Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Önkormányzat (fogalom), Budapest, Budapest főpolgármestere, D’Hondt-módszer, Debrecen, Egyéni választókerület, Helyi önkormányzatok Magyarországon, Jegyző, Kisebbség, Legkisebb közös többszörös, Magyarország, Magyarország alaptörvénye, Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint, Magyarországi országgyűlési választások, Mandátum (jog), Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Polgármester, Település, Választás, 1990-es magyarországi önkormányzati választás, 1994-es magyarországi önkormányzati választás, 1998-as magyarországi önkormányzati választás, 2002-es magyarországi önkormányzati választás, 2006-os magyarországi önkormányzati választás, 2010-es magyarországi önkormányzati választás, 2014-es magyarországi önkormányzati választás, 2019-es magyarországi önkormányzati választás.
Önkormányzat (fogalom)
Az önkormányzat (autonómia) bizonyos testületeknek az a jogosultsága, hogy belső ügyeik szabályozása céljából másokra is kötelező szabályokat állapíthatnak meg és ezek korlátain belül önmagukat igazgathatják is.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Önkormányzat (fogalom) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Budapest · Többet látni »
Budapest főpolgármestere
Budapest főpolgármestere Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Budapest főpolgármestere · Többet látni »
D’Hondt-módszer
A D’Hondt-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és D’Hondt-módszer · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Debrecen · Többet látni »
Egyéni választókerület
Az egyéni választókerület (Magyarországon: országos egyéni választókerület, rövidítve: OEVK; és önkormányzati egyéni választókerület - ÖEVK) olyan választókörzet, amelyben személyes választást tartanak, azaz a választók (elsősorban) személyekre tudnak szavazni, nem pedig pártokra.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Egyéni választókerület · Többet látni »
Helyi önkormányzatok Magyarországon
A helyi önkormányzás „a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Helyi önkormányzatok Magyarországon · Többet látni »
Jegyző
A magyar közigazgatási rendszerben a jegyző a helyi önkormányzatok által kinevezett személy, aki megszervezi és vezeti a polgármesteri hivatal munkáját, a helyi önkormányzat közigazgatási és szakmai elöljárója.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Jegyző · Többet látni »
Kisebbség
A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Kisebbség · Többet látni »
Legkisebb közös többszörös
A 2, 3, 4, 5 és 7 közös többszörösei mindne lehetséges kombinációban. Középen az öt szám legkisebb közös többszöröse A számelméletben két vagy több pozitív egész szám legkisebb közös többszörösén (röviden: lkkt) azt a legkisebb pozitív egész számot értjük, amely az egész adott számok mindegyikével osztható.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Legkisebb közös többszörös · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Magyarország · Többet látni »
Magyarország alaptörvénye
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »
Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Budapest nélkül) 1870-2019 Az alábbi lista Magyarország 50 legnagyobb lakónépességű települését sorolja fel a 2011.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint · Többet látni »
Magyarországi országgyűlési választások
Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »
Mandátum (jog)
A mandátum (vagy képviselői mandátum) a mai szóhasználatban általában választók általi választással adott megbízatás, cselekvési felhatalmazás illetve ennek a jogi kerete.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Mandátum (jog) · Többet látni »
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Polgármester · Többet látni »
Település
észak-amerikai pueblo törzs lakhelye, közel ezeréves település A település – általános szóhasználattal – az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, élnek és dolgoznak.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Település · Többet látni »
Választás
Egy francia elnökválasztás átlátszó választási urnája (2007) A választás alatt azt a döntéshozatalt értjük, amikor az érintett közösség választójoggal rendelkező tagjai arról döntenek, hogy kik töltsék be a hivatalos tisztségeket.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és Választás · Többet látni »
1990-es magyarországi önkormányzati választás
A helyhatósági választásokat a köztársasági elnök 125/1990.(VI.28) KE számú határozata alapján 1990.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és 1990-es magyarországi önkormányzati választás · Többet látni »
1994-es magyarországi önkormányzati választás
Az 1994-es magyarországi önkormányzati választást 1994.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és 1994-es magyarországi önkormányzati választás · Többet látni »
1998-as magyarországi önkormányzati választás
1998.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és 1998-as magyarországi önkormányzati választás · Többet látni »
2002-es magyarországi önkormányzati választás
Magyarországon 2002.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és 2002-es magyarországi önkormányzati választás · Többet látni »
2006-os magyarországi önkormányzati választás
Magyarországon 2006.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és 2006-os magyarországi önkormányzati választás · Többet látni »
2010-es magyarországi önkormányzati választás
A 2010-es magyarországi önkormányzati választást október 3-án (vasárnap) tartották.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és 2010-es magyarországi önkormányzati választás · Többet látni »
2014-es magyarországi önkormányzati választás
A 2014-es magyarországi önkormányzati választást 2014.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és 2014-es magyarországi önkormányzati választás · Többet látni »
2019-es magyarországi önkormányzati választás
A 2019-es magyarországi önkormányzati választást 2019.
Új!!: Helyi önkormányzati választások és 2019-es magyarországi önkormányzati választás · Többet látni »
