Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Magyarország
Habsburg-ház és Magyarország 56 közös dolog (a Uniópédia): Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Buda visszafoglalása, Budai vilajet, Eperjesi vésztörvényszék, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Evangélikus kereszténység, Frangepán Ferenc Kristóf, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hegyaljai felkelés, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, II. József magyar király, II. Rákóczi Ferenc, IV. Béla magyar király, Jagelló-ház, Karlócai béke, Katolicizmus, Kálvinizmus, Királyi Magyarország, Lengyel–Litván Unió, Magyar Királyság, Mária Terézia magyar királynő, Mohácsi csata, Nagyharsányi csata, Nagykanizsa, Nádasdy Ferenc (főúr), ..., Nándorfehérvár elfoglalása, Német-római Birodalom, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Protestantizmus, Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, Reformkor, Savoyai Jenő, Svájc, Szatmári béke, Szent Korona, Szent Liga (1684), Török hódoltság, Thököly Imre, Tizenöt éves háború, Vasvári béke, Velencei Köztársaság, Wesselényi-összeesküvés, XI. Ince pápa, Zentai csata, Zrínyi Miklós (költő), Zrínyi Péter, Zsigmond magyar király. Bővíteni index (26 több) »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg-ház · Buda (történelmi település) és Magyarország ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Buda török kézre kerülése és Habsburg-ház · Buda török kézre kerülése és Magyarország ·
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Buda visszafoglalása és Habsburg-ház · Buda visszafoglalása és Magyarország ·
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Budai vilajet és Habsburg-ház · Budai vilajet és Magyarország ·
Eperjesi vésztörvényszék
Justus van der Nypoort: Eperjes vára 1686-ban Az Eperjesi vésztörvényszék 1687.
Eperjesi vésztörvényszék és Habsburg-ház · Eperjesi vésztörvényszék és Magyarország ·
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Habsburg-ház · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Habsburg-ház · Evangélikus kereszténység és Magyarország ·
Frangepán Ferenc Kristóf
Gróf Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643. március 4. – Bécsújhely, 1671. április 30.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, Terszati őrgróf, költő, a Horvátországban hatalmas birtokokkal rendelkező család utolsó férfi tagja.
Frangepán Ferenc Kristóf és Habsburg-ház · Frangepán Ferenc Kristóf és Magyarország ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg-ház · Habsburg Birodalom és Magyarország ·
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Habsburg-ház · Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyarország ·
Hegyaljai felkelés
A hegyaljai felkelés Habsburg-ellenes kuruc felkelés volt 1697-ben.
Habsburg-ház és Hegyaljai felkelés · Hegyaljai felkelés és Magyarország ·
I. István magyar király
I.
Habsburg-ház és I. István magyar király · I. István magyar király és Magyarország ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Habsburg-ház és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Magyarország ·
I. Lipót magyar király
I.
Habsburg-ház és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Magyarország ·
I. Mátyás magyar király
I.
Habsburg-ház és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Magyarország ·
II. József magyar király
II.
Habsburg-ház és II. József magyar király · II. József magyar király és Magyarország ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Habsburg-ház és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Magyarország ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Habsburg-ház és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Magyarország ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Habsburg-ház és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Magyarország ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Habsburg-ház és Karlócai béke · Karlócai béke és Magyarország ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Habsburg-ház és Katolicizmus · Katolicizmus és Magyarország ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Habsburg-ház és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Magyarország ·
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Habsburg-ház és Királyi Magyarország · Királyi Magyarország és Magyarország ·
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Habsburg-ház és Lengyel–Litván Unió · Lengyel–Litván Unió és Magyarország ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg-ház és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyarország ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Habsburg-ház és Mária Terézia magyar királynő · Mária Terézia magyar királynő és Magyarország ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Habsburg-ház és Mohácsi csata · Magyarország és Mohácsi csata ·
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Habsburg-ház és Nagyharsányi csata · Magyarország és Nagyharsányi csata ·
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Habsburg-ház és Nagykanizsa · Magyarország és Nagykanizsa ·
Nádasdy Ferenc (főúr)
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.
Habsburg-ház és Nádasdy Ferenc (főúr) · Magyarország és Nádasdy Ferenc (főúr) ·
Nándorfehérvár elfoglalása
A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számító Nándorfehérvár eleste 1521.
Habsburg-ház és Nándorfehérvár elfoglalása · Magyarország és Nándorfehérvár elfoglalása ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Habsburg-ház és Német-római Birodalom · Magyarország és Német-római Birodalom ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Habsburg-ház és Orosz Birodalom · Magyarország és Orosz Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg-ház és Oszmán Birodalom · Magyarország és Oszmán Birodalom ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Habsburg-ház és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyarország és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Habsburg-ház és Partium · Magyarország és Partium ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Habsburg-ház és Protestantizmus · Magyarország és Protestantizmus ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Habsburg-ház és Rákóczi-szabadságharc · Magyarország és Rákóczi-szabadságharc ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Habsburg-ház és Római katolikus egyház · Magyarország és Római katolikus egyház ·
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Habsburg-ház és Reformkor · Magyarország és Reformkor ·
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Habsburg-ház és Savoyai Jenő · Magyarország és Savoyai Jenő ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Habsburg-ház és Svájc · Magyarország és Svájc ·
Szatmári béke
Magyarország a szatmári béke korában accessdate.
Habsburg-ház és Szatmári béke · Magyarország és Szatmári béke ·
Szent Korona
date.
Habsburg-ház és Szent Korona · Magyarország és Szent Korona ·
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Habsburg-ház és Szent Liga (1684) · Magyarország és Szent Liga (1684) ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Habsburg-ház és Török hódoltság · Magyarország és Török hódoltság ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Habsburg-ház és Thököly Imre · Magyarország és Thököly Imre ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Habsburg-ház és Tizenöt éves háború · Magyarország és Tizenöt éves háború ·
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Habsburg-ház és Vasvári béke · Magyarország és Vasvári béke ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg-ház és Velencei Köztársaság · Magyarország és Velencei Köztársaság ·
Wesselényi-összeesküvés
Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.
Habsburg-ház és Wesselényi-összeesküvés · Magyarország és Wesselényi-összeesküvés ·
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
Habsburg-ház és XI. Ince pápa · Magyarország és XI. Ince pápa ·
Zentai csata
A zentai csata, 1697.
Habsburg-ház és Zentai csata · Magyarország és Zentai csata ·
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Habsburg-ház és Zrínyi Miklós (költő) · Magyarország és Zrínyi Miklós (költő) ·
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.
Habsburg-ház és Zrínyi Péter · Magyarország és Zrínyi Péter ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Habsburg-ház és Zsigmond magyar király · Magyarország és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg-ház és Magyarország
- Mi van a közös Habsburg-ház és Magyarország
- Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Magyarország
Összehasonlítását Habsburg-ház és Magyarország
Habsburg-ház 462 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 56, a Jaccard index 3.39% = 56 / (462 + 1188).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg-ház és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
