Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

IV. Henrik angol király és Lancaster-ház

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség IV. Henrik angol király és Lancaster-ház

IV. Henrik angol király vs. Lancaster-ház

IV. A Lancaster-ház a Plantagenet-ház egyik oldalága volt Angliában.

Közötti hasonlóságok IV. Henrik angol király és Lancaster-ház

IV. Henrik angol király és Lancaster-ház 8 közös dolog (a Uniópédia): A Brit-szigetek uralkodóinak listája, Anglia, Genti János lancasteri herceg, II. Richárd angol király, III. Eduárd angol király, IV. Eduárd angol király, V. Henrik angol király, York-ház.

A Brit-szigetek uralkodóinak listája

Az alábbiakban a Brit-szigetek különböző királyságai élén álló uralkodók listája olvasható, időrendben.

A Brit-szigetek uralkodóinak listája és IV. Henrik angol király · A Brit-szigetek uralkodóinak listája és Lancaster-ház · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Anglia és IV. Henrik angol király · Anglia és Lancaster-ház · Többet látni »

Genti János lancasteri herceg

John of Gaunt (1340. március 6. – 1399. február 3.) az angol Plantagenêt-ház tagja, Lancaster, majd Aquitania hercege, III. Eduárd angol király és Hainaut-i Filippa harmadik fia.

Genti János lancasteri herceg és IV. Henrik angol király · Genti János lancasteri herceg és Lancaster-ház · Többet látni »

II. Richárd angol király

II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.

II. Richárd angol király és IV. Henrik angol király · II. Richárd angol király és Lancaster-ház · Többet látni »

III. Eduárd angol király

III.

III. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király · III. Eduárd angol király és Lancaster-ház · Többet látni »

IV. Eduárd angol király

IV.

IV. Eduárd angol király és IV. Henrik angol király · IV. Eduárd angol király és Lancaster-ház · Többet látni »

V. Henrik angol király

V.

IV. Henrik angol király és V. Henrik angol király · Lancaster-ház és V. Henrik angol király · Többet látni »

York-ház

A York-ház a Plantagenet-dinasztia egyik ága volt, amely a középkorban három királyt adott Angliának.

IV. Henrik angol király és York-ház · Lancaster-ház és York-ház · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását IV. Henrik angol király és Lancaster-ház

IV. Henrik angol király 88 kapcsolatokat, ugyanakkor Lancaster-ház 38. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 6.35% = 8 / (88 + 38).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja IV. Henrik angol király és Lancaster-ház. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »