Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Göncz Árpád és Magyarország köztársasági elnöke
Göncz Árpád és Magyarország köztársasági elnöke 11 közös dolog (a Uniópédia): A magyar Országgyűlés elnökeinek listája, Budapest, Köztársasági elnök, Magyar Köztársaság (1989–), Magyarország, Magyarország államfőinek listája, Mádl Ferenc, Országgyűlés, Szabad Demokraták Szövetsége, Szabad György, Szűrös Mátyás.
A magyar Országgyűlés elnökeinek listája
A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944.
A magyar Országgyűlés elnökeinek listája és Göncz Árpád · A magyar Országgyűlés elnökeinek listája és Magyarország köztársasági elnöke ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Göncz Árpád · Budapest és Magyarország köztársasági elnöke ·
Köztársasági elnök
Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.
Göncz Árpád és Köztársasági elnök · Köztársasági elnök és Magyarország köztársasági elnöke ·
Magyar Köztársaság (1989–)
Az Alaptörvény 2012.
Göncz Árpád és Magyar Köztársaság (1989–) · Magyar Köztársaság (1989–) és Magyarország köztársasági elnöke ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Göncz Árpád és Magyarország · Magyarország és Magyarország köztársasági elnöke ·
Magyarország államfőinek listája
Ez a lista Magyarország államfőit listázza időrendi sorrendben az 1848–49-es forradalom és szabadságharctól.
Göncz Árpád és Magyarország államfőinek listája · Magyarország államfőinek listája és Magyarország köztársasági elnöke ·
Mádl Ferenc
Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Göncz Árpád és Mádl Ferenc · Mádl Ferenc és Magyarország köztársasági elnöke ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Göncz Árpád és Országgyűlés · Magyarország köztársasági elnöke és Országgyűlés ·
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Göncz Árpád és Szabad Demokraták Szövetsége · Magyarország köztársasági elnöke és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Szabad György
Szabad György (Arad, 1924. augusztus 4. – Budapest, 2015. július 3.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, 1990 és 1994 között az Országgyűlés elnöke, Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Göncz Árpád és Szabad György · Magyarország köztársasági elnöke és Szabad György ·
Szűrös Mátyás
Szűrös Mátyás (Püspökladány, 1933. szeptember 11. –) magyar politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.
Göncz Árpád és Szűrös Mátyás · Magyarország köztársasági elnöke és Szűrös Mátyás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Göncz Árpád és Magyarország köztársasági elnöke
- Mi van a közös Göncz Árpád és Magyarország köztársasági elnöke
- Közötti hasonlóságok Göncz Árpád és Magyarország köztársasági elnöke
Összehasonlítását Göncz Árpád és Magyarország köztársasági elnöke
Göncz Árpád 165 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország köztársasági elnöke 59. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 4.91% = 11 / (165 + 59).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Göncz Árpád és Magyarország köztársasági elnöke. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
