Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

III. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség III. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő)

III. Ferdinánd magyar király vs. Zrínyi Miklós (költő)

III. Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.

Közötti hasonlóságok III. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő)

III. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő) 19 közös dolog (a Uniópédia): Bajorország, Bécs, Graz, Gyermekágyi láz, Habsburg-család, Hadtudomány (fogalom), Harmincéves háború, I. Lipót magyar király, I. Rákóczi György, II. Ferdinánd magyar király, IV. Fülöp spanyol király, IV. Ferdinánd magyar király, Jézus Társasága, Morvaország, Nádor, Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Pázmány Péter, Svédország.

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Bajorország és III. Ferdinánd magyar király · Bajorország és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és III. Ferdinánd magyar király · Bécs és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Graz és III. Ferdinánd magyar király · Graz és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Gyermekágyi láz

A gyermekágyi láz (sepsis puerperalis) olyan fertőző betegség, amely szülés vagy vetélés után következhet be, különösen abban az esetben, ha hiányos a méhlepény.

Gyermekágyi láz és III. Ferdinánd magyar király · Gyermekágyi láz és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Habsburg-család és III. Ferdinánd magyar király · Habsburg-család és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Hadtudomány (fogalom)

A hadtudomány vagy más néven katonai tudomány a hadviselésnek, illetve annak stratégiai, taktikai és logisztikai elveinek a tudománya.

Hadtudomány (fogalom) és III. Ferdinánd magyar király · Hadtudomány (fogalom) és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Harmincéves háború és III. Ferdinánd magyar király · Harmincéves háború és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király · I. Lipót magyar király és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

I. Rákóczi György

Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.

I. Rákóczi György és III. Ferdinánd magyar király · I. Rákóczi György és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

II. Ferdinánd magyar király

II.

II. Ferdinánd magyar király és III. Ferdinánd magyar király · II. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

IV. Fülöp spanyol király

Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.

III. Ferdinánd magyar király és IV. Fülöp spanyol király · IV. Fülöp spanyol király és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

IV. Ferdinánd magyar király

IV.

III. Ferdinánd magyar király és IV. Ferdinánd magyar király · IV. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

III. Ferdinánd magyar király és Jézus Társasága · Jézus Társasága és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Morvaország

Európai Unióban id.

III. Ferdinánd magyar király és Morvaország · Morvaország és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

III. Ferdinánd magyar király és Nádor · Nádor és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

III. Ferdinánd magyar király és Országgyűlés · Országgyűlés és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

III. Ferdinánd magyar király és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Pázmány Péter

Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

III. Ferdinánd magyar király és Pázmány Péter · Pázmány Péter és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

III. Ferdinánd magyar király és Svédország · Svédország és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását III. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő)

III. Ferdinánd magyar király 155 kapcsolatokat, ugyanakkor Zrínyi Miklós (költő) 203. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 5.31% = 19 / (155 + 203).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja III. Ferdinánd magyar király és Zrínyi Miklós (költő). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »