Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Izraelita honfoglalás és Zsidó vallás
Izraelita honfoglalás és Zsidó vallás 11 közös dolog (a Uniópédia): Dávid zsidó király, Héber Biblia, I. e. 13. század, Jákob, Jeruzsálem, Kánaán, Léviták, Mózes, Salamon zsidó király, Szent sátor, Zsidók.
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Dávid zsidó király és Izraelita honfoglalás · Dávid zsidó király és Zsidó vallás ·
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
Héber Biblia és Izraelita honfoglalás · Héber Biblia és Zsidó vallás ·
I. e. 13. század
Az i. e. 13.
I. e. 13. század és Izraelita honfoglalás · I. e. 13. század és Zsidó vallás ·
Jákob
Jákob (héberül) a zsidó nép egyik pátriárkája (ősatyja), Izsák és Rebeka kisebbik fia, Ábrahám és Sára unokája, Ézsau ikertestvére.
Izraelita honfoglalás és Jákob · Jákob és Zsidó vallás ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Izraelita honfoglalás és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Zsidó vallás ·
Kánaán
A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.
Izraelita honfoglalás és Kánaán · Kánaán és Zsidó vallás ·
Léviták
A zsidó hagyományban a léviták (לֵוִי) a tizenkét zsidó törzs egyike, Lévinek, Jákob fiának utódai.
Izraelita honfoglalás és Léviták · Léviták és Zsidó vallás ·
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
Izraelita honfoglalás és Mózes · Mózes és Zsidó vallás ·
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Izraelita honfoglalás és Salamon zsidó király · Salamon zsidó király és Zsidó vallás ·
Szent sátor
A szent sátor vagy tabernákulum (héber: מִשְׁכַּן, átírva: mīškān) a Bibliában említett sátorszentély, amely az udvarával (pitvar) istentiszteleti és áldozati helyül szolgált a zsidóknak az exodus, azaz az egyiptomi kivonulás után, a Sínai-hegyi szövetségkötéstől Salamon király templomának elkészültéig.
Izraelita honfoglalás és Szent sátor · Szent sátor és Zsidó vallás ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Izraelita honfoglalás és Zsidó vallás
- Mi van a közös Izraelita honfoglalás és Zsidó vallás
- Közötti hasonlóságok Izraelita honfoglalás és Zsidó vallás
Összehasonlítását Izraelita honfoglalás és Zsidó vallás
Izraelita honfoglalás 63 kapcsolatokat, ugyanakkor Zsidó vallás 167. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 4.78% = 11 / (63 + 167).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Izraelita honfoglalás és Zsidó vallás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
