Tartalomjegyzék
99 kapcsolatok: Alexander Bach, Alkotmányos monarchia, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy-kormány, Anton von Schmerling, Úrbéri rendelet, Augusztus 13., Augusztus 22., Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei, Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei, Bach-korszak, Balközép Párt, Böszörményi László (országgyűlési képviselő), Cassandra-levél, Cenzúra, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák Párt, December 11., December 17., Eötvös József (író), Egységes Párt, Első világháború, Erdély, Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Esztergomi értekezlet, Föderáció, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Február 17., Február 20., Február 26., Februári pátens, Felirati Párt, Fiume, Friedrich Ferdinand von Beust, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös, Habsburg–Lotaringiai-ház, Horvát Királyság, I. Ferenc József magyar király, Ischli klauzula, Július 28., Június 8., Jobbágy, Julius Jacob von Haynau, Königgrätzi csata, Köztársaság, Közteherviselés, Király, Kossuth Lajos, Magyar Honvédség, ... Bővíteni index (49 több) »
Alexander Bach
Báró Alexander von Bach (Loosdorf, 1813. január 4. – Unterwaldersdorf, 1893. november 12.) osztrák politikus, ügyvéd.
Megnézni Kiegyezés és Alexander Bach
Alkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan alkotmány alapján gyakorolja.
Megnézni Kiegyezés és Alkotmányos monarchia
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890.
Megnézni Kiegyezés és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Andrássy-kormány
gróf Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák–magyar kiegyezést követő első felelős magyar kormány, amely 1867.
Megnézni Kiegyezés és Andrássy-kormány
Anton von Schmerling
Anton von Schmerling lovag (németül Anton Ritter von Schmerling) (Bécs, 1805. augusztus 23. – Bécs, 1893. május 23.) osztrák politikus.
Megnézni Kiegyezés és Anton von Schmerling
Úrbéri rendelet
Az úrbéri rendelet vagy úrbéri pátens Mária Terézia magyar királynő, Habsburg uralkodó által 1767-ben kiadott szabályozás, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt.
Megnézni Kiegyezés és Úrbéri rendelet
Augusztus 13.
Névnapok: Ipoly + Áldáska, Barakon, Barakony, Belinda, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Elen, Elena, Eleni, Elin, Emőd, Enid, Gerda, Gertrúd, Hannó, Hippia, Hippolit, Hippolita, Ibolya, Ince, Ippolita, János, Jerta, Kamélia, Kászon, Kasszián, Maxim, Relinda, Rodelinda, Trudi, Via, Víta, Vitália.
Megnézni Kiegyezés és Augusztus 13.
Augusztus 22.
Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.
Megnézni Kiegyezés és Augusztus 22.
Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztériuma (Ministerium des kaiserlichen und königlichen Hauses und des Äußern) egyike volt a kiegyezés eredményeként 1867-ben létrejött három közös minisztériumnak.
Megnézni Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei
Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztériuma, illetve a közös pénzügyminiszter tisztsége a kiegyezés eredményeként jött létre 1867-ben.
Megnézni Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei
Bach-korszak
Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.
Megnézni Kiegyezés és Bach-korszak
Balközép Párt
A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.
Megnézni Kiegyezés és Balközép Párt
Böszörményi László (országgyűlési képviselő)
Böszörményi László (Kopócsapáti, 1822. november 1. – Pest, 1869. március 24.) honvédszázados, központi választmányi tag, országgyűlési képviselő.
Megnézni Kiegyezés és Böszörményi László (országgyűlési képviselő)
Cassandra-levél
A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt.
Megnézni Kiegyezés és Cassandra-levél
Cenzúra
A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.
Megnézni Kiegyezés és Cenzúra
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Megnézni Kiegyezés és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Deák Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Deák-párt.
Megnézni Kiegyezés és Deák Párt
December 11.
Névnapok: Árpád + Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.
Megnézni Kiegyezés és December 11.
December 17.
Névnapok: Lázár, Olimpia + Begónia, Belizár, Lázó.
Megnézni Kiegyezés és December 17.
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Megnézni Kiegyezés és Eötvös József (író)
Egységes Párt
Az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt (1922–1932, Nemzeti Egység Pártja: 1932–1938 között, 1939 után Magyar Élet Pártja) a két világháború között működött magyarországi politikai párt volt, mely fennállása során, többszöri átalakulása és névváltoztatása ellenére minden választást megnyert.
Megnézni Kiegyezés és Egységes Párt
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Kiegyezés és Első világháború
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Kiegyezés és Erdély
Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)
Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak.
Megnézni Kiegyezés és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)
Esztergomi értekezlet
Az esztergomi értekezlet 1860.
Megnézni Kiegyezés és Esztergomi értekezlet
Föderáció
A világ föderációs rendszerű államai (2006) A föderáció vagy federáció (a latin nyelvből: foedus (genitivusa foederis) liga, társulás; magyarul szövetségi állam) két vagy több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják.
Megnézni Kiegyezés és Föderáció
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (vagy Függetlenségi és 48-as Párt, vagy egyik jogelődje ismertebb, rövidebb nevén Függetlenségi Párt) egy magyarországi politikai párt volt.
Megnézni Kiegyezés és Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Február 17.
Névnapok: Donát + Ajándok, Alex, Donátó, Egyed, Elek, Emőd, Lukács, Rex.
Megnézni Kiegyezés és Február 17.
Február 20.
Névnapok: Aladár, Álmos + Amadil, Amáta, Elemér, Leó, Leon, Leona, Lionel, Paula, Pauletta, Paulin, Paulina, Polett, Szilvánusz, Tira, Tíra.
Megnézni Kiegyezés és Február 20.
Február 26.
Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.
Megnézni Kiegyezés és Február 26.
Februári pátens
A februári pátenst 1861.
Megnézni Kiegyezés és Februári pátens
Felirati Párt
A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos, uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt.
Megnézni Kiegyezés és Felirati Párt
Fiume
--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Megnézni Kiegyezés és Fiume
Friedrich Ferdinand von Beust
Friedrich Ferdinand Von Beust, 1860 körül Ferdinand Freiherr von Beust (eredeti nevén Friedrich Ferdinand von Beust gróf) (Drezda, 1809. január 13. – Sankt Andrä-Wördern, 1886. október 24.); német (szászországi), majd ausztriai politikus, 1858–1866 között a Szász Királyság miniszterelnöke, 1866–1871 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, majd 1867.
Megnézni Kiegyezés és Friedrich Ferdinand von Beust
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Megnézni Kiegyezés és Habsburg Birodalom
Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös
Ferenc Ferdinánd (teljes nevén Ferenc Ferdinánd Károly Lajos József Mária,; Graz, Ausztria, 1863. december 18. – Szarajevó, Ausztria–Magyarország, 1914. június 28.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák–magyar trónörökös, főherceg.
Megnézni Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Megnézni Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai-ház
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7.
Megnézni Kiegyezés és Horvát Királyság
I. Ferenc József magyar király
I.
Megnézni Kiegyezés és I. Ferenc József magyar király
Ischli klauzula
Az ischli klauzula egy 1898-as törvényjavaslat közkeletű gúnyelnevezése volt, aminek tartalma, pontosabban 5.
Megnézni Kiegyezés és Ischli klauzula
Július 28.
Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.
Megnézni Kiegyezés és Július 28.
Június 8.
Névnapok: Medárd + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elga, Ellák, Helga, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.
Megnézni Kiegyezés és Június 8.
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Megnézni Kiegyezés és Jobbágy
Julius Jacob von Haynau
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.
Megnézni Kiegyezés és Julius Jacob von Haynau
Königgrätzi csata
A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, elavult felszereltségű és felállású Habsburg-csapatok felett.
Megnézni Kiegyezés és Königgrätzi csata
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989.
Megnézni Kiegyezés és Köztársaság
Közteherviselés
A közteherviselés elve – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót.
Megnézni Kiegyezés és Közteherviselés
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
Megnézni Kiegyezés és Király
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Megnézni Kiegyezés és Kossuth Lajos
Magyar Honvédség
június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak) Magyar honvédtiszt 1869-ben 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter A magyar köztársasági elnök mindenkori zászlaja augusztus 20-án A hadrendből kivont ''AM–21 Százhalombatta'' folyami aknamentesítő hajó Budapesten.
Megnézni Kiegyezés és Magyar Honvédség
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Kiegyezés és Magyar Királyság
Magyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.
Megnézni Kiegyezés és Magyar Nemzeti Bank
Magyar tengermellék
Hreljin (középen a dombtetőn) és környéke A Magyar Tengermellék Fiume és Szádrév városokból, valamint csatolt területeikből (Hreljin, Vinodol és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz).
Megnézni Kiegyezés és Magyar tengermellék
Magyar–horvát kiegyezés
A kiegyezést megelőző állapot: Horvátország, Szlavónia és a Horvát határőrvidék még külön entitás (1868) A magyar–horvát kiegyezés (horvátul hrvatsko-ugarska nagodba) a magyar Országgyűlés által 1868.
Megnézni Kiegyezés és Magyar–horvát kiegyezés
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Megnézni Kiegyezés és Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Március 20.
Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Megnézni Kiegyezés és Március 20.
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Megnézni Kiegyezés és Mátyás-templom
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
Megnézni Kiegyezés és Miniszterelnök
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Kiegyezés és Német nyelv
Nemzetőrség (1848)
1848.
Megnézni Kiegyezés és Nemzetőrség (1848)
Nemzeti Munkapárt
A Nemzeti Munkapárt egy rövid ideig létezett politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.
Megnézni Kiegyezés és Nemzeti Munkapárt
Nemzetiségi törvény
A nemzetiségi törvény a nemzetiségek egyenjogúságát kívánta szabályozni.
Megnézni Kiegyezés és Nemzetiségi törvény
Október 20.
Névnapok: Vendel + Artemon, Artúr, Aurélián, Cintia, Citta, Délia, Gyoma, Hont, Irén, Iringó, Kleopátra, Saul, Szindi, Szintia, Vendelina, Vitális.
Megnézni Kiegyezés és Október 20.
Októberi diploma
Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.
Megnézni Kiegyezés és Októberi diploma
Olmützi alkotmány
Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.
Megnézni Kiegyezés és Olmützi alkotmány
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Kiegyezés és Országgyűlés
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt.
Megnézni Kiegyezés és Osztrák Császárság
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Megnézni Kiegyezés és Partium
Passzív ellenállás
A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.
Megnézni Kiegyezés és Passzív ellenállás
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
Megnézni Kiegyezés és Perszonálunió
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Kiegyezés és Pest (történelmi település)
Pesti Napló
A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.
Megnézni Kiegyezés és Pesti Napló
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Megnézni Kiegyezés és Porosz Királyság
Porosz–osztrák–olasz háború
Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.
Megnézni Kiegyezés és Porosz–osztrák–olasz háború
Pragmatica sanctio
Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.
Megnézni Kiegyezés és Pragmatica sanctio
Prágai béke (1866)
Az 1866.
Megnézni Kiegyezés és Prágai béke (1866)
Pusztaszentlászló
Katolikus templom A termálfürdő légi felvételen Pusztaszentlászló község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Megnézni Kiegyezés és Pusztaszentlászló
Solferinói csata
A solferinói csata a szárd–francia–osztrák háború döntő ütközete volt.
Megnézni Kiegyezés és Solferinói csata
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Megnézni Kiegyezés és Szabadelvű Párt
Szábor
A Szábor (horvátul Sabor, „gyűlés”) a Horvát Köztársaság parlamentje, az ország alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb népképviseleti szerv.
Megnézni Kiegyezés és Szábor
Szárd–francia–osztrák háború
A szárd–francia–osztrák háború 1859 áprilisában robbant ki a Szárd–Piemonti Királyság és a vele szövetségre lépett második Francia Császárság, valamint az Osztrák Császárság között.
Megnézni Kiegyezés és Szárd–francia–osztrák háború
Szent Korona
date.
Megnézni Kiegyezés és Szent Korona
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Megnézni Kiegyezés és Szláv népek
Tarányi-Oszterhuber József
Nyirlaki Tarányi-Oszterhuber József Mihály (Sümeg, Zala vármegye, 1792. március 1. – Pusztaszentlászló, Zala vármegye, 1869. január 10.), Zala vármegye alispánja, táblabíró, jogász, földbirtokos, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület alapítóelnöke.
Megnézni Kiegyezés és Tarányi-Oszterhuber József
Választójog
Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.
Megnézni Kiegyezés és Választójog
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Megnézni Kiegyezés és Világosi fegyverletétel
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között.
Megnézni Kiegyezés és Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I.
Megnézni Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Megnézni Kiegyezés és Zala vármegye
12 pont
A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.
Megnézni Kiegyezés és 12 pont
1848-as Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Országos 1848-as Párt.
Megnézni Kiegyezés és 1848-as Párt
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Megnézni Kiegyezés és 1848–49-es forradalom és szabadságharc
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Megnézni Kiegyezés és 1861
1861-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1861 valasztasok.
Megnézni Kiegyezés és 1861-es választások
1865-ös választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások#1865 valasztasok.
Megnézni Kiegyezés és 1865-ös választások
1869-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1869 valasztasok.
Megnézni Kiegyezés és 1869-es választások
1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság
Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság az 1905-ös választások után bontakozott ki, ahol, az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt története során először kisebbségbe került a parlamentben.
Megnézni Kiegyezés és 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság
47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok
A 48-as és a 67-es jelzők a két fő politikai irányzatot takarták a teljes dualizmus-kori Magyarországon, míg a 47-es és a 49-es két rövidebb ideig létezett politikai irányzat volt, amik a kiegyezés (1867) után vagy elhaltak, vagy beolvadtak az előbbi kettő egyikébe.
Megnézni Kiegyezés és 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok