Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

I. István magyar király

Index I. István magyar király

I.

Tartalomjegyzék

  1. 252 kapcsolatok: A magyar forint pénzjegyei, A magyar királyok koronázása, A nyugati császárok listája, Adó, Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga, Ajtony vezér, Altaji nyelvcsalád, Apostoli király, Újvár vármegye, Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő), Asztrik, Augusztus 15., Augusztus 20-i nemzeti ünnep, Augusztus 20., Aventinus (római domb), Az a szép, fényes nap, Árpád-ház, Árpád-házi Judit, Árpád-kor, Ősmagyar vallás, Észak-Erdély, Bajorország, Balassa Zoltán, Balaton, Baranya vármegye, Bács vármegye, Bécs, Bükki Nemzeti Park, Bej, Bencések, Benczúr Gyula (festő), Biblia, Bizánci Birodalom, Bodrog vármegye, Boldizsár Miklós, Bory Jenő, Bródy János, Budai Várnegyed, Budapest XVI. kerülete, Burgundiai-ház, Corpus Juris Hungarici, Csanád (nemzetségős), Dózse, December 25., Deodatus gróf, Doboka (ispán), Doboka vármegye, Dukátus, Egri főegyházmegye, Egyházmegye, ... Bővíteni index (202 több) »

  2. 1038-ban elhunyt személyek
  3. A 970-es években született személyek
  4. A székesfehérvári koronázóbazilikában eltemetett személyek
  5. Esztergomiak
  6. Magyar uralkodók

A magyar forint pénzjegyei

A 2014-es, jelenleg érvényes sorozat A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon a magyar forint pénzérméivel együtt.

Megnézni I. István magyar király és A magyar forint pénzjegyei

A magyar királyok koronázása

koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat.

Megnézni I. István magyar király és A magyar királyok koronázása

A nyugati császárok listája

Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.

Megnézni I. István magyar király és A nyugati császárok listája

Adó

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

Megnézni I. István magyar király és Adó

Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga

Az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga egy Szent István királyról szóló, templomban is énekelt himnusz.

Megnézni I. István magyar király és Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga

Ajtony vezér

Ajtony vezér (? – 1028?)Az Ajtony elleni hadjárat időpontja, amelynek során életét vesztette, vitatott.

Megnézni I. István magyar király és Ajtony vezér

Altaji nyelvcsalád

Az altaji nyelvcsalád a természetes nyelvek egy nyelvcsaládja.

Megnézni I. István magyar király és Altaji nyelvcsalád

Apostoli király

Az uralkodói tekintély és hatalom kialakításában a társadalmi és politikai tényezőkkel világszerte egyenrangú szerepe volt a vallási tényezőnek.

Megnézni I. István magyar király és Apostoli király

Újvár vármegye

Újvár vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Újvár (Abaújvár) központtal.

Megnézni I. István magyar király és Újvár vármegye

Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő)

Szendrő városának és egész Magyarországnak is jelentős műemléke a barokk stílusban épült római katolikus Assisi Szent Ferenc-templom.

Megnézni I. István magyar király és Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő)

Asztrik

Asztrik érsek szobra Pécsváradon. Az AsztrikA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfinév germán eredetű, eredeti formája Asrik, Aserik.

Megnézni I. István magyar király és Asztrik

Augusztus 15.

Névnapok: Mária + Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.

Megnézni I. István magyar király és Augusztus 15.

Augusztus 20-i nemzeti ünnep

Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.

Megnézni I. István magyar király és Augusztus 20-i nemzeti ünnep

Augusztus 20.

Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.

Megnézni I. István magyar király és Augusztus 20.

Aventinus (római domb)

Az Aventinus egyike a hét dombnak, amelyekre Róma épült.

Megnézni I. István magyar király és Aventinus (római domb)

Az a szép, fényes nap

Az a szép, fényes nap Szabó Magda történelmi drámája.

Megnézni I. István magyar király és Az a szép, fényes nap

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Megnézni I. István magyar király és Árpád-ház

Árpád-házi Judit

Árpád-házi Judit (986 körül – 1026 körül) 975 körül született Géza magyar fejedelem és Sarolt elsőszülött gyermekeként.

Megnézni I. István magyar király és Árpád-házi Judit

Árpád-kor

Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.

Megnézni I. István magyar király és Árpád-kor

Ősmagyar vallás

Az ősmagyar vallás a kereszténység felvétele előtti magyar hitvilágot jelenti, mindazokat a mitológiai képzeteket, lényeket, és a világ keletkezésére, felépítésére és működésére vonatkozó elgondolásokat, melyek egy többnyire egységes mitológiát alkottak.

Megnézni I. István magyar király és Ősmagyar vallás

Észak-Erdély

Észak-Erdély általánosabb értelemben Erdély északi része, konkrétabban a második bécsi döntés nyomán 1940-től 1944-ig Romániától Magyarországhoz visszakerült terület elnevezése.

Megnézni I. István magyar király és Észak-Erdély

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Megnézni I. István magyar király és Bajorország

Balassa Zoltán

Balassa Zoltán (Besztercebánya, 1949. június 28. –) felvidéki magyar újságíró, vegyészmérnök, helytörténész, egyetemi tanár.

Megnézni I. István magyar király és Balassa Zoltán

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Megnézni I. István magyar király és Balaton

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Megnézni I. István magyar király és Baranya vármegye

Bács vármegye

Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.

Megnézni I. István magyar király és Bács vármegye

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Megnézni I. István magyar király és Bécs

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.

Megnézni I. István magyar király és Bükki Nemzeti Park

Bej

Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.

Megnézni I. István magyar király és Bej

Bencések

A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.

Megnézni I. István magyar király és Bencések

Benczúr Gyula (festő)

Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Megnézni I. István magyar király és Benczúr Gyula (festő)

Biblia

Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált.

Megnézni I. István magyar király és Biblia

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Megnézni I. István magyar király és Bizánci Birodalom

Bodrog vármegye

Bodrog vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bodrogvár központtal.

Megnézni I. István magyar király és Bodrog vármegye

Boldizsár Miklós

Boldizsár Miklós (Budapest, 1945. március 13. – Budapest, 2003. augusztus 5.) magyar drámaíró, dramaturg.

Megnézni I. István magyar király és Boldizsár Miklós

Bory Jenő

Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.) magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943-tól 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.

Megnézni I. István magyar király és Bory Jenő

Bródy János

Bródy János Kristóf (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró.

Megnézni I. István magyar király és Bródy János

Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.

Megnézni I. István magyar király és Budai Várnegyed

Budapest XVI. kerülete

Budapest XVI.

Megnézni I. István magyar király és Budapest XVI. kerülete

Burgundiai-ház

A Burgundiai-ház (vagy Burgundi-ház) kifejezés két királyi dinasztiát is jelöl.

Megnézni I. István magyar király és Burgundiai-ház

Corpus Juris Hungarici

Corpus Iuris Hungarici A Corpus Juris Hungarici (CJH) (néha Iuris írásmóddal) Magyarország legfontosabb – nem hivatalos – törvénytára volt évszázadokon keresztül.

Megnézni I. István magyar király és Corpus Juris Hungarici

Csanád (nemzetségős)

Csanád, Doboka ispán fia, Ajtony vezér katonai vazallusa volt, majd legyőzésével vált híressé 1028-ban.

Megnézni I. István magyar király és Csanád (nemzetségős)

Dózse

Leonardo Loredan velencei dózse, Giovanni Bellini festménye 1501-ből A dózse olasz doge szó magyarosodott változata.

Megnézni I. István magyar király és Dózse

December 25.

Karácsony, Jézus születésének ünnepe.

Megnézni I. István magyar király és December 25.

Deodatus gróf

Képes Krónikában Deodatus gróf Moralt freskóján az Esztergomi Bazilikában, 1855 Deodatus gróf a Képes krónika szerint egy normann származású nemes, nápolyi gróf volt, aki a Sanseverino családhoz tartozott.

Megnézni I. István magyar király és Deodatus gróf

Doboka (ispán)

Doboka ispán Anonymus gesztája szerint Csanád vezér apja, aki ismeretlen fokú rokonságban állt Szent István királlyal.

Megnézni I. István magyar király és Doboka (ispán)

Doboka vármegye

Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.

Megnézni I. István magyar király és Doboka vármegye

Dukátus

A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból) Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig.

Megnézni I. István magyar király és Dukátus

Egri főegyházmegye

Az Egri főegyházmegye a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon.

Megnézni I. István magyar király és Egri főegyházmegye

Egyházmegye

Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.

Megnézni I. István magyar király és Egyházmegye

Encyclopædia Britannica

Az Encyclopædia Britannica általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc.

Megnézni I. István magyar király és Encyclopædia Britannica

Engel Pál

Engel Pál sírja a Farkasréti Temetőben Engel Pál (Budapest, 1938. február 27. – Budapest, 2001. augusztus 21.) magyar történész, középkorkutató.

Megnézni I. István magyar király és Engel Pál

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Megnézni I. István magyar király és Erdély

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Megnézni I. István magyar király és Erdélyi vajda

Ereklye

A Szent Jobb Az ereklye latin eredetű szó (reliquia – hátrahagyott dolgok, maradvány), eredetileg fontos történelmi eseményekkel, egyes személyekkel (főleg szentekkel) valamilyen kapcsolatban lévő földi maradványokat, tárgyakat jelent.

Megnézni I. István magyar király és Ereklye

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.

Megnézni I. István magyar király és Erkel Ferenc

Esztergályos Károly

Esztergályos Károly (Budapest, 1941. május 19. –) Balázs Béla-díjas magyar színházi- és filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.

Megnézni I. István magyar király és Esztergályos Károly

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Megnézni I. István magyar király és Esztergom

Esztergom-Budapesti főegyházmegye

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye.

Megnézni I. István magyar király és Esztergom-Budapesti főegyházmegye

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Megnézni I. István magyar király és Esztergomi bazilika

Esztergomi emléktáblák listája

Az Esztergom területén fellelhető emléktáblák galériája.

Megnézni I. István magyar király és Esztergomi emléktáblák listája

Fejedelem

A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van).

Megnézni I. István magyar király és Fejedelem

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Megnézni I. István magyar király és Felvidék

Fischa

Fischa folyó Ausztriában.

Megnézni I. István magyar király és Fischa

Font Márta

Font Márta (Pécs, 1952. április 28. –) magyar középkortörténész, egyetemi tanár, Kelet-Európa történelmének kutatója, az MTA doktora (2003.).

Megnézni I. István magyar király és Font Márta

Géza magyar fejedelem

Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.

Megnézni I. István magyar király és Géza magyar fejedelem

Gizella magyar királyné

Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné.

Megnézni I. István magyar király és Gizella magyar királyné

Grandpierre K. Endre

Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató.

Megnézni I. István magyar király és Grandpierre K. Endre

Györffy György

Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.

Megnézni I. István magyar király és Györffy György

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Megnézni I. István magyar király és Győr

Győri egyházmegye

A győri egyházmegye magyarországi római katolikus egyházmegye, a római katolikus egyház Esztergom-Budapesti érseki tartományának része.

Megnézni I. István magyar király és Győri egyházmegye

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Megnézni I. István magyar király és Gyulafehérvár

Gyulafehérvári főegyházmegye

A Gyulafehérvári főegyházmegye a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában.

Megnézni I. István magyar király és Gyulafehérvári főegyházmegye

Hartvik

Hartvik (Chartuitius, Carthvitus, Cartvicus, Chartvirgus, Hartvicus, Hartwick) 1088–1105 között győri püspök, akinek legfőbb műve egy Kálmán korában 1112 és 1116 között készült egyházi legenda.

Megnézni I. István magyar király és Hartvik

Hősök tere

A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, itt található a Millenniumi emlékmű.

Megnézni I. István magyar király és Hősök tere

Hild József

A Császár fürdő udvara 2009-ben Lloyd-palota 1887 körül Nákó-palota 1903-ban. Helyén épült a Gresham Palota Hild József (Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.) magyar építész.

Megnézni I. István magyar király és Hild József

Hungarikum (rajzfilm)

A Hungarikum egy magyar 2D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet 2005.

Megnézni I. István magyar király és Hungarikum (rajzfilm)

I. András magyar király

I.

Megnézni I. István magyar király és I. András magyar király

I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka

Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka (görögöl: Βαρθολομαίος, újgörög átírással: Vartoloméosz, magyar fordításában: Bertalan, született Δημήτριος Αρχοντώνης (Dimítriosz Arhondónisz), Imbros, 1940.

Megnézni I. István magyar király és I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka

I. Béla magyar király

A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.

Megnézni I. István magyar király és I. Béla magyar király

I. Boleszláv lengyel király

I. Boleszláv, ismertebb nevén Bátor Boleszláv vagy Nagy Boleszláv, régiesen Boleszló (967 – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott.

Megnézni I. István magyar király és I. Boleszláv lengyel király

I. István (egyértelműsítő lap)

I.

Megnézni I. István magyar király és I. István (egyértelműsítő lap)

I. László magyar király

I.

Megnézni I. István magyar király és I. László magyar király

I. Ottó német-római császár

I.

Megnézni I. István magyar király és I. Ottó német-római császár

II. Henrik bajor herceg

II.

Megnézni I. István magyar király és II. Henrik bajor herceg

II. Henrik német-római császár

II.

Megnézni I. István magyar király és II. Henrik német-római császár

II. István magyar király

II.

Megnézni I. István magyar király és II. István magyar király

II. Konrád német-római császár

II.

Megnézni I. István magyar király és II. Konrád német-római császár

II. Szilveszter pápa

II.

Megnézni I. István magyar király és II. Szilveszter pápa

III. Béla magyar király

III.

Megnézni I. István magyar király és III. Béla magyar király

III. Ottó német-római császár

III.

Megnézni I. István magyar király és III. Ottó német-római császár

Iniciálé

Corvina díszes iniciáléja, Cod. Lat. 241 Titus Maccius Plautus: Comediae, 1459 előtt, Firenze, Pergamen Írásos munkákban az iniciálé a mű, a fejezet vagy a bekezdés díszes vagy díszített első betűje, amely általában nagyobb a szöveg többi karakterénél.

Megnézni I. István magyar király és Iniciálé

Intelmek

Az Intelmek, azaz Szent István király intelmei Imre herceghez a Corpus Juris Hungaricibe felvett első törvény, Szent István első törvénykönyve 1027-ből, a korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása, Istvánnak fiához, a trónörökös Imre herceghez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve.

Megnézni I. István magyar király és Intelmek

Ispán

Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.

Megnézni I. István magyar király és Ispán

Ispánki József

Ispánki József (Budapest, 1906. március 16. – Budapest, 1992. november 3.) éremművész, szobrász.

Megnézni I. István magyar király és Ispánki József

István

Az IstvánA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfinév a görög Sztephanosz névből származik, illetve ennek latin Stephanus, német Stephan, szláv Stefán, magyar Istefán változatából.

Megnézni I. István magyar király és István

István király (egyértelműsítő lap)

;Uralkodók.

Megnézni I. István magyar király és István király (egyértelműsítő lap)

István király (opera)

Az István király Erkel Ferenc öt-, illetve négyfelvonásos operája.

Megnézni I. István magyar király és István király (opera)

István, a király

Az István, a király a legnépszerűbb magyar rockopera, melynek zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegkönyvét pedig Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján 1981-ben.

Megnézni I. István magyar király és István, a király

Itália (földrajzi régió)

Az itáliai földrajzi régió alatt az Appennini-félsziget és a vonzáskörzetébe tartozó területek és szigetek értendők.

Megnézni I. István magyar király és Itália (földrajzi régió)

Ján Lukačka

Ján Lukačka (Kerencs, 1952. november 20. –) szlovák történészprofesszor.

Megnézni I. István magyar király és Ján Lukačka

Ján Steinhübel

Ján Steinhübel (Modor, 1957. május 21.) szlovák történész.

Megnézni I. István magyar király és Ján Steinhübel

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Megnézni I. István magyar király és Jézus

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Megnézni I. István magyar király és Jeruzsálem

Julián naptár

A julián naptár (vagy Julianus-naptár) Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így a rómainál is.

Megnézni I. István magyar király és Julián naptár

Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek.

Megnézni I. István magyar király és Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye

Kavarok

alsószentmihályfalvai kazáriai rovásírással készült felirat A kavarok (középgörög καβαροι, hibás olvasata kabarok) a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak.

Megnézni I. István magyar király és Kavarok

Kálti Márk

Csók István Képtár, Székesfehérvár (Metky Ödön, 1967) bélyegkép Kálti Márk (14. század) magyar pap, krónikás, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika őrkanonoka, a Képes krónika feltételezett szerzője.

Megnézni I. István magyar király és Kálti Márk

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Megnézni I. István magyar király és Kárpát-medence

Képes krónika

A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.

Megnézni I. István magyar király és Képes krónika

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p.

Megnézni I. István magyar király és Kereszténység

Kereszténység Magyarországon

A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak.

Megnézni I. István magyar király és Kereszténység Magyarországon

Keresztség

Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.

Megnézni I. István magyar király és Keresztség

Kettős kereszt (heraldika)

Névváltozatok: apostoli- vagy kettős- vagy lotaringiai kereszt (Bárczay 117-), pátriárkai kereszt (Nagy IV. 284.), bencés kereszt, érseki kereszt, a felszabadítás keresztje Francia nyelven: croix double, croix patriarchale, croix de Lorraine, nouvelle Hongrie Angol nyelven: double cross, two barred cross, patriarchal cross, archiepiscopal cross, Lorraine cross, Caravaca cross, Salem Cross Német nyelven: Patriarchenkreuz, ungarisches Kreuz, Lothringer Kreuz, Doppelkreuz, Erzbischofskreuz, spanisches Kreuz Latin nyelven: crux gemina, crux patriarchalis A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van.

Megnézni I. István magyar király és Kettős kereszt (heraldika)

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni I. István magyar király és Kijev

Királyszentistván

Királyszentistván község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.

Megnézni I. István magyar király és Királyszentistván

Királytükör

A királytükör vagy fejedelmi tükör olyan, az ókorban, majd a középkorban és a reneszánsz idején is divatos didaktikus célú mű, irodalmi műfaj, mely a leendő uralkodó számára fogalmazza meg az eszményi államfő szerepét és kötelességeit, intelmek jellegét öltve ad tanácsokat az uralkodáshoz.

Megnézni I. István magyar király és Királytükör

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

Megnézni I. István magyar király és Kiskunfélegyháza

Koltay Gábor

Koltay Gábor (Budapest, 1950. február 9. –) Balázs Béla-díjas (1985) magyar filmrendező, színigazgató, érdemes művész.

Megnézni I. István magyar király és Koltay Gábor

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Megnézni I. István magyar király és Konstantinápoly

Koppány vezér

Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.

Megnézni I. István magyar király és Koppány vezér

Kristó Gyula

Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).

Megnézni I. István magyar király és Kristó Gyula

Lajta

A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni I. István magyar király és Lajta

Lancea Regis dénár

A Lancea Regis dénárhttp://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/coins-collection/eremtar-b-gyujtemeny I. (Szent) István (1000–1038) denár, mnm.hu 1968-ban a Nagyharsányban talált dénáron, a Lancea Regis felirat jelentése: a király lándzsája, a hatalmat szimbolizáló lándzsa motívumként is megjelenik az érménhttp://penztortenet.blog.hu/2013/07/10/lancea_regis_az_elso_magyar_penzerme Lancea Regis - az első magyar pénzérme Lancea Regis - az első magyar pénzérme Az Ottó császár által Szent Istvánnak adott lándzsa.

Megnézni I. István magyar király és Lancea Regis dénár

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Megnézni I. István magyar király és Latin nyelv

László Gyula (történész)

László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) Széchenyi-díjas magyar régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár.

Megnézni I. István magyar király és László Gyula (történész)

Legenda

sárkánnyal''” (Jel 12,7). A legenda – (lat. olvasandó) - általában - egy vallási tárgyú kisepikai műfaj.

Megnézni I. István magyar király és Legenda

Levente magyar herceg

Levente herceg (1010 körül – 1047) az Árpád-ház tagja, az I. István elől külföldre menekülő három fiútestvér közül a legidősebb.

Megnézni I. István magyar király és Levente magyar herceg

Levirátus

A levirátus (a latin levir „a férj bátyja” szóból), magyarra fordítva sógorházasság, ókori jogszokás, melynek lényege, hogy a gyermektelen özvegyet az elhalt férj fivérének kell feleségül vennie.

Megnézni I. István magyar király és Levirátus

Liudolf-ház

A Liudolf-ház (Szász-ház, Ottók) a legősibb német-római császári dinasztia, melynek tagjai 919.

Megnézni I. István magyar király és Liudolf-ház

Magántulajdon

A magántulajdon a természetes vagy jogi személyek joga arra, hogy tulajdont szerezzenek, birtokoljanak és azzal szabadon rendelkezzenek, beleértve az elidegenítést is.

Megnézni I. István magyar király és Magántulajdon

Magyar Fejedelemség

A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.

Megnézni I. István magyar király és Magyar Fejedelemség

Magyar király

Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.

Megnézni I. István magyar király és Magyar király

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Megnézni I. István magyar király és Magyar Királyság

Magyar korona

A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között.

Megnézni I. István magyar király és Magyar korona

Magyar koronázási jelvények

A három legismertebb magyar koronázási jelvény (Révai nagy lexikona. Bp., 1913) A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl.

Megnézni I. István magyar király és Magyar koronázási jelvények

Magyar koronázási palást

A magyar koronázási palást rajzolatának művészi másolata Tolnai Világtörténelméből királyi bazilika modelljét tartja IV. Károly király az utolsó koronázás alkalmából a palástban (1916) A magyar koronázási palást a koronázási jelvények egyike.

Megnézni I. István magyar király és Magyar koronázási palást

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Megnézni I. István magyar király és Magyar történelem

Magyar törzsek

A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.

Megnézni I. István magyar király és Magyar törzsek

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni I. István magyar király és Magyarország

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Megnézni I. István magyar király és Magyarország uralkodóinak listája

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Megnézni I. István magyar király és Makó

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Megnézni I. István magyar király és Mária Terézia magyar királynő

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Megnézni I. István magyar király és Mátra

Merseburgi Thietmar

Merseburgi Thietmar (975. július 25. – 1018. december 1.), német (szász) krónikaíró.

Megnézni I. István magyar király és Merseburgi Thietmar

Mihály (Taksony fia)

Mihály – valószínűsített pogány nevén Béla – (955 körül – 990 körül) Taksony fejedelem fia, Géza fejedelem öccse, a megvakított Vazul herceg apja.

Megnézni I. István magyar király és Mihály (Taksony fia)

Millenniumi emlékmű

A millenniumi emlékmű avagy ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket.

Megnézni I. István magyar király és Millenniumi emlékmű

Molnár Miklós (történész)

Molnár Miklós (Budapest, 1918. október 28. – Genf, 2003. november 26.) magyar történész, újságíró, politológus, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja (k: 1995).

Megnézni I. István magyar király és Molnár Miklós (történész)

Mondák a magyar történelemből

A Mondák a magyar történelemből 1986-tól 1988-ig futott magyar televíziós rajzfilmsorozat, amelyet a Kecskeméti Filmstúdió készített 1986 és 1988 között.

Megnézni I. István magyar király és Mondák a magyar történelemből

Nagyboldogasszony

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, amelyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja.

Megnézni I. István magyar király és Nagyboldogasszony

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

Megnézni I. István magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

Nagyváradi római katolikus egyházmegye

A nagyváradi római katolikus egyházmegye a romániai katolikus egyház egyik egyházmegyéje.

Megnézni I. István magyar király és Nagyváradi római katolikus egyházmegye

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333.

Megnézni I. István magyar király és Nádor

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Megnézni I. István magyar király és Német-római Birodalom

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Megnézni I. István magyar király és Németek

Növénytermesztés

Bangladesi rizsmunkás Gabonabetakarítás és cséplés a 14. századi Itáliában A növénytermesztés az állattenyésztés mellett a mezőgazdaság egyik fő területe.

Megnézni I. István magyar király és Növénytermesztés

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Megnézni I. István magyar király és Nemzeti Színház

Nyitrai Fejedelemség

A Morva Fejedelemség a 9. század második felében A Balkán államai 850 körül A Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén elhelyezkedő szláv állam volt kb.

Megnézni I. István magyar király és Nyitrai Fejedelemség

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Megnézni I. István magyar király és Ortodox kereszténység

Ottó magyar királyi herceg (I. István fia)

Árpád-házi Ottó (1000/1002 előtt–1002 körül) magyar királyi herceg és trónörökös.

Megnézni I. István magyar király és Ottó magyar királyi herceg (I. István fia)

Ottone Orseolo

II. Orseolo Péter és Orseolo Ottó Ottone Orseolo (magyarosítva: Orseolo Ottó), Velence huszonhetedik dózséja.

Megnézni I. István magyar király és Ottone Orseolo

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.

Megnézni I. István magyar király és Pannonhalmi Bencés Főapátság

Passau

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.

Megnézni I. István magyar király és Passau

Pécsi egyházmegye

A Pécsi egyházmegye a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben.

Megnézni I. István magyar király és Pécsi egyházmegye

Pécsváradi bencés kolostor

A pécsváradi bencés kolostor.

Megnézni I. István magyar király és Pécsváradi bencés kolostor

Péter magyar király

Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.

Megnézni I. István magyar király és Péter magyar király

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

Megnézni I. István magyar király és Püspök

Püspökkút

Bory Jenő: Püspökkút Bory Jenő Püspökkút című emlékoszlopa Székesfehérváron a Piac téren, a buszpályaudvar mellett áll.

Megnézni I. István magyar király és Püspökkút

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Megnézni I. István magyar király és Prága

Prágai Szent Adalbert

Prágai Szent Adalbert (csehül: Svatý Vojtěch, lengyelül: Święty Wojciech), (955 körül – Pomeránia, 997. április 23.) Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője, keresztény mártír.

Megnézni I. István magyar király és Prágai Szent Adalbert

Primogenitúra

A primogenitúra gyakori, a középkorban fokozatosan jellemzővé váló öröklési rend, amely során az uralkodó első szülött törvényes fiú utódja és annak első szülött fiú ága örökli a trónt.

Megnézni I. István magyar király és Primogenitúra

Prokuj gyula

Prokuj gyula (Geula, Gyla, a krónikákban a fiatalabbik Gyula) – magyar törzsfő, a korabeli magyar politikai hierarchiában a második legjelentősebb vezető.

Megnézni I. István magyar király és Prokuj gyula

Pszeudo-izidori dekretálék

A pszeudo-izidori dekretálék vagy ál-izidori gyűjtemény a középkorban keletkezett egyházjogi hamisítványok.

Megnézni I. István magyar király és Pszeudo-izidori dekretálék

Radla

Radla (vagy Radula, illetve tévesen: Radla Sebestyén; 10. század – 11. század) bizonytalan életutú cseh katolikus főpap, a harmadiknak számontartott esztergomi érsek volt 1002 és 1007 között.

Megnézni I. István magyar király és Radla

Ravenna

Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.

Megnézni I. István magyar király és Ravenna

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Megnézni I. István magyar király és Róma

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Megnézni I. István magyar király és Római katolikus egyház

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

Megnézni I. István magyar király és Regensburg

Sankt Gallen-i Bruno

Bruno – egyes forrásokban Prun, Prunward – Sankt Gallen-i szerzetes volt, akit Géza fejedelem kérésére I. Ottó német-római császár küldött Magyarországra mint térítőpüspököt, hogy Gézát és családját megkeresztelje, valamint terjessze a nyugati rítusú kereszténységet.

Megnézni I. István magyar király és Sankt Gallen-i Bruno

Sarolt fejedelemasszony

Sarolt (bolgár-török: "fehér hölgymenyét"), (950 k. – 1008 k.) Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ("Töhötöm") dédunokája.

Megnézni I. István magyar király és Sarolt fejedelemasszony

Sashalom

Sashalom 1950 óta Budapesthez tartozó, egykor önálló település, ma városrész a XVI. kerületben.

Megnézni I. István magyar király és Sashalom

Sámuel magyar király

(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.

Megnézni I. István magyar király és Sámuel magyar király

Séd

A Séd patak a Közép-Dunántúlon található, Veszprém és Fejér vármegyében.

Megnézni I. István magyar király és Séd

Sík Sándor

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20.

Megnézni I. István magyar király és Sík Sándor

Sóly

Sóly község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Megnézni I. István magyar király és Sóly

Scheyern

Scheyern település Németországban, azon belül Bajorországban.

Megnézni I. István magyar király és Scheyern

Sidló Ferenc

Szent István lovasszobra (Székesfehérvár, 1938) Danaidák kútja (1933) Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 22. – Budapest, 1954. január 8.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.

Megnézni I. István magyar király és Sidló Ferenc

Strobl Alajos

Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Megnézni I. István magyar király és Strobl Alajos

Szabó Magda

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár, bölcsészdoktor, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Megnézni I. István magyar király és Szabó Magda

Szár László

Szár László (latinul Ladislas calvus; 997 előtt – 1030 előtt) az Árpád-dinasztia tagja.

Megnézni I. István magyar király és Szár László

Széchenyi tér (Esztergom)

A főtér déli vége a Bottyán-palotával A Széchenyi tér, Esztergom város főtere, amely eredetileg a középkori, majd a barokk város piactere volt.

Megnézni I. István magyar király és Széchenyi tér (Esztergom)

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Megnézni I. István magyar király és Székesfehérvár

Szűz Mária

Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.

Megnézni I. István magyar király és Szűz Mária

Szörényi Levente

Szörényi Levente (teljes nevén: Szörényi Levente Bálint, Gmunden, Ausztria, 1945. április 26. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró, Szörényi Szabolcs öccse.

Megnézni I. István magyar király és Szörényi Levente

Szeged-Csanádi egyházmegye

A Szeged-Csanádi egyházmegye a Kalocsa-Kecskeméti érseki tartományhoz tartozó 10 851 km² nagyságú római katolikus egyházi közigazgatási terület, melynek központja Szegeden található.

Megnézni I. István magyar király és Szeged-Csanádi egyházmegye

Szeniorátus

A szeniorátus (vagy szenioritás) olyan trónöröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, vezetésre alkalmas férfitag örökölte a hatalmat: rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse.

Megnézni I. István magyar király és Szeniorátus

Szent Asztrik

Pannonhalmán) épített első magyar bencés kolostor apátja lett Szent Asztrik (Anasztáz-Asztrik, Szent, Ascherik, Ascerius, Aserik, Asrik) (Bajorország, 955 – Kalocsa, 1036) a negyediknek számontartott esztergomi érsek, majd az első kalocsai érsek, térítő pap volt.

Megnézni I. István magyar király és Szent Asztrik

Szent Gellért

Gellért-hegy oldalábanhttps://www.kozterkep.hu/~/1395/ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu Szent Gellért legendájánakhttp://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file.

Megnézni I. István magyar király és Szent Gellért

Szent Imre

Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse.

Megnézni I. István magyar király és Szent Imre

Szent István (egyértelműsítő lap)

;Személyek.

Megnézni I. István magyar király és Szent István (egyértelműsítő lap)

Szent István (vértanú)

Szent István (1 körül – 36/40 körül) az első keresztény vértanú, az első hét diakónus egyike.

Megnézni I. István magyar király és Szent István (vértanú)

Szent István király templomok

A világ Szent István király tiszteletére szentelt templomai és építési idejük: Szent István szobra a budapesti bazilika főoltárán A bazilika Budáról nézve A fajszi Szent István király templom A kiskunfélegyházi Szent István király templom A makói Szent István-plébániatemplom Az alsógallai Szent István király templom Az ozorai Szent István király templom A nagybörzsönyi Szent István király templom A tahitótfalui Szent István király templom Az esztergom-kertvárosi Szent István király templom A komáromi Szent István király templom A szombathely-szentkirályi Szent István király templom A kézdiszentlélek-perkői Szent István kápolna A csíkszentkirályi Szent István király templom A piskitelepi Szent István király templom A nagybányai Szent István király templom tornya A szajáni Szent István király templom A szilágyi Szent István király templom A székelykevei Szent István király templom A veprődi Szent István király templom Az eperjes-tótsóvári Szent István király templom A pöstyéni Szent István király templom A tardoskeddi Szent István király templom A koloni Szent István király templom Az ebedi Szent István király templom A kelcsei Szent István király templom A kóvári Szent István király templom A merényi Szent István király templom A miavai Szent István király templom Az oszlányi Szent István király templom A stomfai Szent István király templom.

Megnézni I. István magyar király és Szent István király templomok

Szent István tér (Esztergom)

Főszékesegyházi Kincstárban kiállítva Az esztergomi Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el.

Megnézni I. István magyar király és Szent István tér (Esztergom)

Szent István-barlang

A Szent István-barlang, vagy röviden István-barlang Magyarország idegenforgalmi célokra kiépített egyik barlangja.

Megnézni I. István magyar király és Szent István-barlang

Szent István-bazilika (Budapest)

A Szent István-bazilika (ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is) neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom Budapest V. kerületében, Lipótvárosban.

Megnézni I. István magyar király és Szent István-bazilika (Budapest)

Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran székesfehérvári bazilika, Szent István-bazilika, Szent István király-plébániatemplom, belvárosi plébániatemplom) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik jelentős katedrálisa.

Megnézni I. István magyar király és Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)

Szent Joachim

Egyházművészeti Múzeumban Szent Joachim a legenda és a katolikus egyház szerint Szűz Mária édesapja volt.

Megnézni I. István magyar király és Szent Joachim

Szent Jobb

A Szent Jobb díszes ereklyetartójában website.

Megnézni I. István magyar király és Szent Jobb

Szent Korona

date.

Megnézni I. István magyar király és Szent Korona

Szent Mauríciusz Monostor

A bakonybéli bencés Szent Mauríciusz Monostor (egykor apátság) még Szent István egyházalapító tevékenységének köszönhető.

Megnézni I. István magyar király és Szent Mauríciusz Monostor

Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Óbuda)

A műemlék Szent Péter és Pál-templom Óbuda főplébániájához tartozik.

Megnézni I. István magyar király és Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Óbuda)

Szent Piligrim

Szent Piligrim (névváltozatok: Pilgrim, Piligin), (kb. 920 – 991. május 20.) passaui püspök, aki szerepet játszott a magyarok keresztény hitre térítésében.

Megnézni I. István magyar király és Szent Piligrim

Szentföld

A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.

Megnézni I. István magyar király és Szentföld

Szentistván

Szentistván nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Megnézni I. István magyar király és Szentistván

Szentjobb

Mercurius apát szobra Szentjobbon (2006), Sánta Csaba alkotása Szentjobb (románul Sâniob, falu Romániában, Bihar megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni I. István magyar király és Szentjobb

Szentté avatás

II. Piusz pápa szentté avatja Sienai Szent Katalint A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a katolikus és ortodox egyházakban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”.

Megnézni I. István magyar király és Szentté avatás

Szerzetesrend

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztény szerzetesség.

Megnézni I. István magyar király és Szerzetesrend

Taksony magyar fejedelem

Taksony (931? – 973?) magyar fejedelem a 10. század közepén.

Megnézni I. István magyar király és Taksony magyar fejedelem

Tar Zerind

Zerind vagy Szerénd a „tar” (? – 971 előtt), Szent István király rokona, a Szent István ellen fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt.

Megnézni I. István magyar király és Tar Zerind

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Megnézni I. István magyar király és Tata

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Megnézni I. István magyar király és Törvény (jogszabály)

Templom

A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.

Megnézni I. István magyar király és Templom

Tolna vármegye

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.

Megnézni I. István magyar király és Tolna vármegye

Turul (madár)

Díszkivilágításban tündökölnek a Szabadság híd pilléreinek turulszobrai budai Várban Turul-emlékmű, Európa egyik legnagyobb madárábrázolása A tatabányai Turul egy egyedi perspektívából szemlélve (2017 szeptember) ''Falco rusticolus'' Az altaj sólyom példányai valójában a kerecsensólyom ''Falco cherrug'' és a északi sólyom ''(Falco rusticolus)'' közti hibrid példányok Kerecsensólyom A Képes krónika illusztrációja, Árpád pajzsán a turul motívum A turul a magyar eredetmondák legendás madara.

Megnézni I. István magyar király és Turul (madár)

Vadászat

Rókavadászat A vadászat azon tevékenységek összességét jelenti, amit a vadon élő állatok felett az ember hajt végre.

Megnézni I. István magyar király és Vadászat

Vajda

Lásd még: Nagyvajda.

Megnézni I. István magyar király és Vajda

Vajk (keresztnév)

A VajkA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar személynév, Szent István király pogány neve.

Megnézni I. István magyar király és Vajk (keresztnév)

Vata (törzsfő)

Vata 11. századi magyar, esetleg besenyő törzsfő volt.

Megnézni I. István magyar király és Vata (törzsfő)

Vazul

Vazul, más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály fia, Taksony fejedelem unokája, I. István magyar király unokatestvére.

Megnézni I. István magyar király és Vazul

Váci egyházmegye

A Váci egyházmegye (Dioecesis Vaciensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, mely Nógrád vármegye és Pest vármegye Dunától keletre eső része mellett Hatvan és Szolnok környékét foglalja magába.

Megnézni I. István magyar király és Váci egyházmegye

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Megnézni I. István magyar király és Vármegye

Városliget

A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.

Megnézni I. István magyar király és Városliget

Védőszent

A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.

Megnézni I. István magyar király és Védőszent

Velence (Olaszország)

Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.

Megnézni I. István magyar király és Velence (Olaszország)

Vencellin

Képes krónikából Géza magyar fejedelem 995-ben kérte meg fia, Vajk számára II. Henrik bajor herceg Gizella nevű lányának kezét.

Megnézni I. István magyar király és Vencellin

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Megnézni I. István magyar király és Veszprém

Veszprém középkori városrészei

Veszprém középkori városrészeinek elnevezésére az előkerült írásos dokumentumokból, elhelyezkedésükre ugyanezekből, valamint az elvégzett régészeti feltárások eredményeiből következtethetünk.

Megnézni I. István magyar király és Veszprém középkori városrészei

Veszprémi főegyházmegye

Szent Mihály-székesegyház A Veszprémi főegyházmegye a tizenkét magyarországi római katolikus egyházmegye egyike, egyike a Szent István által alapított egyházmegyéknek.

Megnézni I. István magyar király és Veszprémi főegyházmegye

Veszprémy László

Veszprémy László (Budapest, 1958. március 26. –) magyar történész, könyvtáros.

Megnézni I. István magyar király és Veszprémy László

VII. Gergely pápa

VII.

Megnézni I. István magyar király és VII. Gergely pápa

Wasserburg am Inn

Wasserburg am Inn kisváros Németországban, azon belül Bajorországban, Felső-Bajorország kormányzati kerületben, Rosenheim járásban.

Megnézni I. István magyar király és Wasserburg am Inn

Wilhelm Wattenbach

Wilhelm Wattenbach (Ranzau (Holstein), 1819. szeptember 22. – Frankfurt am Main, 1897. szeptember 20.) német történetíró.

Megnézni I. István magyar király és Wilhelm Wattenbach

Ybl Miklós

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ybl Miklós (építész, 1814–1891).

Megnézni I. István magyar király és Ybl Miklós

Zalavári apátság

A Zala folyó és a Kis-Balaton mocsárvilágában, a mai Zalavár községtől nyugatra fekvő Vársziget déli felén épült Zalavári bencés apátságot még valamikor Szent István király alapította.

Megnézni I. István magyar király és Zalavári apátság

Zombor gyula

Zombor gyula – a krónikák második Gyulája – Tétény vezér unokája volt.

Megnézni I. István magyar király és Zombor gyula

10. század

A 10.

Megnézni I. István magyar király és 10. század

1000

1000 a 10. század utolsó éve.

Megnézni I. István magyar király és 1000

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Megnézni I. István magyar király és 11. század

12. század

A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.

Megnézni I. István magyar király és 12. század

14. század

A 14.

Megnézni I. István magyar király és 14. század

1938. évi székesfehérvári országgyűlés

Horthy Miklós kormányzó foglal helyet Az 1938.

Megnézni I. István magyar király és 1938. évi székesfehérvári országgyűlés

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Megnézni I. István magyar király és 20. század

Lásd még

1038-ban elhunyt személyek

A 970-es években született személyek

A székesfehérvári koronázóbazilikában eltemetett személyek

Esztergomiak

Magyar uralkodók

, Encyclopædia Britannica, Engel Pál, Erdély, Erdélyi vajda, Ereklye, Erkel Ferenc, Esztergályos Károly, Esztergom, Esztergom-Budapesti főegyházmegye, Esztergomi bazilika, Esztergomi emléktáblák listája, Fejedelem, Felvidék, Fischa, Font Márta, Géza magyar fejedelem, Gizella magyar királyné, Grandpierre K. Endre, Györffy György, Győr, Győri egyházmegye, Gyulafehérvár, Gyulafehérvári főegyházmegye, Hartvik, Hősök tere, Hild József, Hungarikum (rajzfilm), I. András magyar király, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, I. Béla magyar király, I. Boleszláv lengyel király, I. István (egyértelműsítő lap), I. László magyar király, I. Ottó német-római császár, II. Henrik bajor herceg, II. Henrik német-római császár, II. István magyar király, II. Konrád német-római császár, II. Szilveszter pápa, III. Béla magyar király, III. Ottó német-római császár, Iniciálé, Intelmek, Ispán, Ispánki József, István, István király (egyértelműsítő lap), István király (opera), István, a király, Itália (földrajzi régió), Ján Lukačka, Ján Steinhübel, Jézus, Jeruzsálem, Julián naptár, Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, Kavarok, Kálti Márk, Kárpát-medence, Képes krónika, Kereszténység, Kereszténység Magyarországon, Keresztség, Kettős kereszt (heraldika), Kijev, Királyszentistván, Királytükör, Kiskunfélegyháza, Koltay Gábor, Konstantinápoly, Koppány vezér, Kristó Gyula, Lajta, Lancea Regis dénár, Latin nyelv, László Gyula (történész), Legenda, Levente magyar herceg, Levirátus, Liudolf-ház, Magántulajdon, Magyar Fejedelemség, Magyar király, Magyar Királyság, Magyar korona, Magyar koronázási jelvények, Magyar koronázási palást, Magyar történelem, Magyar törzsek, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Makó, Mária Terézia magyar királynő, Mátra, Merseburgi Thietmar, Mihály (Taksony fia), Millenniumi emlékmű, Molnár Miklós (történész), Mondák a magyar történelemből, Nagyboldogasszony, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagyváradi római katolikus egyházmegye, Nádor, Német-római Birodalom, Németek, Növénytermesztés, Nemzeti Színház, Nyitrai Fejedelemség, Ortodox kereszténység, Ottó magyar királyi herceg (I. István fia), Ottone Orseolo, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Passau, Pécsi egyházmegye, Pécsváradi bencés kolostor, Péter magyar király, Püspök, Püspökkút, Prága, Prágai Szent Adalbert, Primogenitúra, Prokuj gyula, Pszeudo-izidori dekretálék, Radla, Ravenna, Róma, Római katolikus egyház, Regensburg, Sankt Gallen-i Bruno, Sarolt fejedelemasszony, Sashalom, Sámuel magyar király, Séd, Sík Sándor, Sóly, Scheyern, Sidló Ferenc, Strobl Alajos, Szabó Magda, Szár László, Széchenyi tér (Esztergom), Székesfehérvár, Szűz Mária, Szörényi Levente, Szeged-Csanádi egyházmegye, Szeniorátus, Szent Asztrik, Szent Gellért, Szent Imre, Szent István (egyértelműsítő lap), Szent István (vértanú), Szent István király templomok, Szent István tér (Esztergom), Szent István-barlang, Szent István-bazilika (Budapest), Szent István-székesegyház (Székesfehérvár), Szent Joachim, Szent Jobb, Szent Korona, Szent Mauríciusz Monostor, Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Óbuda), Szent Piligrim, Szentföld, Szentistván, Szentjobb, Szentté avatás, Szerzetesrend, Taksony magyar fejedelem, Tar Zerind, Tata, Törvény (jogszabály), Templom, Tolna vármegye, Turul (madár), Vadászat, Vajda, Vajk (keresztnév), Vata (törzsfő), Vazul, Váci egyházmegye, Vármegye, Városliget, Védőszent, Velence (Olaszország), Vencellin, Veszprém, Veszprém középkori városrészei, Veszprémi főegyházmegye, Veszprémy László, VII. Gergely pápa, Wasserburg am Inn, Wilhelm Wattenbach, Ybl Miklós, Zalavári apátság, Zombor gyula, 10. század, 1000, 11. század, 12. század, 14. század, 1938. évi székesfehérvári országgyűlés, 20. század.