar Királyság · Második világháború és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Mátyás-templom és Magyar Királyság · Mátyás-templom és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Morvaország
Európai Unióban id.
Magyar Királyság és Morvaország · Morvaország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Magyar Királyság és Német nyelv · Német nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Magyar Királyság és Németek · Németek és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Magyar Királyság és Németország · Németország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Magyar Királyság és Olasz nyelv · Olasz nyelv és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Magyar Királyság és Olaszok · Olaszok és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Magyar Királyság és Országgyűlés · Országgyűlés és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Magyar Királyság és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Magyar Királyság és Osztrák Császárság · Osztrák Császárság és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Osztrák–magyar forint
Az osztrák–magyar forint (németül Österreichisch–ungarische Gulden) a kiegyezés után létrejött Osztrák–Magyar Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona.
Magyar Királyság és Osztrák–magyar forint · Osztrák–Magyar Monarchia és Osztrák–magyar forint ·
Osztrák–magyar korona
Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt.
Magyar Királyság és Osztrák–magyar korona · Osztrák–Magyar Monarchia és Osztrák–magyar korona ·
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
Magyar Királyság és Perszonálunió · Osztrák–Magyar Monarchia és Perszonálunió ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Magyar Királyság és Római katolikus egyház · Osztrák–Magyar Monarchia és Római katolikus egyház ·
Reálunió
A reálunió az államszerkezet típusa, a definíciója változott az idők alatt.
Magyar Királyság és Reálunió · Osztrák–Magyar Monarchia és Reálunió ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Magyar Királyság és Román nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Román nyelv ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Magyar Királyság és Románok · Osztrák–Magyar Monarchia és Románok ·
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Magyar Királyság és Stájerország · Osztrák–Magyar Monarchia és Stájerország ·
Szent István Koronájának Országai
A Szent István Koronájának Országai (más néven Transzlajtánia, a dualizmus alatt megegyezik a Magyar Szent Korona Országaival) az Osztrák–Magyar Monarchia horvát és magyar területei voltak.
Magyar Királyság és Szent István Koronájának Országai · Osztrák–Magyar Monarchia és Szent István Koronájának Országai ·
Szent Korona
date.
Magyar Királyság és Szent Korona · Osztrák–Magyar Monarchia és Szent Korona ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Magyar Királyság és Szerb nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Szerb nyelv ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Magyar Királyság és Szerbek · Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbek ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Magyar Királyság és Szilézia · Osztrák–Magyar Monarchia és Szilézia ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Magyar Királyság és Szlovák nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovák nyelv ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Magyar Királyság és Szlovákok · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovákok ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Magyar Királyság és Szlovén nyelv · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovén nyelv ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Magyar Királyság és Szlovének · Osztrák–Magyar Monarchia és Szlovének ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Magyar Királyság és Temesvár · Osztrák–Magyar Monarchia és Temesvár ·
Trianoni békeszerződés
date.
Magyar Királyság és Trianoni békeszerződés · Osztrák–Magyar Monarchia és Trianoni békeszerződés ·
Unitarianizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Magyar Királyság és Unitarianizmus · Osztrák–Magyar Monarchia és Unitarianizmus ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Magyar Királyság és Vármegye · Osztrák–Magyar Monarchia és Vármegye ·
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.
Magyar Királyság és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Osztrák–Magyar Monarchia és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Magyar Királyság és Zsidó vallás · Osztrák–Magyar Monarchia és Zsidó vallás ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Magyar Királyság és Zsidók · Osztrák–Magyar Monarchia és Zsidók ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Magyar Királyság · 18. század és Osztrák–Magyar Monarchia ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyar Királyság · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Osztrák–Magyar Monarchia ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Magyar Királyság · 19. század és Osztrák–Magyar Monarchia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia
- Mi van a közös Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia
- Közötti hasonlóságok Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia
Összehasonlítását Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia
Magyar Királyság 325 kapcsolatokat, ugyanakkor Osztrák–Magyar Monarchia 304. Ami közös bennük 76, a Jaccard index 12.08% = 76 / (325 + 304).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
