Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király 34 közös dolog (a Uniópédia): Agyi érkatasztrófa, Augusztus 29., Bécs, Belgrád, Buda (történelmi település), Budai vilajet, Cseh Királyság, Duna, Habsburg Birodalom, Hatvan, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Ulászló magyar király, II. Zsigmond Ágost lengyel király, Jagelló-ház, Kancellár (tisztség), Kereszténység, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarok, Mohács, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Rákosi végzés, Székesfehérvár, Török Bálint (hadvezér), ..., Thurzó Elek, V. Károly német-római császár, Végvár, Zsigmond magyar király. Bővíteni index (4 több) »
Agyi érkatasztrófa
Szentágothai & Réthelyi 1989 Sztrók MRI felvételen CT kép az agy egyik szeletéről, amelyen a jobb agyfélteke ''ischemiás'' károsodása látható (a képen a bal oldalon) Agykamrákra is kiterjedő intracerebrális vérzés CT képe Agyi vénás szinuszok Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.
Agyi érkatasztrófa és Habsburg–török háború (1540–47) · Agyi érkatasztrófa és II. Lajos magyar király ·
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Augusztus 29. és Habsburg–török háború (1540–47) · Augusztus 29. és II. Lajos magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1540–47) · Bécs és II. Lajos magyar király ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47) · Belgrád és II. Lajos magyar király ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1540–47) · Buda (történelmi település) és II. Lajos magyar király ·
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Budai vilajet és Habsburg–török háború (1540–47) · Budai vilajet és II. Lajos magyar király ·
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Cseh Királyság és Habsburg–török háború (1540–47) · Cseh Királyság és II. Lajos magyar király ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Habsburg–török háború (1540–47) · Duna és II. Lajos magyar király ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1540–47) · Habsburg Birodalom és II. Lajos magyar király ·
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Hatvan · Hatvan és II. Lajos magyar király ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és II. Lajos magyar király ·
I. Ferenc francia király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferenc francia király · I. Ferenc francia király és II. Lajos magyar király ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király · I. János magyar király és II. Lajos magyar király ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és II. Lajos magyar király ·
II. Ulászló magyar király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Ulászló magyar király · II. Lajos magyar király és II. Ulászló magyar király ·
II. Zsigmond Ágost lengyel király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Zsigmond Ágost lengyel király · II. Lajos magyar király és II. Zsigmond Ágost lengyel király ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Habsburg–török háború (1540–47) és Jagelló-ház · II. Lajos magyar király és Jagelló-ház ·
Kancellár (tisztség)
A kancellár (latinul cancellarius) országonként és koronként eltérő tartalmú elnevezése bizonyos fontos állami illetve egyházi tisztségeknek.
Habsburg–török háború (1540–47) és Kancellár (tisztség) · II. Lajos magyar király és Kancellár (tisztség) ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Habsburg–török háború (1540–47) és Kereszténység · II. Lajos magyar király és Kereszténység ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Habsburg–török háború (1540–47) és Lengyelország · II. Lajos magyar király és Lengyelország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar Királyság · II. Lajos magyar király és Magyar Királyság ·
Magyarok
Nincs leírás.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyarok · II. Lajos magyar király és Magyarok ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Habsburg–török háború (1540–47) és Mohács · II. Lajos magyar király és Mohács ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata · II. Lajos magyar király és Mohácsi csata ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Habsburg–török háború (1540–47) és Moldva (fejedelemség) · II. Lajos magyar király és Moldva (fejedelemség) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán Birodalom · II. Lajos magyar király és Oszmán Birodalom ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pápa (egyházfő) · II. Lajos magyar király és Pápa (egyházfő) ·
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
Habsburg–török háború (1540–47) és Rákosi végzés · II. Lajos magyar király és Rákosi végzés ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Székesfehérvár · II. Lajos magyar király és Székesfehérvár ·
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Habsburg–török háború (1540–47) és Török Bálint (hadvezér) · II. Lajos magyar király és Török Bálint (hadvezér) ·
Thurzó Elek
Thurzó Elek szerelmeslevele 1525-ből, amely az első teljes egészében magyar nyelven írt szerelmeslevél. Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró.
Habsburg–török háború (1540–47) és Thurzó Elek · II. Lajos magyar király és Thurzó Elek ·
V. Károly német-római császár
V.
Habsburg–török háború (1540–47) és V. Károly német-római császár · II. Lajos magyar király és V. Károly német-római császár ·
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Habsburg–török háború (1540–47) és Végvár · II. Lajos magyar király és Végvár ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Habsburg–török háború (1540–47) és Zsigmond magyar király · II. Lajos magyar király és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király
Habsburg–török háború (1540–47) 204 kapcsolatokat, ugyanakkor II. Lajos magyar király 194. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 8.54% = 34 / (204 + 194).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
