Közötti hasonlóságok Jugoszláv Királyság és Jugoszlávia
Jugoszláv Királyság és Jugoszlávia 97 közös dolog (a Uniópédia): A. Sajti Enikő, Albánia, Antant, Újvidék, Augusztus 10., Augusztus 26., Šibenik, Banja Luka, Bácska, Bánság, Belgrád, Bogoljub Jevtić, Bulgária, Cetinje, Dalmácia, Délkelet-Európa, December 1., Dragiša Cvetković, Dušan Simović, Első világháború, Független Horvát Állam, Görögország, Gospić, Harmadik Birodalom, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, I. Péter szerb király, I. Sándor jugoszláv király, II. Péter jugoszláv király, ..., Ivan Šubašić, Január 12., Január 30., Január 6., Július 8., Június 26., Jugoszláv dinár, Jugoszlávia himnusza, Kisantant, Kommunizmus, Koszovó, Kotori-öböl, Krajna (Szlovénia), Ljubljana, Ljubomir Davidović, London, Macedón nyelv, Macedónia, Magyar Királyság, Magyarország, Marseille, Május 7., Március 25., Március 27., Második világháború, Milan Nedić, Milan Stojadinović, Milenko Vesnić, Molotov–Ribbentrop-paktum, Montenegró, Muravidék, Nacionalizmus, Németország, Niš, Nikola Pašić, November 29., Október 28., Október 29., Október 9., Olaszország, Osztrák–Magyar Monarchia, Pancsova, Partizán, Pánszlávizmus, Polgárháború, Slobodan Jovanović, Split, Stjepan Radić, Stojan Protić, Szarajevó, Szeptember 3., Szerb nyelv, Szerbhorvát nyelv, Szkopje, Szlovén nyelv, Szlovén–Horvát–Szerb Állam, Szlovének, Szlovénia, Tengelyhatalmak, Uzsicei Köztársaság, Velebit (hegység), Versailles-i békeszerződés, Zágráb, Zára, Zimony, Zoran Đinđić, Zsidók. Bővíteni index (67 több) »
A. Sajti Enikő
A.
A. Sajti Enikő és Jugoszláv Királyság · A. Sajti Enikő és Jugoszlávia ·
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Albánia és Jugoszláv Királyság · Albánia és Jugoszlávia ·
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Antant és Jugoszláv Királyság · Antant és Jugoszlávia ·
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék és Jugoszláv Királyság · Újvidék és Jugoszlávia ·
Augusztus 10.
Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.
Augusztus 10. és Jugoszláv Királyság · Augusztus 10. és Jugoszlávia ·
Augusztus 26.
Névnapok: Izsó, Natália + Cseke, Csekő, Margit, Natali, Natasa, Noella, Rita, Ritta, Szellő, Szellőke, Tália, Zamfira.
Augusztus 26. és Jugoszláv Királyság · Augusztus 26. és Jugoszlávia ·
Šibenik
Šibenik város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
Šibenik és Jugoszláv Királyság · Šibenik és Jugoszlávia ·
Banja Luka
Banja Luka (magyarul Orbászvár, szerbül cirill írással Бања Лука) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa és a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosa.
Banja Luka és Jugoszláv Királyság · Banja Luka és Jugoszlávia ·
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Bácska és Jugoszláv Királyság · Bácska és Jugoszlávia ·
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Bánság és Jugoszláv Királyság · Bánság és Jugoszlávia ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Jugoszláv Királyság · Belgrád és Jugoszlávia ·
Bogoljub Jevtić
Bogoljub Jevtić (Kragujevac, 1886. december 24. – Párizs, 1960. június 7.) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
Bogoljub Jevtić és Jugoszláv Királyság · Bogoljub Jevtić és Jugoszlávia ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Jugoszláv Királyság · Bulgária és Jugoszlávia ·
Cetinje
Cetinje montenegrói város és község, az ország korábbi fővárosa.
Cetinje és Jugoszláv Királyság · Cetinje és Jugoszlávia ·
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Dalmácia és Jugoszláv Királyság · Dalmácia és Jugoszlávia ·
Délkelet-Európa
Délkelet-Európa területe a Ciprusi Köztársaság jelölése nélkül Délkelet-Európa Európa egyik régiója.
Délkelet-Európa és Jugoszláv Királyság · Délkelet-Európa és Jugoszlávia ·
December 1.
Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.
December 1. és Jugoszláv Királyság · December 1. és Jugoszlávia ·
Dragiša Cvetković
Dragiša Cvetković (Niš, 1893. január 15. – Párizs, 1969. február 18.) szerb nemzetiségű politikus, jugoszláv miniszterelnök.
Dragiša Cvetković és Jugoszláv Királyság · Dragiša Cvetković és Jugoszlávia ·
Dušan Simović
Dušan Simović (Kragujevac, 1882. október 28. – Belgrád, 1962. augusztus 26.) szerb nemzetiségű tábornok, a jugoszláv légierő, később a hadsereg főparancsnoka, hadügyminiszter, politikus, miniszterelnök.
Dušan Simović és Jugoszláv Királyság · Dušan Simović és Jugoszlávia ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Jugoszláv Királyság · Első világháború és Jugoszlávia ·
Független Horvát Állam
A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország (horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt.
Független Horvát Állam és Jugoszláv Királyság · Független Horvát Állam és Jugoszlávia ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Görögország és Jugoszláv Királyság · Görögország és Jugoszlávia ·
Gospić
Goszpics (horvátul Gospić) város és község (járás) Horvátországban, Lika-Zengg megye székhelye, a Gospić-Zenggi egyházmegye püspöki székvárosa.
Gospić és Jugoszláv Királyság · Gospić és Jugoszlávia ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Harmadik Birodalom és Jugoszláv Királyság · Harmadik Birodalom és Jugoszlávia ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Horvát nyelv és Jugoszláv Királyság · Horvát nyelv és Jugoszlávia ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Jugoszláv Királyság · Horvátok és Jugoszlávia ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Horvátország és Jugoszláv Királyság · Horvátország és Jugoszlávia ·
I. Péter szerb király
I.
I. Péter szerb király és Jugoszláv Királyság · I. Péter szerb király és Jugoszlávia ·
I. Sándor jugoszláv király
I.
I. Sándor jugoszláv király és Jugoszláv Királyság · I. Sándor jugoszláv király és Jugoszlávia ·
II. Péter jugoszláv király
II.
II. Péter jugoszláv király és Jugoszláv Királyság · II. Péter jugoszláv király és Jugoszlávia ·
Ivan Šubašić
Ivan Šubašić (Vukova Gorica, Osztrák–Magyar Monarchia, 1892. május 7. – Zágráb, Jugoszlávia, 1955. március 22.) horvát politikus, jugoszláv miniszterelnök, a Horvát Bánság utolsó bánja.
Ivan Šubašić és Jugoszláv Királyság · Ivan Šubašić és Jugoszlávia ·
Január 12.
Névnapok: Ernő + Ardó, Arkád, Árkád, Árkos, Bors, Borsa, Cézár, Cezarin, Cezarina, Elek, Erna, Ernella, Erneszt, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, Gujdó, Kaplon, Kaplony, Karion, Keszi, Kesző, Ketel, Rajnald, Tatjána, Tánya, Veron, Verona, Veronika, Veronka.
Január 12. és Jugoszláv Királyság · Január 12. és Jugoszlávia ·
Január 30.
Névnapok: Gerda, Martina + Adelgund, Adelgunda, Aminta, Bors, Barsz, Gellért, Gerhárd, Hiacinta, Jácinta, Martinella, Martinka, Orgona, Sziringa, Taciána.
Január 30. és Jugoszláv Királyság · Január 30. és Jugoszlávia ·
Január 6.
Névnapok: Boldizsár + Anasztáz, Baltazár, Epifánia, Gáspár, Gazsó, Melchior, Melhior, Menyhért.
Január 6. és Jugoszláv Királyság · Január 6. és Jugoszlávia ·
Július 8.
Névnapok: Ellák + Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka.
Július 8. és Jugoszláv Királyság · Július 8. és Jugoszlávia ·
Június 26.
Névnapok: János, Pál + Adeodát, Ádin, Adon, Adonisz, Adony, Dakó, Deodát, Dókus, Dózsa, Kirill, Morgan, Morgána, Pável, Pelágiusz, Pénelopé, Pósa, Upor.
Június 26. és Jugoszláv Királyság · Június 26. és Jugoszlávia ·
Jugoszláv dinár
4 korona arányban váltotta az átmeneti pénzt.
Jugoszláv Királyság és Jugoszláv dinár · Jugoszláv dinár és Jugoszlávia ·
Jugoszlávia himnusza
Jugoszlávia himnusza A „Hej, Sloveni” az egykori Jugoszlávia himnusza volt.
Jugoszláv Királyság és Jugoszlávia himnusza · Jugoszlávia és Jugoszlávia himnusza ·
Kisantant
A kisantant tagállamai 1921 és 1938 között A kisantant 1921 és 1938 között fennálló katonai és politikai szövetség volt Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között.
Jugoszláv Királyság és Kisantant · Jugoszlávia és Kisantant ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Jugoszláv Királyság és Kommunizmus · Jugoszlávia és Kommunizmus ·
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Jugoszláv Királyság és Koszovó · Jugoszlávia és Koszovó ·
Kotori-öböl
A Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl, szerbül Бока которска / Boka kotorska, olaszul Bocche di Cattaro) öböl az Adriai-tenger délkeleti partján, Montenegró egyik legszebb vidéke.
Jugoszláv Királyság és Kotori-öböl · Jugoszlávia és Kotori-öböl ·
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Jugoszláv Királyság és Krajna (Szlovénia) · Jugoszlávia és Krajna (Szlovénia) ·
Ljubljana
Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.
Jugoszláv Királyság és Ljubljana · Jugoszlávia és Ljubljana ·
Ljubomir Davidović
Ljubomir Davidović (Vlaško Polje, 1863, december 24. – Belgrád, 1940 február 19.) szerb politikus volt, aki 1919 és 1920 között, valamint 1924-ben összesen három alkalommal, rövid ideig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság miniszterelnöki tisztségét töltötte be.
Jugoszláv Királyság és Ljubomir Davidović · Jugoszlávia és Ljubomir Davidović ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Jugoszláv Királyság és London · Jugoszlávia és London ·
Macedón nyelv
A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.
Jugoszláv Királyság és Macedón nyelv · Jugoszlávia és Macedón nyelv ·
Macedónia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Észak-Macedónia.
Jugoszláv Királyság és Macedónia · Jugoszlávia és Macedónia ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Jugoszláv Királyság és Magyar Királyság · Jugoszlávia és Magyar Királyság ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Jugoszláv Királyság és Magyarország · Jugoszlávia és Magyarország ·
Marseille
Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.
Jugoszláv Királyság és Marseille · Jugoszlávia és Marseille ·
Május 7.
Névnapok: Gizella + Bendegúz, Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Giza, Késa, Napóleon, Szaniszló.
Jugoszláv Királyság és Május 7. · Jugoszlávia és Május 7. ·
Március 25.
Névnapok: Irén, Írisz + Ancilla, Annunciáta, Cézár, Ders, Derzs, Ernák, Ernye, Humbert, Iréne, Irnik, Isméria, Izméne, Jernő, Kristóf, Krisztofer, Lúcia, Málna, Mandula, Mária, Marinella, Mátka, Umbertó A római katolikus egyház egyik főünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Jugoszláv Királyság és Március 25. · Jugoszlávia és Március 25. ·
Március 27.
Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.
Jugoszláv Királyság és Március 27. · Jugoszlávia és Március 27. ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Jugoszláv Királyság és Második világháború · Jugoszlávia és Második világháború ·
Milan Nedić
Milan Nedić (cirill írással Милан Недић, fonetikus átírásváltozata Milan Nedics; Grocka, 1877. szeptember 2. – Belgrád, 1946. február 4.) szerb katonatiszt, politikus.
Jugoszláv Királyság és Milan Nedić · Jugoszlávia és Milan Nedić ·
Milan Stojadinović
Milan Stojadinović (Čačak, 1888. augusztus 4. – Buenos Aires, 1961. október 26.) szerb nemzetiségű közgazdász, politikus, többször is pénzügyminiszter, jugoszláv miniszterelnök.
Jugoszláv Királyság és Milan Stojadinović · Jugoszlávia és Milan Stojadinović ·
Milenko Vesnić
Milenko Radomar Vesnić (Dunišice, 1863, február 13. – Párizs, 1921 május 15.) szerb politikus, diplomata, kormánytag és miniszterelnök volt.
Jugoszláv Királyság és Milenko Vesnić · Jugoszlávia és Milenko Vesnić ·
Molotov–Ribbentrop-paktum
A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-, kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939.
Jugoszláv Királyság és Molotov–Ribbentrop-paktum · Jugoszlávia és Molotov–Ribbentrop-paktum ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Jugoszláv Királyság és Montenegró · Jugoszlávia és Montenegró ·
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Jugoszláv Királyság és Muravidék · Jugoszlávia és Muravidék ·
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Jugoszláv Királyság és Nacionalizmus · Jugoszlávia és Nacionalizmus ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Jugoszláv Királyság és Németország · Jugoszlávia és Németország ·
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Jugoszláv Királyság és Niš · Jugoszlávia és Niš ·
Nikola Pašić
Nikola Pašić (szerb cirill írással: Никола Пашић, Zaječar, 1845. december 18. – Belgrád, 1926. december 10.) szerb és jugoszláv politikus és diplomata volt.
Jugoszláv Királyság és Nikola Pašić · Jugoszlávia és Nikola Pašić ·
November 29.
Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.
Jugoszláv Királyság és November 29. · Jugoszlávia és November 29. ·
Október 28.
Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.
Jugoszláv Királyság és Október 28. · Jugoszlávia és Október 28. ·
Október 29.
Névnapok: Nárcisz + Ermelinda, Euzébia, Melinda, Narcissza, Narcisszusz, Némó, Őzike, Teofil, Zénó.
Jugoszláv Királyság és Október 29. · Jugoszlávia és Október 29. ·
Október 9.
Névnapok: Dénes + Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira.
Jugoszláv Királyság és Október 9. · Jugoszlávia és Október 9. ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Jugoszláv Királyság és Olaszország · Jugoszlávia és Olaszország ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Jugoszláv Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia · Jugoszlávia és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Jugoszláv Királyság és Pancsova · Jugoszlávia és Pancsova ·
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Jugoszláv Királyság és Partizán · Jugoszlávia és Partizán ·
Pánszlávizmus
Szlávok Európában Pánszláv zászló A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése.
Jugoszláv Királyság és Pánszlávizmus · Jugoszlávia és Pánszlávizmus ·
Polgárháború
A gettysburgi csata az amerikai polgárháborúban A polgárháború háború egyazon kultúrához, társadalomhoz vagy nemzethez tartozó csoportok, pártok között.
Jugoszláv Királyság és Polgárháború · Jugoszlávia és Polgárháború ·
Slobodan Jovanović
Slobodan Jovanović (Újvidék, 1869. december 3. – London, 1958. december 12.) Szerbia egyik legtermékenyebb tollú műkritikusa volt, valamint történész, szociológus, újságíró, ügyvéd, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
Jugoszláv Királyság és Slobodan Jovanović · Jugoszlávia és Slobodan Jovanović ·
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja, a Split-Makarskai főegyházmegye érseki székvárosa.
Jugoszláv Királyság és Split · Jugoszlávia és Split ·
Stjepan Radić
Stjepan Radić (Radics István) (Desno Trebarjevo, 1871. május 11. – Zágráb, 1928. augusztus 8.) horvát politikus, a Horvát Parasztpárt első elnöke.
Jugoszláv Királyság és Stjepan Radić · Jugoszlávia és Stjepan Radić ·
Stojan Protić
Stojan Protić (Kruševac; 1857. január 28. – Belgrád; 1923. október 28.) szerb politikus és író.
Jugoszláv Királyság és Stojan Protić · Jugoszlávia és Stojan Protić ·
Szarajevó
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.
Jugoszláv Királyság és Szarajevó · Jugoszlávia és Szarajevó ·
Szeptember 3.
Névnapok: Hilda + Csobán, Hildelita, Piusz, Tíria, Tirza, Gergely.
Jugoszláv Királyság és Szeptember 3. · Jugoszlávia és Szeptember 3. ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Jugoszláv Királyság és Szerb nyelv · Jugoszlávia és Szerb nyelv ·
Szerbhorvát nyelv
A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.
Jugoszláv Királyság és Szerbhorvát nyelv · Jugoszlávia és Szerbhorvát nyelv ·
Szkopje
Szkopje (macedónul Скопје, albánul Shkup / Shkupi, törökül Üsküb vagy Üsküp) Észak-Macedónia fővárosa, egyben legnagyobb városa.
Jugoszláv Királyság és Szkopje · Jugoszlávia és Szkopje ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Jugoszláv Királyság és Szlovén nyelv · Jugoszlávia és Szlovén nyelv ·
Szlovén–Horvát–Szerb Állam
A Szlovén–Horvát–Szerb Állam egy rövid életű állam volt a Balkánon, az első világháború végén széthulló Osztrák–Magyar Monarchia egykori területén.
Jugoszláv Királyság és Szlovén–Horvát–Szerb Állam · Jugoszlávia és Szlovén–Horvát–Szerb Állam ·
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Jugoszláv Királyság és Szlovének · Jugoszlávia és Szlovének ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Jugoszláv Királyság és Szlovénia · Jugoszlávia és Szlovénia ·
Tengelyhatalmak
A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák.
Jugoszláv Királyság és Tengelyhatalmak · Jugoszlávia és Tengelyhatalmak ·
Uzsicei Köztársaság
Az elesett partizánok emlékműve a Kadinjača dombon Az Uzsicei Köztársaság (/ Ужичка република) rövid életű, partizánok által felszabadított terület Jugoszláviában, valamint az első, a második világháború alatt felszabadított terület.
Jugoszláv Királyság és Uzsicei Köztársaság · Jugoszlávia és Uzsicei Köztársaság ·
Velebit (hegység)
A Velebit a legnagyobb, ugyanakkor nem a legmagasabb hegylánc Horvátországban.
Jugoszláv Királyság és Velebit (hegység) · Jugoszlávia és Velebit (hegység) ·
Versailles-i békeszerződés
A versailles-i békeszerződés aláírása egy korabeli filmhíradóban A versailles-i békeszerződés (avagy versailles-i békediktátum) volt az első világháborút Németország és az antanthatalmak valamint a szövetségeseik között lezáró egyezmény, mely az 1919 első felében lefolytatott párizsi tárgyalások eredményeképpen született meg.
Jugoszláv Királyság és Versailles-i békeszerződés · Jugoszlávia és Versailles-i békeszerződés ·
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Jugoszláv Királyság és Zágráb · Jugoszlávia és Zágráb ·
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Jugoszláv Királyság és Zára · Jugoszlávia és Zára ·
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Jugoszláv Királyság és Zimony · Jugoszlávia és Zimony ·
Zoran Đinđić
Zoran Đinđić (magyar átírással Zoran Gyingyics, cirill írással Зоран Ђинђић,, IPA:, Bosanski Šamac, 1952. augusztus 1. – Belgrád, 2003. március 12.) Szerbia miniszterelnöke, Belgrád polgármestere, hosszú időn át ellenzéki politikus.
Jugoszláv Királyság és Zoran Đinđić · Jugoszlávia és Zoran Đinđić ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jugoszláv Királyság és Jugoszlávia
- Mi van a közös Jugoszláv Királyság és Jugoszlávia
- Közötti hasonlóságok Jugoszláv Királyság és Jugoszlávia
Összehasonlítását Jugoszláv Királyság és Jugoszlávia
Jugoszláv Királyság 132 kapcsolatokat, ugyanakkor Jugoszlávia 254. Ami közös bennük 97, a Jaccard index 25.13% = 97 / (132 + 254).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jugoszláv Királyság és Jugoszlávia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: