Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király
Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király 37 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Bécs, Buda (történelmi település), Erdély, Fontainebleau, Fráter György, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Havasalföld, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Jagelló-ház, Lengyelország, Lodovico Gritti, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Mohács, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Perényi Péter (koronaőr), Rákosi végzés, Spanyolország uralkodóinak listája, Szászsebes, ..., Székesfehérvár, Szendrő (Szerbia), Szlavónia, Török hódoltság, Török porta, V. Károly német-római császár, Váradi béke. Bővíteni index (7 több) »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Habsburg–török háború (1540–47) · Ausztria és I. János magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1540–47) · Bécs és I. János magyar király ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1540–47) · Buda (történelmi település) és I. János magyar király ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Habsburg–török háború (1540–47) · Erdély és I. János magyar király ·
Fontainebleau
Fontainebleau (kiejtés: fɔ̃tɛnblo), franciaországi város Seine-et-Marne megyében, az azonos nevű kerület (arrondissement) és kanton központja.
Fontainebleau és Habsburg–török háború (1540–47) · Fontainebleau és I. János magyar király ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Fráter György és Habsburg–török háború (1540–47) · Fráter György és I. János magyar király ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1540–47) · Habsburg Birodalom és I. János magyar király ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Habsburg–török háború (1540–47) és Habsburg-család · Habsburg-család és I. János magyar király ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Habsburg–török háború (1540–47) és Havasalföld · Havasalföld és I. János magyar király ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és I. János magyar király ·
I. Ferenc francia király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferenc francia király · I. Ferenc francia király és I. János magyar király ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán · I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. János magyar király · I. János magyar király és II. János magyar király ·
II. Lajos magyar király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király · I. János magyar király és II. Lajos magyar király ·
II. Ulászló magyar király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Ulászló magyar király · I. János magyar király és II. Ulászló magyar király ·
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Habsburg–török háború (1540–47) és Jagelló Izabella magyar királyné · I. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Habsburg–török háború (1540–47) és Jagelló-ház · I. János magyar király és Jagelló-ház ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Habsburg–török háború (1540–47) és Lengyelország · I. János magyar király és Lengyelország ·
Lodovico Gritti
Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico, Ludovico, vagy Alvise Gritti) (Konstantinápoly, 1480. ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus.
Habsburg–török háború (1540–47) és Lodovico Gritti · I. János magyar király és Lodovico Gritti ·
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar belháború (1526–38) · I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38) ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar Királyság · I. János magyar király és Magyar Királyság ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Habsburg–török háború (1540–47) és Mohács · I. János magyar király és Mohács ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata · I. János magyar király és Mohácsi csata ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Habsburg–török háború (1540–47) és Moldva (fejedelemség) · I. János magyar király és Moldva (fejedelemség) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán Birodalom · I. János magyar király és Oszmán Birodalom ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pápa (egyházfő) · I. János magyar király és Pápa (egyházfő) ·
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
Habsburg–török háború (1540–47) és Perényi Péter (koronaőr) · I. János magyar király és Perényi Péter (koronaőr) ·
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
Habsburg–török háború (1540–47) és Rákosi végzés · I. János magyar király és Rákosi végzés ·
Spanyolország uralkodóinak listája
Ez a lap Spanyolország uralkodóinak listáját tartalmazza.
Habsburg–török háború (1540–47) és Spanyolország uralkodóinak listája · I. János magyar király és Spanyolország uralkodóinak listája ·
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szászsebes · I. János magyar király és Szászsebes ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Székesfehérvár · I. János magyar király és Székesfehérvár ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szendrő (Szerbia) · I. János magyar király és Szendrő (Szerbia) ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szlavónia · I. János magyar király és Szlavónia ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Habsburg–török háború (1540–47) és Török hódoltság · I. János magyar király és Török hódoltság ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Habsburg–török háború (1540–47) és Török porta · I. János magyar király és Török porta ·
V. Károly német-római császár
V.
Habsburg–török háború (1540–47) és V. Károly német-római császár · I. János magyar király és V. Károly német-római császár ·
Váradi béke
A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.
Habsburg–török háború (1540–47) és Váradi béke · I. János magyar király és Váradi béke ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király
Habsburg–török háború (1540–47) 204 kapcsolatokat, ugyanakkor I. János magyar király 126. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 11.21% = 37 / (204 + 126).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: