Közötti hasonlóságok Hunok és III. Alexandrosz makedón király
Hunok és III. Alexandrosz makedón király 25 közös dolog (a Uniópédia): Afganisztán, Amu-darja, Baktria, Balkán-félsziget, Bulgária, Duna, Európa, Filiszteusok, Géták, Hérodotosz, Herát, Hindukus, I. Dárajavaus perzsa király, Illírek, Kabul, Kaszpi-tenger, Konstantinápoly, Masszagéták, Méd Birodalom, Perzsa Birodalom, Római Birodalom, Szkíták, Szogdia, Trákia, 2. század.
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Afganisztán és Hunok · Afganisztán és III. Alexandrosz makedón király ·
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Amu-darja és Hunok · Amu-darja és III. Alexandrosz makedón király ·
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Baktria és Hunok · Baktria és III. Alexandrosz makedón király ·
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Balkán-félsziget és Hunok · Balkán-félsziget és III. Alexandrosz makedón király ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Hunok · Bulgária és III. Alexandrosz makedón király ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Hunok · Duna és III. Alexandrosz makedón király ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Hunok · Európa és III. Alexandrosz makedón király ·
Filiszteusok
A filiszteusok mediterrán eredetű, kora vaskori nép.
Filiszteusok és Hunok · Filiszteusok és III. Alexandrosz makedón király ·
Géták
352x352px A géták egy ókori trák nép volt, mely az Al-Duna mentén, a mai Dél-Románia, és Észak-Bulgária területén élt.
Géták és Hunok · Géták és III. Alexandrosz makedón király ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Hérodotosz és Hunok · Hérodotosz és III. Alexandrosz makedón király ·
Herát
Herát (pastu: هرات, perzsa: هرات, angolul: Herat) város Afganisztán nyugati részén, az iráni határtól mintegy 120 kilométerre keletre.
Herát és Hunok · Herát és III. Alexandrosz makedón király ·
Hindukus
A Hindukus az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó, Közép-Afganisztántól Északnyugat-Pakisztánig húzódó hegység.
Hindukus és Hunok · Hindukus és III. Alexandrosz makedón király ·
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Hunok és I. Dárajavaus perzsa király · I. Dárajavaus perzsa király és III. Alexandrosz makedón király ·
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Hunok és Illírek · III. Alexandrosz makedón király és Illírek ·
Kabul
Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található.
Hunok és Kabul · III. Alexandrosz makedón király és Kabul ·
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Hunok és Kaszpi-tenger · III. Alexandrosz makedón király és Kaszpi-tenger ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Hunok és Konstantinápoly · III. Alexandrosz makedón király és Konstantinápoly ·
Masszagéták
Tomürisz (Τομυρις), az ászik királynője (i. e. kb. 530.), a ''Promptuarium Iconum Insigniorum'' szerint A masszagéták (mazkut) királysága a Keleti-Kaukázusban (i. sz. 290 körül) Masszaget (helytelenül Masszagéta), többes számban Masszagéták – görög nyelvű forrásokban Masszagetai: Μασσαγεται – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Hunok és Masszagéták · III. Alexandrosz makedón király és Masszagéták ·
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Hunok és Méd Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Méd Birodalom ·
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Hunok és Perzsa Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Perzsa Birodalom ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Hunok és Római Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Római Birodalom ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Hunok és Szkíták · III. Alexandrosz makedón király és Szkíták ·
Szogdia
Szogdia Kr. e. 300 körül Szogdia (vagy Szogdiané; tádzsik nyelven Суғд, óperzsául: Szughuda – سغد) egy iráni nép, a szogdok lakóhelye volt az Amu-darja felső folyása és mellékfolyói mentén a mai Üzbegisztán területén az ókorban.
Hunok és Szogdia · III. Alexandrosz makedón király és Szogdia ·
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
Hunok és Trákia · III. Alexandrosz makedón király és Trákia ·
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
2. század és Hunok · 2. század és III. Alexandrosz makedón király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hunok és III. Alexandrosz makedón király
- Mi van a közös Hunok és III. Alexandrosz makedón király
- Közötti hasonlóságok Hunok és III. Alexandrosz makedón király
Összehasonlítását Hunok és III. Alexandrosz makedón király
Hunok 356 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Alexandrosz makedón király 305. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 3.78% = 25 / (356 + 305).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hunok és III. Alexandrosz makedón király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: