Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: A fizika kultúrtörténete (könyv), Benjamin Franklin, Blaise Pascal, Christiaan Huygens, Daniel Bernoulli, Elektromágneses sugárzás, Elektromosság, Elméleti fizika, Energiamegmaradás, Fizika, Galileo Galilei, Gravitáció, Hans Christian Ørsted, Isaac Newton, James Clerk Maxwell, James Prescott Joule, Johannes Kepler, Kísérlet (tudomány), Klasszikus mechanika, Korai újkor, Ludwig Boltzmann, Maxwell-egyenletek, Mágnesség, Michael Faraday, Modell (tudomány), Nagy Hadronütköztető, Newton törvényei, Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, Robert Boyle, Simonyi Károly, Statisztikus mechanika, Tehetetlenség (mechanika), Tudományos forradalom, Világegyetem, 17. század, 19. század.
A fizika kultúrtörténete (könyv)
Simonyi Károlynak A fizika kultúrtörténete című könyve nemcsak a fizikusok és fizikatanárok között ismert.
Új!!: Kísérleti fizika és A fizika kultúrtörténete (könyv) · Többet látni »
Benjamin Franklin
Benjamin Franklin (Boston, Massachusetts, 1706. január 17.. – Philadelphia, Pennsylvania, 1790. április 17.) amerikai polihisztor, államférfi, diplomata, feltaláló, író, természettudós, politikai filozófus, nyomdász.
Új!!: Kísérleti fizika és Benjamin Franklin · Többet látni »
Blaise Pascal
Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.
Új!!: Kísérleti fizika és Blaise Pascal · Többet látni »
Christiaan Huygens
Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA):; angolul), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász.
Új!!: Kísérleti fizika és Christiaan Huygens · Többet látni »
Daniel Bernoulli
Daniel Bernoulli (Groningen, Hollandia, 1700. február 8. – Bázel, Svájc, 1782. március 17.) svájci orvos, fizikus és matematikus.
Új!!: Kísérleti fizika és Daniel Bernoulli · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Kísérleti fizika és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromosság
A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó, ami a villamosság szóval egyenértékű, a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).
Új!!: Kísérleti fizika és Elektromosság · Többet látni »
Elméleti fizika
Féregjárat: Einstein-Rosen híd (művészi ábrázolás) Az elméleti fizika a fizika azon ága, amely matematikai modellek és fizikai absztrakciók segítségével észszerűsíti, magyarázza és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket.
Új!!: Kísérleti fizika és Elméleti fizika · Többet látni »
Energiamegmaradás
Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiája állandó marad.
Új!!: Kísérleti fizika és Energiamegmaradás · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Kísérleti fizika és Fizika · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Kísérleti fizika és Galileo Galilei · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Kísérleti fizika és Gravitáció · Többet látni »
Hans Christian Ørsted
Hans Christian Ørsted (fonetikusan: (Rudkøbing, Dánia, 1777. augusztus 14. – Koppenhága, 1851. március 9.) dán fizikus és vegyész. A 19. század első felében hozzájárult a természettudomány komoly fejlődéséhez, de érdeklődött a kor filozófiai irányzatai iránt is. Legjelentősebb tudományos eredménye az elektromosság és a mágnesség közötti összefüggés, az elektromágnesség felfedezése az Oersted-kísérlet révén.
Új!!: Kísérleti fizika és Hans Christian Ørsted · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Kísérleti fizika és Isaac Newton · Többet látni »
James Clerk Maxwell
James Clerk Maxwell (Edinburgh, 1831. június 13. – Anglia, Cambridge, 1879. november 5.) skót matematikus-fizikus volt.
Új!!: Kísérleti fizika és James Clerk Maxwell · Többet látni »
James Prescott Joule
James Prescott Joule (Salford, Anglia, 1818. december 24. – Sale, Anglia, 1889. október 11.) angol fizikus.
Új!!: Kísérleti fizika és James Prescott Joule · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Kísérleti fizika és Johannes Kepler · Többet látni »
Kísérlet (tudomány)
A tudományban a kísérlet a tudományos megismerés egyik módszere, eszköze, amellyel egy jelenséget, feltételt, okot tervszerűen és módszeresen előidézünk, létrehozunk tudományos megfigyelés céljából.
Új!!: Kísérleti fizika és Kísérlet (tudomány) · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Kísérleti fizika és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Korai újkor
A korai vagy kora újkor az újkor első szakasza, átmeneti korszak a középkor és a modern kor között.
Új!!: Kísérleti fizika és Korai újkor · Többet látni »
Ludwig Boltzmann
24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Kísérleti fizika és Ludwig Boltzmann · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Kísérleti fizika és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mágnesség
A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.
Új!!: Kísérleti fizika és Mágnesség · Többet látni »
Michael Faraday
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.
Új!!: Kísérleti fizika és Michael Faraday · Többet látni »
Modell (tudomány)
A modell egy a tudományos kutatásban használt fogalom, amely a nagyon pontosan (tehát a matematika nyelvén) megfogalmazott hipotéziseket és hipotézis-rendszereket (összetett hipotéziseket) jelenti.
Új!!: Kísérleti fizika és Modell (tudomány) · Többet látni »
Nagy Hadronütköztető
Az LHC dipólmágnese, jól látható a két nyalábcső helye A Nagy Hadronütköztető (LHC: Large Hadron Collider) a CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km kerületű alagútját használja fel.
Új!!: Kísérleti fizika és Nagy Hadronütköztető · Többet látni »
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Új!!: Kísérleti fizika és Newton törvényei · Többet látni »
Philosophiae Naturalis Principia Mathematica
Newton saját példánya, mely a második kiadás számára tett kézírásos javításokat tartalmaz A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (Latinul: "a természetfilozófia matematikai alapjai", gyakran röviden csak Principia vagy Principia Mathematica) a klasszikus mechanika egy háromkötetes megalapozása, melyet Isaac Newton publikált 1687. július 5-én.
Új!!: Kísérleti fizika és Philosophiae Naturalis Principia Mathematica · Többet látni »
Robert Boyle
Robert Boyle (Írország, Lismore, 1627. január 25. – London, 1691. december 31.) angol-ír fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára.
Új!!: Kísérleti fizika és Robert Boyle · Többet látni »
Simonyi Károly
Simonyi Károly sírja a Farkasréti Temetőben Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár.
Új!!: Kísérleti fizika és Simonyi Károly · Többet látni »
Statisztikus mechanika
A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.
Új!!: Kísérleti fizika és Statisztikus mechanika · Többet látni »
Tehetetlenség (mechanika)
A tehetetlenség a fizikai testek azon tulajdonsága, mely ellenállásukat fejezi ki a mozgási vagy nyugalmi állapotuk megváltoztatásával szemben, vagy a testek azon hajlamát, hogy ellenálljon a mozgásállapotában fellépő bármilyen változásnak.
Új!!: Kísérleti fizika és Tehetetlenség (mechanika) · Többet látni »
Tudományos forradalom
A tudománytörténetben a tudományos forradalom alatt azt a korszakot értjük, amely durván számítva Kepler, Galilei, valamint kora 17. századi kortársaik felfedezéseivel indult, és Sir Isaac Newton 1687-ben publikált Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai) című munkájával ért véget.
Új!!: Kísérleti fizika és Tudományos forradalom · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Kísérleti fizika és Világegyetem · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Kísérleti fizika és 17. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Kísérleti fizika és 19. század · Többet látni »
