I. Mátyás magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség I. Mátyás magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

I. Mátyás magyar király vs. Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

I. A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

Aragóniai Beatrix magyar királyné

Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.

Aragóniai Beatrix magyar királyné és I. Mátyás magyar király · Aragóniai Beatrix magyar királyné és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Engel Pál

Engel Pál sírja a Farkasréti Temetőben Engel Pál (Budapest, 1938. február 27. – Budapest, 2001. augusztus 21.) magyar történész, középkorkutató.

Engel Pál és I. Mátyás magyar király · Engel Pál és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Gótika

A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.

Gótika és I. Mátyás magyar király · Gótika és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

I. Lajos magyar király és I. Mátyás magyar király · I. Lajos magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. Ulászló magyar király

I.

I. Mátyás magyar király és I. Ulászló magyar király · I. Ulászló magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

II. Ulászló magyar király

II.

I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

I. Mátyás magyar király és Kereszténység · Kereszténység és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Luxemburgi Erzsébet magyar királyné

Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.

I. Mátyás magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · Luxemburgi Erzsébet magyar királyné és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

I. Mátyás magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Magyarország uralkodóinak listája és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

I. Mátyás magyar király és Székesfehérvár · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Többet látni »

Szent Korona

date.

I. Mátyás magyar király és Szent Korona · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Korona · Többet látni »

Trón

I. Dagobert trónja (bronz), a Párizs környéki saint-denis-i székesegyház kincstárában A trón (vagy trónus) általában baldachinos emelvényen álló díszes szék.

I. Mátyás magyar király és Trón · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Trón · Többet látni »

V. László magyar király

V.

I. Mátyás magyar király és V. László magyar király · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és V. László magyar király · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Zsigmond magyar király · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és I. Mátyás magyar király · 19. század és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »