Tartalomjegyzék
73 kapcsolatok: Arany Horda, Arszk, Asztrahányi Kánság, Árpa (növényfaj), Baskíria, Baskírok, Bej, Bolgar (település), Csebokszári, Csuvas nyelv, Csuvasok, Dervis, Diván, Dzsingisz mongol nagykán, Emír, Galics, Háfiz, I. Mehmed Giráj krími kán, I. Mengli Giráj krími kán, I. Péter orosz cár, I. Szadet Giráj krími kán, I. Száhib Giráj krími kán, II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem, III. Iván moszkvai nagyfejedelem, III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem, Imám, Iszlám, IV. Iván orosz cár, Jarlik, Járás, Kazany, Káma (folyó), Kirov (Kirovi terület), Kolomna, Korán, Kosztroma, Krími Tatár Kánság, Kurultáj, Laisevo, Mari nyelv, Marik, Medresze, Mohamed próféta, Mordvinok, Moszkvai Nagyfejedelemség, Nogaji Tatár Kánság, Nogajok, Nyizsnyij Novgorod, Olugh Mohammed kán, Orosz Cárság, ... Bővíteni index (23 több) »
Arany Horda
Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.
Megnézni Kazanyi Kánság és Arany Horda
Arszk
Arszk (tatár nyelven Арча) város Oroszországban, Tatárföldön, az Arszki járás székhelye.
Megnézni Kazanyi Kánság és Arszk
Asztrahányi Kánság
Az Asztrahányi Kánság vagy Haszitarháni Kánság nomád tatár államalakulat volt Kelet-Európában, amely az Arany Horda részfejedelemségeként jött létre 1466-ban, majd 1502-től teljesen önállónak számított.
Megnézni Kazanyi Kánság és Asztrahányi Kánság
Árpa (növényfaj)
Az árpa (Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje.
Megnézni Kazanyi Kánság és Árpa (növényfaj)
Baskíria
Baskíria vagy Baskírföld, hivatalosan Baskír Köztársaság (oroszul Респу́блика Башкортоста́н, baskír nyelven Башҡортостан Республикаһы) autonóm köztársaság, az Oroszországi Föderáció tagja.
Megnézni Kazanyi Kánság és Baskíria
Baskírok
Baskír fiatalok A baskírok a török nyelvek közé tartozó baskír nyelvet beszélő nép, amelynek hazája az Oroszországhoz tartozó Baskíria.
Megnézni Kazanyi Kánság és Baskírok
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Megnézni Kazanyi Kánság és Bej
Bolgar (település)
Bolgar (tatár nyelven: Bolğar, Болгар) város Oroszország európai részén, a Volga középső folyása mentén, Tatárföldön.
Megnézni Kazanyi Kánság és Bolgar (település)
Csebokszári
Csebokszári (csuvas nyelven: Шупашкар; oroszul: Чебоксары) Oroszország egy történelmi városa.
Megnézni Kazanyi Kánság és Csebokszári
Csuvas nyelv
A csuvas nyelv (csuvasul Чăвашла) a török nyelvek egyike, a 21.
Megnézni Kazanyi Kánság és Csuvas nyelv
Csuvasok
Csuvas diaszpóra az oroszországi Volgai Körzetben A csuvasok (csuvas nyelven: чăвашсем, oroszul: чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek.
Megnézni Kazanyi Kánság és Csuvasok
Dervis
Gül Baba szobra a Rózsadombon Rumi ünnepségek, 2007 Török dervis az 1860-as években A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (taríka) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek.
Megnézni Kazanyi Kánság és Dervis
Diván
A diván jelentése törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács.
Megnézni Kazanyi Kánság és Diván
Dzsingisz mongol nagykán
Dzsingisz (magyaros átírásban: Csingisz haan; kínai nevén: 成吉思汗; pinjin: Chéngjísīhán; magyaros átírásban: Csengcsiszihan), eredeti nevén Temüdzsin vagy Temudzsin (1162. április 16. – 1227. augusztus 18.) az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.
Megnézni Kazanyi Kánság és Dzsingisz mongol nagykán
Emír
Az emír (eredetileg amír) egy arab eredetű méltóságnév.
Megnézni Kazanyi Kánság és Emír
Galics
Galics város Oroszország Kosztromai területén, a Galicsi járás székhelye.
Megnézni Kazanyi Kánság és Galics
Háfiz
Háfiz, teljes nevén Hvádzsa Samsz ad-Dín Muhammad Háfiz-i Sírází, modern perzsa kiejtéssel Hádzse Samsz ad-Din Háfiz-e Sirázi (perzsául (خواجه شمسالدین محمد حافظ شیرازی – H̱wāǧa Šams ad-Dīn Muḥammad Ḥāfiz-i Šīrāzī), (Siráz, 1325 körül – 1390) középkori perzsa teológus, misztikus költő.
Megnézni Kazanyi Kánság és Háfiz
I. Mehmed Giráj krími kán
I.
Megnézni Kazanyi Kánság és I. Mehmed Giráj krími kán
I. Mengli Giráj krími kán
I.
Megnézni Kazanyi Kánság és I. Mengli Giráj krími kán
I. Péter orosz cár
I.
Megnézni Kazanyi Kánság és I. Péter orosz cár
I. Szadet Giráj krími kán
I.
Megnézni Kazanyi Kánság és I. Szadet Giráj krími kán
I. Száhib Giráj krími kán
I.
Megnézni Kazanyi Kánság és I. Száhib Giráj krími kán
II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem
II.
Megnézni Kazanyi Kánság és II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem
III. Iván moszkvai nagyfejedelem
III.
Megnézni Kazanyi Kánság és III. Iván moszkvai nagyfejedelem
III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem
III.
Megnézni Kazanyi Kánság és III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem
Imám
Az arab eredetű imám szó (perzsául emám, törökül, indonézül és malájul imam) szó szerinti jelentése „vezető”.
Megnézni Kazanyi Kánság és Imám
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Megnézni Kazanyi Kánság és Iszlám
IV. Iván orosz cár
IV.
Megnézni Kazanyi Kánság és IV. Iván orosz cár
Jarlik
A jarlik (mongolul зарлиг, tatárul yarligh, oroszul ярлык) a középkori mongol és tatár kánságokban a kán által kiadott írásbeli oklevél, engedély vagy rendelkezés.
Megnézni Kazanyi Kánság és Jarlik
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Megnézni Kazanyi Kánság és Járás
Kazany
Kazany (oroszul: Казань, átírva: Kazany, tatárul: Qazan) város az Oroszországi Föderációban, Tatárföld fővárosa.
Megnézni Kazanyi Kánság és Kazany
Káma (folyó)
A Káma (oroszul Кама, tatárul Чулман, udmurtul Кам) Oroszország európai részének egyik legjelentősebb folyója, a Volga legnagyobb, bal oldali mellékfolyója.
Megnézni Kazanyi Kánság és Káma (folyó)
Kirov (Kirovi terület)
Kirov (oroszul: Киров) város Oroszország központi területén.
Megnézni Kazanyi Kánság és Kirov (Kirovi terület)
Kolomna
Kolomna (oroszul: Коломна) 144 ezer lakosú város Oroszországban, a Moszkvai területen, Moszkvától 117 kilométerre délkeletre, az Oka és a Moszkva folyó összefolyásánál.
Megnézni Kazanyi Kánság és Kolomna
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Megnézni Kazanyi Kánság és Korán
Kosztroma
Kosztroma (cirill betűkkel Кострома) város Oroszország európai részén, a Volga két partján.
Megnézni Kazanyi Kánság és Kosztroma
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Megnézni Kazanyi Kánság és Krími Tatár Kánság
Kurultáj
A kurultáj vagy kuriltáj (mongolul:, хуралдай, huraldaj) a mongol uralkodók és a katonai-feudális arisztokrácia tagjainak tanácskozása, amin tisztviselők kinevezése, megállapodások, katonai, bel- és külügyek, hadjáratok, háború és béke kérdéseiről tárgyaltak és hoztak döntést.
Megnézni Kazanyi Kánság és Kurultáj
Laisevo
Laisevo (tatár nyelven Лаеш) város Oroszországban, Tatárföldön, a Laisevói járás székhelye.
Megnézni Kazanyi Kánság és Laisevo
Mari nyelv
A mari nyelvet (mari: марий йылме, marij jəlme; orosz: марийский язык, mariyskiy yazyk), amely az uráli nyelvcsaládba tartozik, kb.
Megnézni Kazanyi Kánság és Mari nyelv
Marik
A marik többségükben Oroszországban, Mariföldön élő, finnugor nyelvű nép.
Megnézni Kazanyi Kánság és Marik
Medresze
Sír Dár medresze, Szamarkand, Üzbegisztán A medresze (Arab nyelven: مدرسة, madrasa tsz.: مدارس, madāris) a középkori iszlám világra jellemző iskolarendszer.
Megnézni Kazanyi Kánság és Medresze
Mohamed próféta
Mohamed próféta (Mekka, 570 – Medina, 632. június 8.) az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Megnézni Kazanyi Kánság és Mohamed próféta
Mordvinok
A mordvin a magyarok, a finnek és az észtek után lélekszámban a negyedik legnagyobb finnugor nyelvű nép, ha két népcsoportját, az erzát és a moksát egy népnek lehet tekinteni.
Megnézni Kazanyi Kánság és Mordvinok
Moszkvai Nagyfejedelemség
A fejedelemség terjeszkedése 1300 és 1462 között. A Moszkvai Fejedelemség, majd Nagyfejedelemség (oroszul Великое княжество Московское) egyike volt az Oroszország egyesítése előtti független fejedelemségeknek.
Megnézni Kazanyi Kánság és Moszkvai Nagyfejedelemség
Nogaji Tatár Kánság
A Nogaji Tatár Kánság vagy Nohaji Kánság, Nohaji Horda (kazak nyelven Ноғай Ордасы, oroszul Ногайская Орда, törökül Nogay Orda) egykori tatár részfejedelemség a Kaszpi-tenger észak-keleti vidékén.
Megnézni Kazanyi Kánság és Nogaji Tatár Kánság
Nogajok
A nogajok (oroszul Нога́йцы) egy török népcsoport, mely főleg Oroszországban, Dagesztánban, a Sztavropoli határterületen és Karacsáj- és Cserkeszföldön él.
Megnézni Kazanyi Kánság és Nogajok
Nyizsnyij Novgorod
Nyizsnyij Novgorod (orosz betűkkel: Нижний Новгород, nevének jelentése „Alsó-Novgorod, Alsó-Újváros”) Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területének központja, a Volgamenti szövetségi körzet székhelye.
Megnézni Kazanyi Kánság és Nyizsnyij Novgorod
Olugh Mohammed kán
Olugh Mohammed (tatárul Oluğ Möxämmät, Олуг Мөхәммәт, اولوغ محمد; 1405 - 1445, Kazany) az Arany Horda kánja több ízben, a Kazanyi Kánság megalapítója.
Megnézni Kazanyi Kánság és Olugh Mohammed kán
Orosz Cárság
Az Orosz Cárság, más néven Moszkvai Cárság (’Russzkoje carsztvo’) 1547–1721 között fennálló, IV. Iván orosz cár alapította államalakulat.
Megnézni Kazanyi Kánság és Orosz Cárság
Perm (település)
Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja.
Megnézni Kazanyi Kánság és Perm (település)
Rjazany
Rjazany város Oroszország európai részén, a Központi szövetségi körzetben; a Rjazanyi terület közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.
Megnézni Kazanyi Kánság és Rjazany
Rozs
A rozs (Secale cereale) a perjefélék családjába tartozó gabonanövény.
Megnézni Kazanyi Kánság és Rozs
Sejk
Kurd sejkek (1895) A sejk arab szó (شيخ), jelentése: ’öreg’.
Megnézni Kazanyi Kánság és Sejk
Szaratov
Szaratov (oroszul: Сарaтов) Oroszország 15.
Megnézni Kazanyi Kánság és Szaratov
Szúfizmus
Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.
Megnézni Kazanyi Kánság és Szúfizmus
Szibériai Kánság
A Szibériai Kánság vagy Turáni Kánság Délnyugat-Szibériában fennállt történelmi államalakulat volt, amely az Arany Horda utódállamaként jött létre 1468-ban és 1598-ig állt fenn.
Megnézni Kazanyi Kánság és Szibériai Kánság
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Megnézni Kazanyi Kánság és Szunnita iszlám
Szura
A Szura (oroszul: Сура) folyó Oroszország európai részének középső vidékén, a Volga második legnagyobb jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Kazanyi Kánság és Szura
Szuzdal
Szuzdal (oroszul Су́здаль) oroszországi város, a Szuzdali járás központja.
Megnézni Kazanyi Kánság és Szuzdal
Szvijaga
A Szvijaga folyó Oroszország európai részén, az Uljanovszki területen és Tatárföldön; a Volga jobb oldali mellékfolyója.
Megnézni Kazanyi Kánság és Szvijaga
Tarkán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tarkan (méltóság).
Megnézni Kazanyi Kánság és Tarkán
Tatár nyelv
A tatár nyelv (tatárul татар теле, татарча) a török nyelvek északnyugati csoportjába tartozik, amely az altaji nyelvcsalád része.
Megnézni Kazanyi Kánság és Tatár nyelv
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Megnézni Kazanyi Kánság és Tatárok
Tönkölybúza
A tönkölybúza (Triticum spelta) búzafaj, amely a bronzkortól kezdve a középkorig fontos szerepet játszott a népélelmezésben.
Megnézni Kazanyi Kánság és Tönkölybúza
Udmurtok
Az udmurtok (külső elnevezésük: votjákok) az uráli, azon belül a finnugor csoport, finn-permi ágához tartozó nép.
Megnézni Kazanyi Kánság és Udmurtok
Vaszilij Blazsennij-székesegyház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Boldog Vazul-székesegyház.
Megnézni Kazanyi Kánság és Vaszilij Blazsennij-székesegyház
Vörös tér
A Vörös tér karácsonykor A GUM karácsonyi kivilágítása Kazanyi-székesegyház éjszaka Az Állami Történeti Múzeum a Vörös tér felől nézve Boldog Vazul-székesegyház éjjel A Vörös tér (oroszul: Красная площадь / Krasznaja ploscsagy) Moszkva és Oroszország leghíresebb tere, az orosz történelem sok fontos eseményének színhelye.
Megnézni Kazanyi Kánság és Vörös tér
Vlagyimir
Vlagyimir (Владимир) város Oroszországban.
Megnézni Kazanyi Kánság és Vlagyimir
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Megnézni Kazanyi Kánság és Volga
Volgai Bolgárország
Bolgar városban Volgai Bolgárország az onogur birodalom felbomlása, majd a kazárokat ért arab támadás után az onogur-bolgároknak a Volga mellé vonuló részének országa volt a 8. századtól.
Megnézni Kazanyi Kánság és Volgai Bolgárország
Volgográd
Volgográd lakosságát tekintve Oroszország 13.
Megnézni Kazanyi Kánság és Volgográd
Zab
A zab (Avena) a perjefélék (Poaceae) közé tartozó perjeformák (Pooideae) egyik nemzetsége mintegy ötven fajjal, amelyek közül Magyarországon mintegy másfél tucatnyi honos; olyan gabona, amit leginkább takarmánynak termesztenek.
Megnézni Kazanyi Kánság és Zab