Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar labdarúgó-válogatott

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar labdarúgó-válogatott

Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) vs. Magyar labdarúgó-válogatott

Kiss Gyula, (1881. október 21. – 1959. május 16.) magyar válogatott labdarúgó, fedezet, nemzeti játékvezető, a labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, sportújságíró,. A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) · Budapest és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Budapesti TC

A Budapesti Torna Club, rövidítve BTC, 1885-ben alakult, nagy érdemei vannak a tornászat népszerűsítése körül.

Budapesti TC és Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) · Budapesti TC és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) · Első világháború és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Ferencvárosi TC (labdarúgás)

A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében.

Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) · Ferencvárosi TC (labdarúgás) és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Hirzer Ferenc

Hirzer Ferenc, Híres (Budapest, 1902. november 21. – Trento, 1957. április 28.) magyar válogatott labdarúgó, csatár.

Hirzer Ferenc és Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) · Hirzer Ferenc és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Labdarúgás

Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.

Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Labdarúgás · Labdarúgás és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyar Labdarúgó-szövetség

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.

Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyar Labdarúgó-szövetség · Magyar Labdarúgó-szövetség és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Magyarország · Magyar labdarúgó-válogatott és Magyarország · Többet látni »

Mándi Gyula

Az 1924-es olimpián szereplő magyar csapat, Mándi Gyula jobbról az ötödik Mándi Gyula vagy Julius Mandel (Budapest, 1899. január 21. – Budapest, 1969. október 18.) magyar válogatott labdarúgó, edző.

Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Mándi Gyula · Mándi Gyula és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Millenáris Sporttelep

A Millenáris Sporttelep egy budapesti sportpálya a XIV. kerületben.

Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Millenáris Sporttelep · Magyar labdarúgó-válogatott és Millenáris Sporttelep · Többet látni »

MTK Budapest FC

Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.

Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és MTK Budapest FC · MTK Budapest FC és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Orth György

Orth György, Faludy (Budapest, 1901. április 30. – Porto, 1962. január 11.) kora egyik legkiválóbb magyar labdarúgója, később külföldön tevékenykedett labdarúgóedzőként.

Kiss Gyula (labdarúgó, 1881) és Orth György · Magyar labdarúgó-válogatott és Orth György · Többet látni »