Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olimpiai játékok
Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olimpiai játékok 14 közös dolog (a Uniópédia): Argentína, Észak-Korea, Brazília, Dél-Korea, Egyiptom, Japán, Jugoszlávia, Magyarország, Mexikó, Német Demokratikus Köztársaság, Olaszország, Románia, Tokió, 1964. évi nyári olimpiai játékok.
Argentína
Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.
Argentína és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · Argentína és Olimpiai játékok ·
Észak-Korea
független kelet-ázsiai állam a Koreai-félsziget északi részén.
Észak-Korea és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · Észak-Korea és Olimpiai játékok ·
Brazília
A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.
Brazília és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · Brazília és Olimpiai játékok ·
Dél-Korea
A ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén.
Dél-Korea és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · Dél-Korea és Olimpiai játékok ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Egyiptom és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · Egyiptom és Olimpiai játékok ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Japán és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · Japán és Olimpiai játékok ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · Jugoszlávia és Olimpiai játékok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Magyarország · Magyarország és Olimpiai játékok ·
Mexikó
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.
Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Mexikó · Mexikó és Olimpiai játékok ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Német Demokratikus Köztársaság · Német Demokratikus Köztársaság és Olimpiai játékok ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olaszország · Olaszország és Olimpiai játékok ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Románia · Olimpiai játékok és Románia ·
Tokió
Tokió (Hepburn-átírással Tōkyō, szoros átírással Tókjó, hivatalosan: 東京都, átírással: Tōkyō-to. 1868-ig: Edo) Japán fővárosa, közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye.
Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Tokió · Olimpiai játékok és Tokió ·
1964. évi nyári olimpiai játékok
Az 1964.
1964. évi nyári olimpiai játékok és Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon · 1964. évi nyári olimpiai játékok és Olimpiai játékok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olimpiai játékok
- Mi van a közös Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olimpiai játékok
- Közötti hasonlóságok Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olimpiai játékok
Összehasonlítását Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olimpiai játékok
Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon 145 kapcsolatokat, ugyanakkor Olimpiai játékok 347. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 2.85% = 14 / (145 + 347).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Labdarúgás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon és Olimpiai játékok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
