Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Henoteizmus és Vallástörténet

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Henoteizmus és Vallástörténet

Henoteizmus vs. Vallástörténet

A henoteizmus (görög heisz theosz, „egy isten”) kifejezést Max Müller alkotta arra a vallási nézetre, amikor valaki egy istent imád, de elismeri más istenek létezését. A vallástörténet az egyes vallások keletkezésének, fejlődésének történetét, társadalmi összefüggéseit és a társadalomban betöltött szerepét vizsgáló tudomány.

Közötti hasonlóságok Henoteizmus és Vallástörténet

Henoteizmus és Vallástörténet 13 közös dolog (a Uniópédia): An, Assur (isten), Egyistenhit, Görög mitológia, Görög nyelv, Istár, Isten, Mezopotámia, Panteon, Római Birodalom, Sumer, Többistenhit, Teológia.

An

Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.

An és Henoteizmus · An és Vallástörténet · Többet látni »

Assur (isten)

Assur isten trónszékén Assur jelvénye: szárnyas napkorong Assur az akkád mitológiában eredetileg Assur város védőistene volt.

Assur (isten) és Henoteizmus · Assur (isten) és Vallástörténet · Többet látni »

Egyistenhit

Sixtus-kápolnából – Ádám teremtése (1509–1510) Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás.

Egyistenhit és Henoteizmus · Egyistenhit és Vallástörténet · Többet látni »

Görög mitológia

A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.

Görög mitológia és Henoteizmus · Görög mitológia és Vallástörténet · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Görög nyelv és Henoteizmus · Görög nyelv és Vallástörténet · Többet látni »

Istár

Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.

Henoteizmus és Istár · Istár és Vallástörténet · Többet látni »

Isten

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Henoteizmus és Isten · Isten és Vallástörténet · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Henoteizmus és Mezopotámia · Mezopotámia és Vallástörténet · Többet látni »

Panteon

A panteon (pantheion) szó szerinti jelentése „az összes isten temploma”.

Henoteizmus és Panteon · Panteon és Vallástörténet · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Henoteizmus és Római Birodalom · Római Birodalom és Vallástörténet · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

Henoteizmus és Sumer · Sumer és Vallástörténet · Többet látni »

Többistenhit

A többistenhit vagy politeizmus a több istenből álló panteonok jellemzője.

Henoteizmus és Többistenhit · Többistenhit és Vallástörténet · Többet látni »

Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.

Henoteizmus és Teológia · Teológia és Vallástörténet · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Henoteizmus és Vallástörténet

Henoteizmus 37 kapcsolatokat, ugyanakkor Vallástörténet 346. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 3.39% = 13 / (37 + 346).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Henoteizmus és Vallástörténet. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »