Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: A halmazelmélet története, Alapfogalom, Antinómia, Asszociativitás, Axióma, Axiómarendszer, Axiomatikus halmazelmélet, Bijekció, Bourbaki-csoport, De Morgan-azonosságok, Definíció, Diszjunkt halmazok, Disztributivitás, Ernst Zermelo, Geometria, Georg Cantor, Hajnal András (matematikus), Halmazelmélet, Idempotencia, Kommutativitás, Matematika, Matematikai logika, Matematikus, Mértani hely, Művelet, Naiv halmazelmélet, Paradigma, Rédei László, Részhalmaz, Reflexivitás, Richard Dedekind, Számelmélet, Természetes számok, Tranzitív reláció, Unió (halmazelmélet), Valós számok, Valószínűségszámítás, 19. század, 20. század.
A halmazelmélet története
A halmazelmélet története a matematika történetének egy kiemelkedő fejezete.
Új!!: Halmaz (matematika) és A halmazelmélet története · Többet látni »
Alapfogalom
A matematikában, a logikában, a filozófiában és a formális rendszerekben az alapfogalom korábban definiált fogalmakból nem levezethető fogalom.
Új!!: Halmaz (matematika) és Alapfogalom · Többet látni »
Antinómia
Az antinómia (görög jelentése: ellentmondás a törvényben) egy filozófiai fogalom, de emellett – hasonló értelemben – használatos a matematikában is, ahol az ellentmondás, a halmazelméleti antinómia és a paradoxon fogalmával kapcsolatos.
Új!!: Halmaz (matematika) és Antinómia · Többet látni »
Asszociativitás
A matematikában az asszociativitás vagy csoportosíthatóság a kétváltozós (binér/bináris) matematikai műveletek egy tulajdonsága, fontos algebrai azonosság: ha A egy tetszőleges halmaz és *\!:\ A \times A \rightarrow A egy rajta értelmezett kétváltozós művelet (szokásos jelölés tetszőleges x, y \in A elemekre a *\!(x, y).
Új!!: Halmaz (matematika) és Asszociativitás · Többet látni »
Axióma
Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amelyet adottnak veszünk az érvelések során.
Új!!: Halmaz (matematika) és Axióma · Többet látni »
Axiómarendszer
#ÁTIRÁNYÍTÁS axióma.
Új!!: Halmaz (matematika) és Axiómarendszer · Többet látni »
Axiomatikus halmazelmélet
Az axiomatikus halmazelmélet (Neumann- Bernays- Gödel (NBG) axiomatikus halmazelmélet) a matematika halmazelmélet nevű résztudományának axiomatikus-deduktív módon történő kifejtése.
Új!!: Halmaz (matematika) és Axiomatikus halmazelmélet · Többet látni »
Bijekció
bijektív függvény A matematikában bijekciónak vagy bijektív leképezésnek nevezzük azokat a leképezéseket, amelyek egyidejűleg injektívek és szürjektívek.
Új!!: Halmaz (matematika) és Bijekció · Többet látni »
Bourbaki-csoport
'''Bourbaki-konferencia, 1938''' A képen látható balról jobbra: S. Weil, C. Pisot, A. Weil, J. Dieudonné, C. Chabauty, C. Ehresmann, J. Delsarte A Bourbaki matematikusok egy csoportjának gyűjtőneve, akik közvetlenül a második világháború előtt kezdték ezen a néven publikálni közösen megbeszélt munkáikat.
Új!!: Halmaz (matematika) és Bourbaki-csoport · Többet látni »
De Morgan-azonosságok
A de Morgan-féle azonosságok logikai kapukkal ábrázolva A De Morgan-azonosságok a matematikai logika, illetve a halmazelmélet két alapvető tételét fogalmazzák meg.
Új!!: Halmaz (matematika) és De Morgan-azonosságok · Többet látni »
Definíció
Definíciónak nevezzük általában egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását.
Új!!: Halmaz (matematika) és Definíció · Többet látni »
Diszjunkt halmazok
Két diszjunkt halmaz A matematikában két halmazról akkor mondjuk, hogy diszjunkt halmazok, ha nincs közös elemük.
Új!!: Halmaz (matematika) és Diszjunkt halmazok · Többet látni »
Disztributivitás
A disztributivitás két matematikai műveletet összekapcsoló tulajdonság.
Új!!: Halmaz (matematika) és Disztributivitás · Többet látni »
Ernst Zermelo
Ernst Zermelo (teljes nevén Ernst Friedrich Ferdinand Zermelo) (Berlin 1871. július 27. – Freiburg im Breisgau 1953. május 21.) német matematikus.
Új!!: Halmaz (matematika) és Ernst Zermelo · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Halmaz (matematika) és Geometria · Többet látni »
Georg Cantor
Cantor, 1870 körül Georg Ferdinand Ludwig Philipp Cantor (Szentpétervár, 1845. március 3. – Halle an der Saale, 1918. január 6.) matematikus.
Új!!: Halmaz (matematika) és Georg Cantor · Többet látni »
Hajnal András (matematikus)
Hajnal András (Budapest, 1931. május 13. – Budapest, 2016. július 30.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.
Új!!: Halmaz (matematika) és Hajnal András (matematikus) · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: Halmaz (matematika) és Halmazelmélet · Többet látni »
Idempotencia
A matematikában az idempotencia a kétváltozós matematikai műveletek egy tulajdonsága.
Új!!: Halmaz (matematika) és Idempotencia · Többet látni »
Kommutativitás
A matematikában a kommutativitás vagy felcserélhetőség a kétváltozós matematikai műveletek egy tulajdonsága.
Új!!: Halmaz (matematika) és Kommutativitás · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Halmaz (matematika) és Matematika · Többet látni »
Matematikai logika
A matematikai logika a matematika egyik fejezete, a matematikai rendszereket, a matematikai bizonyításokat matematikai módszerekkel vizsgálja.
Új!!: Halmaz (matematika) és Matematikai logika · Többet látni »
Matematikus
Eukleidész, görög matematikus (jobbra), aki a „geometria atyja” néven is ismert A matematikus olyan személy, akinek kutatási szakterülete a matematika.
Új!!: Halmaz (matematika) és Matematikus · Többet látni »
Mértani hely
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alakzat (geometria).
Új!!: Halmaz (matematika) és Mértani hely · Többet látni »
Művelet
A művelet a matematikában általában speciális függvényt jelent, mely esetében adott halmaz néhány eleméhez (azaz elemek rendezett véges sorozataihoz) rendelünk ugyanebbe a halmazba eső elemeket.
Új!!: Halmaz (matematika) és Művelet · Többet látni »
Naiv halmazelmélet
A halmazelmélet alapjait Georg Cantor rakta le egy 1874-ben megjelent cikkében, melyben a valós számok nem megszámlálhatóan végtelen voltát bizonyította be elsőként.
Új!!: Halmaz (matematika) és Naiv halmazelmélet · Többet látni »
Paradigma
A paradigma szó jellemzően négy fő jelentésben használatos.
Új!!: Halmaz (matematika) és Paradigma · Többet látni »
Rédei László
Rédei László (Rákoskeresztúr, 1900. november 15. – Budapest, 1980. november 21.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója.
Új!!: Halmaz (matematika) és Rédei László · Többet látni »
Részhalmaz
''A'' részhalmaza ''B''-nek, azaz ''B'' tartalmazza ''A''-t. A halmazelméletben egy halmaz valamely elemeinek a halmazát, összességét az adott halmaz részhalmazának nevezzük, beleértve azt az esetet is, amikor az adott halmaz összes elemét kiválasztjuk és azt is, amikor a halmazból egyetlen elemet sem választottunk ki.
Új!!: Halmaz (matematika) és Részhalmaz · Többet látni »
Reflexivitás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Reflexivitás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Halmaz (matematika) és Reflexivitás · Többet látni »
Richard Dedekind
Julius Wilhelm Richard Dedekind (Braunschweig, 1831. október 6. – Braunschweig, 1916. február 12.) német matematikus, kiemelkedő munkássága az absztrakt algebra, valamint az algebrai számelmélet területén és a valós számok, ezáltal az analízis elméleti megalapozásában (ld. Dedekind-szeletek).
Új!!: Halmaz (matematika) és Richard Dedekind · Többet látni »
Számelmélet
A számelmélet a matematika egyik ága, mely eredetileg a természetes számok oszthatósági tulajdonságait vizsgálta.
Új!!: Halmaz (matematika) és Számelmélet · Többet látni »
Természetes számok
Természetes számoknak nevezik.
Új!!: Halmaz (matematika) és Természetes számok · Többet látni »
Tranzitív reláció
Egy homogén kétváltozós relációt akkor nevezünk tranzitívnak, ha az elempárok azon tulajdonsága, hogy egymással relációban állnak, „láncszerűen” tovább adódik, mint például a testmagasság esetében a „magasabbnak lenni” relációnál: ha én magasabb vagyok az apámnál, az apám pedig magasabb az anyámnál, akkor én magasabb vagyok az anyámnál.
Új!!: Halmaz (matematika) és Tranzitív reláció · Többet látni »
Unió (halmazelmélet)
Az unió a halmazelmélet egy művelete, ami két vagy több halmazból úgy képez egy új halmazt, hogy az így létrejövő halmaz az eredeti halmazok összes elemét tartalmazza és más elemet ne tartalmazzon.
Új!!: Halmaz (matematika) és Unió (halmazelmélet) · Többet látni »
Valós számok
A valós számok halmaza és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető.
Új!!: Halmaz (matematika) és Valós számok · Többet látni »
Valószínűségszámítás
A valószínűségszámítás a matematika egyik ága.
Új!!: Halmaz (matematika) és Valószínűségszámítás · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Halmaz (matematika) és 19. század · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Halmaz (matematika) és 20. század · Többet látni »
