Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Macsói bánság és Szilágyi Mihály (kormányzó)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Macsói bánság és Szilágyi Mihály (kormányzó)

Macsói bánság vs. Szilágyi Mihály (kormányzó)

A Macsói bánság az Árpád-házi királyok déli expanziós politikájának következtében kialakult, és egyben határvédelmi céllal létrehozott korai közigazgatási egység a középkorban Magyarország déli határán. Horogszegi Szilágyi Mihály (1400 körül – Isztambul, 1460. december 28.) magyar gróf, hadvezér, torontáli alispán, temesi főispán, macsói bán, erdélyi vajda, a Magyar Királyság kormányzója, az alsó részek főkapitánya, Hunyadi Mátyás nagybátyja.

Közötti hasonlóságok Macsói bánság és Szilágyi Mihály (kormányzó)

Macsói bánság és Szilágyi Mihály (kormányzó) 15 közös dolog (a Uniópédia): Belgrád, Brankovics György szerb despota, Cillei Ulrik, Hunyadi János, I. Mátyás magyar király, II. Mehmed oszmán szultán, II. Murád oszmán szultán, Ispán, Konstantinápoly, Magyarország, Nándorfehérvári diadal, Rigómezei csata (1448), Száva, Szendrő (Szerbia), Várnai csata.

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Belgrád és Macsói bánság · Belgrád és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Brankovics György szerb despota

Brankovics György, (1377? – 1456. december 24.) szerb fejedelem 1427-től, despota 1429-től haláláig.

Brankovics György szerb despota és Macsói bánság · Brankovics György szerb despota és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Cillei Ulrik

V. László és Cillei Ulrik, Székely Bertalan festménye, 1870. Cillei Ulrik gróf (1406. február 16. – 1456. november 9.) Cilli (ma Celje) grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse, Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére, tanácsadója és legfőbb bizalmasa, valamint a férjének, Habsburg Albertnek a csehországi helytartója, majd unokaöccsének, V. Lászlónak a gyámjaként Magyarország helytartója.

Cillei Ulrik és Macsói bánság · Cillei Ulrik és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Hunyadi János és Macsói bánság · Hunyadi János és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

I. Mátyás magyar király és Macsói bánság · I. Mátyás magyar király és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

II. Mehmed oszmán szultán

II.

II. Mehmed oszmán szultán és Macsói bánság · II. Mehmed oszmán szultán és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

II. Murád oszmán szultán

II.

II. Murád oszmán szultán és Macsói bánság · II. Murád oszmán szultán és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Ispán

Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.

Ispán és Macsói bánság · Ispán és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Konstantinápoly és Macsói bánság · Konstantinápoly és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Macsói bánság és Magyarország · Magyarország és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Nándorfehérvári diadal

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.

Macsói bánság és Nándorfehérvári diadal · Nándorfehérvári diadal és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Rigómezei csata (1448)

A második rigómezei csata 1448.

Macsói bánság és Rigómezei csata (1448) · Rigómezei csata (1448) és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Macsói bánság és Száva · Száva és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Macsói bánság és Szendrő (Szerbia) · Szendrő (Szerbia) és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Várnai csata

A várnai csata során 1444.

Macsói bánság és Várnai csata · Szilágyi Mihály (kormányzó) és Várnai csata · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Macsói bánság és Szilágyi Mihály (kormányzó)

Macsói bánság 168 kapcsolatokat, ugyanakkor Szilágyi Mihály (kormányzó) 61. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 6.55% = 15 / (168 + 61).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Macsói bánság és Szilágyi Mihály (kormányzó). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »