Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok II. Eduárd angol király és II. Gaston János candale-i gróf
II. Eduárd angol király és II. Gaston János candale-i gróf 7 közös dolog (a Uniópédia): Bordeaux, Franciaországi Izabella angol királyné, I. Eduárd angol király, III. Ferdinánd kasztíliai király, Kasztíliai Eleonóra angol királyné, Piers Gaveston, Roger Mortimer, March 1. grófja.
Bordeaux
Bordeaux (magyar kiejtése:, francia:, okcitán nyelven: Bordèu) délnyugat-franciaországi település Gironde megyében, Új-Aquitania régióban, a Bordeaux-i borvidék központja.
Bordeaux és II. Eduárd angol király · Bordeaux és II. Gaston János candale-i gróf ·
Franciaországi Izabella angol királyné
Franciaországi Izabella (Párizs, 1292 k. – Castle Rising, Norfolk, 1358. augusztus 23.) Anglia királynéja 1308–1327 között.
Franciaországi Izabella angol királyné és II. Eduárd angol király · Franciaországi Izabella angol királyné és II. Gaston János candale-i gróf ·
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
I. Eduárd angol király és II. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és II. Gaston János candale-i gróf ·
III. Ferdinánd kasztíliai király
III. (Szent) Ferdinánd, a Burgundiai-házból származó kasztíliai király (1217–1252) és leóni király (1230–1252), a királyságok történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin császárné bátyja.
II. Eduárd angol király és III. Ferdinánd kasztíliai király · II. Gaston János candale-i gróf és III. Ferdinánd kasztíliai király ·
Kasztíliai Eleonóra angol királyné
Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.
II. Eduárd angol király és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · II. Gaston János candale-i gróf és Kasztíliai Eleonóra angol királyné ·
Piers Gaveston
Gaveston címerePiers Gaveston (1284 körül – Warwickshire, Warwick közelében, 1312. június 19.) vagy de Gavaston, Cornwall grófja (1307–1312), II. Edward angol király kegyence.
II. Eduárd angol király és Piers Gaveston · II. Gaston János candale-i gróf és Piers Gaveston ·
Roger Mortimer, March 1. grófja
Roger Mortimer (1287 – 1330. november 29.), March 1.
II. Eduárd angol király és Roger Mortimer, March 1. grófja · II. Gaston János candale-i gróf és Roger Mortimer, March 1. grófja ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy II. Eduárd angol király és II. Gaston János candale-i gróf
- Mi van a közös II. Eduárd angol király és II. Gaston János candale-i gróf
- Közötti hasonlóságok II. Eduárd angol király és II. Gaston János candale-i gróf
Összehasonlítását II. Eduárd angol király és II. Gaston János candale-i gróf
II. Eduárd angol király 109 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Gaston János candale-i gróf 248. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 1.96% = 7 / (109 + 248).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja II. Eduárd angol király és II. Gaston János candale-i gróf. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
