Közép-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Közép-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország

Közép-Dunántúl turisztikai régió vs. Magyarország

A Közép-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A Közép-Dunántúl turisztikai régiót Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye alkotja, leszámítva a Balaton környékét, ami egy önálló idegenforgalmi régió, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Észak-Alföld turisztikai régió

Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkeleti területe és Hajdú-Bihar vármegye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.

Észak-Alföld turisztikai régió és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Észak-Alföld turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Észak-Magyarország turisztikai régió

Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád vármegyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.

Észak-Magyarország turisztikai régió és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Észak-Magyarország turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Bakony

A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.

Bakony és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Bakony és Magyarország · Többet látni »

Balaton turisztikai régió

A Balaton Közép-Európa (és egyben Magyarország) legnagyobb tava, amely három régió (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl) és három vármegye (Somogy, Veszprém, Zala) határán fekszik.

Balaton turisztikai régió és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Balaton turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Bábolna (Magyarország)

Bábolna város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Bábolna (Magyarország) és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Bábolna (Magyarország) és Magyarország · Többet látni »

Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió

Duna–Ipoly Nemzeti Park.

Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Cseszneki vár

A cseszneki vár a Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti 82-es főút mellett, Csesznek község felett található középkori vár.

Cseszneki vár és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Cseszneki vár és Magyarország · Többet látni »

Dél-Alföld turisztikai régió

A Dél-Alföld turisztikai régió területe megegyezik a Dél-Alföld régióval.

Dél-Alföld turisztikai régió és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Dél-Alföld turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Dél-Dunántúl turisztikai régió

Dél-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A dél-dunántúli régió területe megegyezik a Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy vármegye északi, Balaton-menti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.

Dél-Dunántúl turisztikai régió és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Dél-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.

Dunántúli-középhegység és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Dunántúli-középhegység és Magyarország · Többet látni »

Gárdony

Gárdony Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.

Gárdony és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Gárdony és Magyarország · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Közép-Európa · Közép-Európa és Magyarország · Többet látni »

Komárom (Magyarország)

Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Komárom (Magyarország) · Komárom (Magyarország) és Magyarország · Többet látni »

Komáromi erődrendszer

Az Újvár kapuja a 17. század második feléből – Komárom (Szlovákia) A monostori erőd udvara – Komárom (Magyarország) A Nádor-vonal 6. bástyája – ma múzeum, Komárom (Szlovákia) A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Komáromi erődrendszer · Komáromi erődrendszer és Magyarország · Többet látni »

Majki műemlékegyüttes

A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Majki műemlékegyüttes · Magyarország és Majki műemlékegyüttes · Többet látni »

Martonvásár

Martonvásár város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Martonvásár · Magyarország és Martonvásár · Többet látni »

Nyugat-Dunántúl turisztikai régió

Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Magyarország és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Pápa (település) · Magyarország és Pápa (település) · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Petőfi Sándor · Magyarország és Petőfi Sándor · Többet látni »

Sümeg

Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Sümeg · Magyarország és Sümeg · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár · Többet látni »

Tác

Tác község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Tác · Magyarország és Tác · Többet látni »

Tisza-tó turisztikai régió

A Tisza-tó látképe A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egy-egy része alkotja.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Tisza-tó turisztikai régió · Magyarország és Tisza-tó turisztikai régió · Többet látni »

Várpalota

Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Várpalota · Magyarország és Várpalota · Többet látni »

Vértesszőlős

Vértesszőlős község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban található.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Vértesszőlős · Magyarország és Vértesszőlős · Többet látni »

Velencei-tó

Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Velencei-tó · Magyarország és Velencei-tó · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Veszprém · Magyarország és Veszprém · Többet látni »

Zirc

Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.

Közép-Dunántúl turisztikai régió és Zirc · Magyarország és Zirc · Többet látni »