Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47)
Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47) 24 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 29., Belgrád, Budapest, Duna, Erdély, Habsburg Birodalom, Horvátország, I. Szulejmán oszmán szultán, Irán, Kereszténység, Konstantinápoly, Magyar Királyság, Magyarok, Milánó, Németország, Oszmán Birodalom, Raguzai Köztársaság, Róma, Szandzsák, Szendrő (Szerbia), Szerémség, Szlavónia, Török porta, Zsigmond magyar király.
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Augusztus 29. és Belgrád · Augusztus 29. és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Belgrád · Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Belgrád és Budapest · Budapest és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Belgrád és Duna · Duna és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Belgrád és Erdély · Erdély és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Belgrád és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1540–47) ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Belgrád és Horvátország · Habsburg–török háború (1540–47) és Horvátország ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Belgrád és I. Szulejmán oszmán szultán · Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Belgrád és Irán · Habsburg–török háború (1540–47) és Irán ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Belgrád és Kereszténység · Habsburg–török háború (1540–47) és Kereszténység ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Belgrád és Konstantinápoly · Habsburg–török háború (1540–47) és Konstantinápoly ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Belgrád és Magyar Királyság · Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar Királyság ·
Magyarok
Nincs leírás.
Belgrád és Magyarok · Habsburg–török háború (1540–47) és Magyarok ·
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Belgrád és Milánó · Habsburg–török háború (1540–47) és Milánó ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Belgrád és Németország · Habsburg–török háború (1540–47) és Németország ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Belgrád és Oszmán Birodalom · Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán Birodalom ·
Raguzai Köztársaság
A Raguzai Köztársaság történelmi állam volt a mai Horvátország déli részén, Raguza (ma Dubrovnik) központtal.
Belgrád és Raguzai Köztársaság · Habsburg–török háború (1540–47) és Raguzai Köztársaság ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Belgrád és Róma · Habsburg–török háború (1540–47) és Róma ·
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Belgrád és Szandzsák · Habsburg–török háború (1540–47) és Szandzsák ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Belgrád és Szendrő (Szerbia) · Habsburg–török háború (1540–47) és Szendrő (Szerbia) ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Belgrád és Szerémség · Habsburg–török háború (1540–47) és Szerémség ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Belgrád és Szlavónia · Habsburg–török háború (1540–47) és Szlavónia ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Belgrád és Török porta · Habsburg–török háború (1540–47) és Török porta ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Belgrád és Zsigmond magyar király · Habsburg–török háború (1540–47) és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47)
- Mi van a közös Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47)
- Közötti hasonlóságok Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47)
Összehasonlítását Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47)
Belgrád 377 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg–török háború (1540–47) 204. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 4.13% = 24 / (377 + 204).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
