Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Braun József és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon
Braun József és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon 11 közös dolog (a Uniópédia): Eisenhoffer József, Guttmann Béla, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Kiss Gyula (labdarúgó, 1881), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyarország, Mándi Gyula, Obitz Gábor, Opata Zoltán, Orth György.
Eisenhoffer József
Eisenhoffer József (Aczél) (Budapest, 1900. november 8. – Budapest, 1945. február 13.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Braun József és Eisenhoffer József · Eisenhoffer József és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon ·
Guttmann Béla
Guttmann Béla az SC Hakoah Wien mezében Guttmann Béla, Gárdos (Budapest, 1899. január 27. – Bécs, 1981. augusztus 28.) magyar válogatott labdarúgó, nemzetközi szinten is kiemelkedő edző.
Braun József és Guttmann Béla · Guttmann Béla és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon ·
Hirzer Ferenc
Hirzer Ferenc, Híres (Budapest, 1902. november 21. – Trento, 1957. április 28.) magyar válogatott labdarúgó, csatár.
Braun József és Hirzer Ferenc · Hirzer Ferenc és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon ·
Jeny Rudolf
Jeny Rudolf, Jenny, Jeney, Jenei (Budapest, 1901. március 2. – 1975. május 27.) magyar válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Braun József és Jeny Rudolf · Jeny Rudolf és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon ·
Kiss Gyula (labdarúgó, 1881)
Kiss Gyula, (1881. október 21. – 1959. május 16.) magyar válogatott labdarúgó, fedezet, nemzeti játékvezető, a labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, sportújságíró,.
Braun József és Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) · Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon ·
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Braun József és Magyar labdarúgó-válogatott · Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon és Magyar labdarúgó-válogatott ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Braun József és Magyarország · Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon és Magyarország ·
Mándi Gyula
Az 1924-es olimpián szereplő magyar csapat, Mándi Gyula jobbról az ötödik Mándi Gyula vagy Julius Mandel (Budapest, 1899. január 21. – Budapest, 1969. október 18.) magyar válogatott labdarúgó, edző.
Braun József és Mándi Gyula · Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon és Mándi Gyula ·
Obitz Gábor
Obitz Gábor, Óbecsei, Ormai (Budapest, 1899. január 18. – 1953. március 20.) válogatott labdarúgó, fedezet, majd edző.
Braun József és Obitz Gábor · Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon és Obitz Gábor ·
Opata Zoltán
Opata Zoltán, Patai, Ormos (Budapest, 1900. szeptember 24. – Budapest, 1982. május 19.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.
Braun József és Opata Zoltán · Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon és Opata Zoltán ·
Orth György
Orth György, Faludy (Budapest, 1901. április 30. – Porto, 1962. január 11.) kora egyik legkiválóbb magyar labdarúgója, később külföldön tevékenykedett labdarúgóedzőként.
Braun József és Orth György · Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon és Orth György ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Braun József és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon
- Mi van a közös Braun József és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon
- Közötti hasonlóságok Braun József és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon
Összehasonlítását Braun József és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon
Braun József 22 kapcsolatokat, ugyanakkor Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon 240. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 4.20% = 11 / (22 + 240).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Braun József és Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
