Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Lakat Károly

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Lakat Károly

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) vs. Lakat Károly

Kovács Ferenc (Budapest, 1934. január 7. – Székesfehérvár, 2018. május 30.) olimpiai bronzérmes magyar válogatott labdarúgó, edző. Lakat Károly (Győr, 1920. november 27. – Budapest, 1988. december 3.) válogatott labdarúgó, mesteredző.

Közötti hasonlóságok Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Lakat Károly

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Lakat Károly 10 közös dolog (a Uniópédia): A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája, Budapest, Debreceni VSC (labdarúgás), Közép-európai kupa, Magyar labdarúgó-válogatott, Magyarország, Mesteredző, MTK Budapest FC, Nemzeti Sport, Szegedi EAC.

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája

Ez a szócikk tartalmazza a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listáját.

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája és Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) · A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája és Lakat Károly · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) · Budapest és Lakat Károly · Többet látni »

Debreceni VSC (labdarúgás)

A Debreceni Vasutas Sport Clubot (röviden: DVSC) 1902-ben alapították Egyetértés Futball Club néven, majd 1912 nyarán a csapat önállósodásával jött létre a Debreceni Vasutas Sport Club.

Debreceni VSC (labdarúgás) és Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) · Debreceni VSC (labdarúgás) és Lakat Károly · Többet látni »

Közép-európai kupa

A kupában részt vevő országok 1927–1940 között A Közép-európai Kupa (KK), más néven Mitropa Kupa Európa első nemzetközi labdarúgó kupasorozata, amelyben klubcsapatok szerepelnek.

Közép-európai kupa és Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) · Közép-európai kupa és Lakat Károly · Többet látni »

Magyar labdarúgó-válogatott

A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Magyar labdarúgó-válogatott · Lakat Károly és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Magyarország · Lakat Károly és Magyarország · Többet látni »

Mesteredző

A mesteredzői cím egy 1952-ben alapított, a legjobb magyar edzők elismerését szolgáló díj.

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Mesteredző · Lakat Károly és Mesteredző · Többet látni »

MTK Budapest FC

Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és MTK Budapest FC · Lakat Károly és MTK Budapest FC · Többet látni »

Nemzeti Sport

A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Nemzeti Sport · Lakat Károly és Nemzeti Sport · Többet látni »

Szegedi EAC

A Szegedi EAC egy megszűnt labdarúgócsapat.

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Szegedi EAC · Lakat Károly és Szegedi EAC · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Lakat Károly

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) 37 kapcsolatokat, ugyanakkor Lakat Károly 31. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 14.71% = 10 / (37 + 31).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és Lakat Károly. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »