Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

II. Ulászló lengyel király és Krakkó

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség II. Ulászló lengyel király és Krakkó

II. Ulászló lengyel király vs. Krakkó

Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama. Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Közötti hasonlóságok II. Ulászló lengyel király és Krakkó

II. Ulászló lengyel király és Krakkó 16 közös dolog (a Uniópédia): Erdély, Grünwaldi csata, Hedvig lengyel királynő, I. Lajos magyar király, I. Ulászló lengyel király, III. Kázmér lengyel király, IV. Kázmér lengyel király, Jagelló-ház, Lengyelország, Lengyelország uralkodóinak listája, Piast-dinasztia, Szilézia, Ukrajna, Vilnius, Visztula, Waweli székesegyház.

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és II. Ulászló lengyel király · Erdély és Krakkó · Többet látni »

Grünwaldi csata

A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.

Grünwaldi csata és II. Ulászló lengyel király · Grünwaldi csata és Krakkó · Többet látni »

Hedvig lengyel királynő

Anjou Hedvig (Buda, 1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.) a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet magyar királyné legifjabb leánya, apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Hedvig lengyel királynő és II. Ulászló lengyel király · Hedvig lengyel királynő és Krakkó · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

I. Lajos magyar király és II. Ulászló lengyel király · I. Lajos magyar király és Krakkó · Többet látni »

I. Ulászló lengyel király

I.

I. Ulászló lengyel király és II. Ulászló lengyel király · I. Ulászló lengyel király és Krakkó · Többet látni »

III. Kázmér lengyel király

III.

II. Ulászló lengyel király és III. Kázmér lengyel király · III. Kázmér lengyel király és Krakkó · Többet látni »

IV. Kázmér lengyel király

Jagellók családi címere IV.

II. Ulászló lengyel király és IV. Kázmér lengyel király · IV. Kázmér lengyel király és Krakkó · Többet látni »

Jagelló-ház

A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.

II. Ulászló lengyel király és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Krakkó · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

II. Ulászló lengyel király és Lengyelország · Krakkó és Lengyelország · Többet látni »

Lengyelország uralkodóinak listája

Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.

II. Ulászló lengyel király és Lengyelország uralkodóinak listája · Krakkó és Lengyelország uralkodóinak listája · Többet látni »

Piast-dinasztia

Piast a dinasztia alapító A Piast-dinasztia lengyel uralkodóház volt, a független Lengyelország megteremtésétől (9. század) 1370-ig.

II. Ulászló lengyel király és Piast-dinasztia · Krakkó és Piast-dinasztia · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

II. Ulászló lengyel király és Szilézia · Krakkó és Szilézia · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

II. Ulászló lengyel király és Ukrajna · Krakkó és Ukrajna · Többet látni »

Vilnius

Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

II. Ulászló lengyel király és Vilnius · Krakkó és Vilnius · Többet látni »

Visztula

A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.

II. Ulászló lengyel király és Visztula · Krakkó és Visztula · Többet látni »

Waweli székesegyház

A waweli székesegyház vagy Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház a Krakkói főegyházmegye érseki főszékesegyháza Krakkóban, a Wawel-dombon.

II. Ulászló lengyel király és Waweli székesegyház · Krakkó és Waweli székesegyház · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását II. Ulászló lengyel király és Krakkó

II. Ulászló lengyel király 93 kapcsolatokat, ugyanakkor Krakkó 248. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 4.69% = 16 / (93 + 248).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Ulászló lengyel király és Krakkó. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »