Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Végvár
I. Mátyás magyar király és Végvár 31 közös dolog (a Uniópédia): Újlaki Miklós, Banja Luka, Bács vármegye, Báró, Brankovics György szerb despota, Erdély, Erdélyi vajda, Galambóc, Győr, História (folyóirat), Jajca, Karánsebes, Kenyérmezei csata, Klissza, Knin, Lugos, Mohácsi csata, Nagyvárad, Oszmán Birodalom, Pétervárad, Skradin, Szabadka, Szabács, Szörény, Szeged, Szendrő (Szerbia), Szerémség, Temesvár, Zsigmond magyar király, 15. század, ..., 16. század. Bővíteni index (1 több) »
Újlaki Miklós
Újlaki Miklós (Újlak, 1410 körül – ?, 1477),,, magyar-horvát főúr, macsói bán, erdélyi vajda, bosnyák király, az ország legnagyobb birtokosainak egyike.
Újlaki Miklós és I. Mátyás magyar király · Újlaki Miklós és Végvár ·
Banja Luka
Banja Luka (magyarul Orbászvár, szerbül cirill írással Бања Лука) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa és a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosa.
Banja Luka és I. Mátyás magyar király · Banja Luka és Végvár ·
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Bács vármegye és I. Mátyás magyar király · Bács vármegye és Végvár ·
Báró
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.
Báró és I. Mátyás magyar király · Báró és Végvár ·
Brankovics György szerb despota
Brankovics György, (1377? – 1456. december 24.) szerb fejedelem 1427-től, despota 1429-től haláláig.
Brankovics György szerb despota és I. Mátyás magyar király · Brankovics György szerb despota és Végvár ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és I. Mátyás magyar király · Erdély és Végvár ·
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Erdélyi vajda és I. Mátyás magyar király · Erdélyi vajda és Végvár ·
Galambóc
Galambóc falu és község Szerbiában.
Galambóc és I. Mátyás magyar király · Galambóc és Végvár ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és I. Mátyás magyar király · Győr és Végvár ·
História (folyóirat)
A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.
História (folyóirat) és I. Mátyás magyar király · História (folyóirat) és Végvár ·
Jajca
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.
I. Mátyás magyar király és Jajca · Jajca és Végvár ·
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
I. Mátyás magyar király és Karánsebes · Karánsebes és Végvár ·
Kenyérmezei csata
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.
I. Mátyás magyar király és Kenyérmezei csata · Kenyérmezei csata és Végvár ·
Klissza
Klissza falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
I. Mátyás magyar király és Klissza · Klissza és Végvár ·
Knin
Knin (latinul Tininum) város Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
I. Mátyás magyar király és Knin · Knin és Végvár ·
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
I. Mátyás magyar király és Lugos · Lugos és Végvár ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Végvár ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Nagyvárad és Végvár ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
I. Mátyás magyar király és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Végvár ·
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
I. Mátyás magyar király és Pétervárad · Pétervárad és Végvár ·
Skradin
Skradin város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
I. Mátyás magyar király és Skradin · Skradin és Végvár ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
I. Mátyás magyar király és Szabadka · Szabadka és Végvár ·
Szabács
Szabács (szerbül Шабац / Šabac) város Szerbiában, a Macsói körzet közigazgatási székhelye.
I. Mátyás magyar király és Szabács · Szabács és Végvár ·
Szörény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szörény (egyértelműsítő lap).
I. Mátyás magyar király és Szörény · Szörény és Végvár ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
I. Mátyás magyar király és Szeged · Szeged és Végvár ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
I. Mátyás magyar király és Szendrő (Szerbia) · Szendrő (Szerbia) és Végvár ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
I. Mátyás magyar király és Szerémség · Szerémség és Végvár ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
I. Mátyás magyar király és Temesvár · Temesvár és Végvár ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Végvár és Zsigmond magyar király ·
15. század
A 15.
15. század és I. Mátyás magyar király · 15. század és Végvár ·
16. század
A 16.
16. század és I. Mátyás magyar király · 16. század és Végvár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. Mátyás magyar király és Végvár
- Mi van a közös I. Mátyás magyar király és Végvár
- Közötti hasonlóságok I. Mátyás magyar király és Végvár
Összehasonlítását I. Mátyás magyar király és Végvár
I. Mátyás magyar király 405 kapcsolatokat, ugyanakkor Végvár 154. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 5.55% = 31 / (405 + 154).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. Mátyás magyar király és Végvár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
