Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Izrael és Izrael kultúrája
Izrael és Izrael kultúrája 31 közös dolog (a Uniópédia): Akko (település), Bahái hit, Beér-Seva, Drúzok, Függetlenség napja, Haifa, Holdnaptár, Holokauszt, Innováció, Isten, Iszlám, Izrael Múzeum, Jad Vasem, Jeruzsálem, Jeruzsálem óvárosa, Jom kippur, Kereszténység, Kibuc, Kutatás-fejlesztés, Megiddó, Nemzeti ünnep, Pészach, Purim, Római–zsidó háború, Rós hásáná, Szentföld, Szombat, Szukkót, Tóra, Tel-Aviv, ..., Zsidó vallás. Bővíteni index (1 több) »
Akko (település)
Akko vagy Akkó, Akkon, a késő ókorban Ptolemaiosz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre, görögül Ἄκη, héberül עכו ‘Akkô, arabul عكّا ʿAkkā) több mint négyezer éve lakott város Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.
Akko (település) és Izrael · Akko (település) és Izrael kultúrája ·
Bahái hit
A bahái hit vezető testületének, az Igazságosság Egyetemes Házának székhelye (Izrael, Haifa) A bahái hit, bahái írásmóddal bahá’í hit a 19. század közepén, Perzsiában alapított egyistenhívő vallás.
Bahái hit és Izrael · Bahái hit és Izrael kultúrája ·
Beér-Seva
Beér-Seva vagy Berseba (angol átírásban Beer-Sheva,, Bir asz-Szab) az izraeli Negev-sivatag legnagyobb városa, melyet a „Negev fővárosának” is neveznek.
Beér-Seva és Izrael · Beér-Seva és Izrael kultúrája ·
Drúzok
A drúzok az iszmáilita síita iszlámból kialakult egyistenhívő vallási közösség, amit Hamza ibn Alí perzsa misszionárius alapított a 10. században, Kairóban.
Drúzok és Izrael · Drúzok és Izrael kultúrája ·
Függetlenség napja
Nincs hivatalos nemzeti ünnep A függetlenség napja olyan, évente megrendezett ünnep, amellyel az adott ország valamely másik országtól, leginkább gyarmattartótól elnyert függetlenségét ünnepli.
Függetlenség napja és Izrael · Függetlenség napja és Izrael kultúrája ·
Haifa
Haifa (Heifá) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa.
Haifa és Izrael · Haifa és Izrael kultúrája ·
Holdnaptár
A Hold fázisai (a Föld és a Hold távolsága erősen torzított) A holdhónap (vagy szinodikus hónap) egy teljes holdciklus, ami átlagosan 29,53 napig tart.
Holdnaptár és Izrael · Holdnaptár és Izrael kultúrája ·
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Holokauszt és Izrael · Holokauszt és Izrael kultúrája ·
Innováció
Joseph Alois Schumpeter, osztrák-amerikai közgazdász és politikatudós, Ausztria pénzügyminisztere 1919-ben Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet.
Innováció és Izrael · Innováció és Izrael kultúrája ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Isten és Izrael · Isten és Izrael kultúrája ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Iszlám és Izrael · Iszlám és Izrael kultúrája ·
Izrael Múzeum
A jeruzsálemi Izrael Múzeumot (héberül: מוזיאון ישראל, ירושלים, Muze'on Jiszrael, Yerushalayim), Izrael nemzeti múzeumát 1965-ben alapították.
Izrael és Izrael Múzeum · Izrael Múzeum és Izrael kultúrája ·
Jad Vasem
Az 1953-ban alapított Jad Vasem (יד ושם), angol írásmóddal Yad Vashem („emlékjel és hírnév”, héberül szó szerint „kéz és név”, ld. Izajás 56:5) intézménye a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága; helye a jeruzsálemi „Har HaZikaron”-on (az Emlékezés hegyén) elterülő többhektáros komplexum, amelynek részei.
Izrael és Jad Vasem · Izrael kultúrája és Jad Vasem ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Izrael és Jeruzsálem · Izrael kultúrája és Jeruzsálem ·
Jeruzsálem óvárosa
Jeruzsálem óvárosa (héber: הָעִיר הָעַתִּיקָה, Ha'Ir Ha'Atika; arab: البلدة القديمة, al-Baldé al-Kadimah) egy 0,9 négyzetkilométernyi, fallal körülvett terület Jeruzsálem keleti részén.
Izrael és Jeruzsálem óvárosa · Izrael kultúrája és Jeruzsálem óvárosa ·
Jom kippur
A zsidó naptár szerint.
Izrael és Jom kippur · Izrael kultúrája és Jom kippur ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Izrael és Kereszténység · Izrael kultúrája és Kereszténység ·
Kibuc
Légi felvétel a Beit Guvrin kibucról, amelyet 1949-ben alapítottak közép-dél-Izraelben A kibuc a „csoport” ill.
Izrael és Kibuc · Izrael kultúrája és Kibuc ·
Kutatás-fejlesztés
A kutatás-fejlesztés, (Research and development, R&D) röviden K+F a kreatív tudásbázis célzott, szisztematikus bővítése.
Izrael és Kutatás-fejlesztés · Izrael kultúrája és Kutatás-fejlesztés ·
Megiddó
Megiddó (egyiptomiul Maketi, Mektej, Makitu vagy Makedo) ókori alapítású város a mai Izrael területén.
Izrael és Megiddó · Izrael kultúrája és Megiddó ·
Nemzeti ünnep
A nemzeti ünnep olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli.
Izrael és Nemzeti ünnep · Izrael kultúrája és Nemzeti ünnep ·
Pészach
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pészah.
Izrael és Pészach · Izrael kultúrája és Pészach ·
Purim
A purim időpontja ---- A zsidó naptár szerint.
Izrael és Purim · Izrael kultúrája és Purim ·
Római–zsidó háború
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó-római háború.
Izrael és Római–zsidó háború · Izrael kultúrája és Római–zsidó háború ·
Rós hásáná
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rós ha-sána.
Izrael és Rós hásáná · Izrael kultúrája és Rós hásáná ·
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Izrael és Szentföld · Izrael kultúrája és Szentföld ·
Szombat
Szombat: a hét hatodik napja az ISO 8601 nemzetközi szabvány szerint.
Izrael és Szombat · Izrael kultúrája és Szombat ·
Szukkót
Szukkót (héberül סֻכּוֹת (pontozatlanul סוכות is) (lomb)sátrak, askenáz kiejtéssel Szuk(k)ajsz), az úgynevezett Sátrak ünnepe, másként: Hag hasszukkót.
Izrael és Szukkót · Izrael kultúrája és Szukkót ·
Tóra
230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.
Izrael és Tóra · Izrael kultúrája és Tóra ·
Tel-Aviv
Tel-Aviv-Jaffa (Tal-abib) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik.
Izrael és Tel-Aviv · Izrael kultúrája és Tel-Aviv ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Izrael és Izrael kultúrája
- Mi van a közös Izrael és Izrael kultúrája
- Közötti hasonlóságok Izrael és Izrael kultúrája
Összehasonlítását Izrael és Izrael kultúrája
Izrael 360 kapcsolatokat, ugyanakkor Izrael kultúrája 82. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 7.01% = 31 / (360 + 82).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Izrael és Izrael kultúrája. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
