Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kiskunhalas és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Kiskunhalas és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Kiskunhalas vs. Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban. Az alábbi lista Magyarország 100 négyzetkilométernél nagyobb területű településeit sorolja fel a KSH 2019.

Közötti hasonlóságok Kiskunhalas és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Kiskunhalas és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint 14 közös dolog (a Uniópédia): Baja, Balotaszállás, Budapest, Hódmezővásárhely, Jánoshalma, Kecel, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Magyarország, Solt (település), Szeged, Város.

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Baja és Kiskunhalas · Baja és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Balotaszállás

Balotaszállás község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.

Balotaszállás és Kiskunhalas · Balotaszállás és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Kiskunhalas · Budapest és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Hódmezővásárhely és Kiskunhalas · Hódmezővásárhely és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Jánoshalma

Jánoshalma város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.

Jánoshalma és Kiskunhalas · Jánoshalma és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kecel

Kecel város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.

Kecel és Kiskunhalas · Kecel és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Kecskemét és Kiskunhalas · Kecskemét és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kiskőrös

Kiskőrös város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.

Kiskunhalas és Kiskőrös · Kiskőrös és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas · Kiskunfélegyháza és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Kiskunmajsa

Kiskunmajsa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunmajsai járás székhelye.

Kiskunhalas és Kiskunmajsa · Kiskunmajsa és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Kiskunhalas és Magyarország · Magyarország és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Solt (település)

Az első világháborús hősi emlékmű Solt város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Kiskunhalas és Solt (település) · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Solt (település) · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Kiskunhalas és Szeged · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Szeged · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Kiskunhalas és Város · Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint és Város · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Kiskunhalas és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Kiskunhalas 271 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint 122. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 3.56% = 14 / (271 + 122).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kiskunhalas és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »