Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Hunok és Királyi szkíták
Hunok és Királyi szkíták 45 közös dolog (a Uniópédia): Agathürszök, Alánok, Amu-darja, Aorszok, Avarok, Azovi-tenger, Czuczor Gergely, Déli-Urál, Dnyeper, Dnyeszter, Dobrudzsa, Don, Donyec, Duna, Filiszteusok, Fogarasi János (nyelvész), Géták, Gelónok, Germánok, Harmatta János, Havasalföld, Hérodotosz, I. Dárajavaus perzsa király, I. Pszammetik, III. Alexandrosz makedón király, Indoeurópai nyelvcsalád, Iszlám, Kangarok, Kaszpi-tenger, Kaukázus (hegység), ..., Kelták, Klaudiosz Ptolemaiosz, Kusánok, Masszagéták, Méd Birodalom, Római Birodalom, Roxolánok, Szakaurak, Szakák, Szeret, Szkíták, Tielö népek, Urál (folyó), VII. Kónsztantinosz bizánci császár, Volga. Bővíteni index (15 több) »
Agathürszök
Dák férfiú szobra Az agathürszök – a görögök szerint agathürszoi, agathürszioi (αγαθυρσοι, αγαθυρσιοι) – Hérodotosz szerint a királyi szkíták rokonai voltak.
Agathürszök és Hunok · Agathürszök és Királyi szkíták ·
Alánok
Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Alánok és Hunok · Alánok és Királyi szkíták ·
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Amu-darja és Hunok · Amu-darja és Királyi szkíták ·
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Aorszok és Hunok · Aorszok és Királyi szkíták ·
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Avarok és Hunok · Avarok és Királyi szkíták ·
Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море, ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.
Azovi-tenger és Hunok · Azovi-tenger és Királyi szkíták ·
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra Győrött Czuczor Gergely eredetileg István (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Czuczor Gergely és Hunok · Czuczor Gergely és Királyi szkíták ·
Déli-Urál
A Déli-Urál az oroszországi Urál hegylánc része.
Déli-Urál és Hunok · Déli-Urál és Királyi szkíták ·
Dnyeper
A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.
Dnyeper és Hunok · Dnyeper és Királyi szkíták ·
Dnyeszter
A Dnyeszter (ukránul Дністер, románul Nistru) egy km hosszú folyó Ukrajna és Moldova területén.
Dnyeszter és Hunok · Dnyeszter és Királyi szkíták ·
Dobrudzsa
Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.
Dobrudzsa és Hunok · Dobrudzsa és Királyi szkíták ·
Don
A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.
Don és Hunok · Don és Királyi szkíták ·
Donyec
A Don, a Donyec és a Hopjor vízgyűjtő területe A Donyec (oroszul: Се́верский Доне́ц, ukránul: Сі́верський Доне́ць) folyó a Kelet-európai-síkvidék déli részén, Oroszországban és Ukrajnában.
Donyec és Hunok · Donyec és Királyi szkíták ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Hunok · Duna és Királyi szkíták ·
Filiszteusok
A filiszteusok mediterrán eredetű, kora vaskori nép.
Filiszteusok és Hunok · Filiszteusok és Királyi szkíták ·
Fogarasi János (nyelvész)
Alsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Fogarasi János (nyelvész) és Hunok · Fogarasi János (nyelvész) és Királyi szkíták ·
Géták
352x352px A géták egy ókori trák nép volt, mely az Al-Duna mentén, a mai Dél-Románia, és Észak-Bulgária területén élt.
Géták és Hunok · Géták és Királyi szkíták ·
Gelónok
Hérodotosz világa A gelónok (gelónoi: Γελωνοὶ) Hérodotosz (IV. 108) szerint görög gyarmatvárosokból elűzött – részben görög, részben szkíta nyelvű – népességet képviseltek.
Gelónok és Hunok · Gelónok és Királyi szkíták ·
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
Germánok és Hunok · Germánok és Királyi szkíták ·
Harmatta János
Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja.
Harmatta János és Hunok · Harmatta János és Királyi szkíták ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Havasalföld és Hunok · Havasalföld és Királyi szkíták ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Hérodotosz és Hunok · Hérodotosz és Királyi szkíták ·
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Hunok és I. Dárajavaus perzsa király · I. Dárajavaus perzsa király és Királyi szkíták ·
I. Pszammetik
I.
Hunok és I. Pszammetik · I. Pszammetik és Királyi szkíták ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Hunok és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Királyi szkíták ·
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Hunok és Indoeurópai nyelvcsalád · Indoeurópai nyelvcsalád és Királyi szkíták ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Hunok és Iszlám · Iszlám és Királyi szkíták ·
Kangarok
A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsiában laktak.
Hunok és Kangarok · Kangarok és Királyi szkíták ·
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Hunok és Kaszpi-tenger · Kaszpi-tenger és Királyi szkíták ·
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Hunok és Kaukázus (hegység) · Kaukázus (hegység) és Királyi szkíták ·
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Hunok és Kelták · Kelták és Királyi szkíták ·
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Hunok és Klaudiosz Ptolemaiosz · Királyi szkíták és Klaudiosz Ptolemaiosz ·
Kusánok
A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.
Hunok és Kusánok · Királyi szkíták és Kusánok ·
Masszagéták
Tomürisz (Τομυρις), az ászik királynője (i. e. kb. 530.), a ''Promptuarium Iconum Insigniorum'' szerint A masszagéták (mazkut) királysága a Keleti-Kaukázusban (i. sz. 290 körül) Masszaget (helytelenül Masszagéta), többes számban Masszagéták – görög nyelvű forrásokban Masszagetai: Μασσαγεται – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Hunok és Masszagéták · Királyi szkíták és Masszagéták ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Hunok és Méd Birodalom · Királyi szkíták és Méd Birodalom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Hunok és Római Birodalom · Királyi szkíták és Római Birodalom ·
Roxolánok
A roxolánok a szarmaták törzsszövetségébe tartozó törzs voltak, az i. e. 3. században a Don vidékén éltek.
Hunok és Roxolánok · Királyi szkíták és Roxolánok ·
Szakaurak
A szakaurak királyának ünnepi viselete A szakaurak a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.
Hunok és Szakaurak · Királyi szkíták és Szakaurak ·
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Hunok és Szakák · Királyi szkíták és Szakák ·
Szeret
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeret (egyértelműsítő lap).
Hunok és Szeret · Királyi szkíták és Szeret ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Hunok és Szkíták · Királyi szkíták és Szkíták ·
Tielö népek
A tielö népek a kínai forrásokban török nyelvű népek összefoglaló neve az 1. évezred közepén.
Hunok és Tielö népek · Királyi szkíták és Tielö népek ·
Urál (folyó)
Az Urál folyó Oroszországban és Kazahsztánban.
Hunok és Urál (folyó) · Királyi szkíták és Urál (folyó) ·
VII. Kónsztantinosz bizánci császár
VII.
Hunok és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Királyi szkíták és VII. Kónsztantinosz bizánci császár ·
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hunok és Királyi szkíták
- Mi van a közös Hunok és Királyi szkíták
- Közötti hasonlóságok Hunok és Királyi szkíták
Összehasonlítását Hunok és Királyi szkíták
Hunok 356 kapcsolatokat, ugyanakkor Királyi szkíták 183. Ami közös bennük 45, a Jaccard index 8.35% = 45 / (356 + 183).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hunok és Királyi szkíták. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
