44 kapcsolatok: Albula-vasút, Alpok, Armand Jean du Plessis de Richelieu, Ausztria, Bernina-vasút, Biogazdálkodás, Chur, Davos, Dél-Tirol, Engadin, Francia nyelv, Glarus kanton, Habsburg-ház, Harmincéves háború, Helvét Köztársaság, I. Napóleon francia császár, Inn (folyó), Landquart, Liechtenstein, Lombardia, Müstairi Szent János-kolostor, Nyomtávolság, Olasz nyelv, Olaszország, Olaszország vasúti közlekedése, Rajna, Rétoromán dialektusok, Római Birodalom, Rhätische Bahn, Romans nyelv, Sankt Gallen kanton, SBB-CFF-FFS, St. Moritz, Svájc, Svájci Konföderáció, Svájci Nemzeti Park, Ticino kanton, Tirano, Tirol, UNESCO, Uri kanton, Valtellina, Világörökség, Vorarlberg.
Albula-vasút
| A Thusis–St.
Új!!: Graubünden kanton és Albula-vasút · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Graubünden kanton és Alpok · Többet látni »
Armand Jean du Plessis de Richelieu
Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.
Új!!: Graubünden kanton és Armand Jean du Plessis de Richelieu · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Graubünden kanton és Ausztria · Többet látni »
Bernina-vasút
| A Bernina-vasút egy egyvágányú, 1000 mm-es nyomtávolságú, 1000 volttal villamosított vasútvonal.
Új!!: Graubünden kanton és Bernina-vasút · Többet látni »
Biogazdálkodás
thumb A biogazdálkodás (más néven: ökológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával.
Új!!: Graubünden kanton és Biogazdálkodás · Többet látni »
Chur
Chur (franciául Coire, olaszul Coira, rétorománul Cuira, a középkori latin nyelvben Curia Rhaetorum) egy község, a svájci Graubünden kanton, valamint a Plessur közigazgatási terület székhelye.
Új!!: Graubünden kanton és Chur · Többet látni »
Davos
Davosi képek Davos (romansch nyelven Tavau) magaslati gyógyhely és turistaközpont Svájc keleti részén, Graubünden kantonban.
Új!!: Graubünden kanton és Davos · Többet látni »
Dél-Tirol
#ÁTIRÁNYÍTÁS Trentino-Alto Adige.
Új!!: Graubünden kanton és Dél-Tirol · Többet látni »
Engadin
Engadin egy hosszú völgy a Svájci-Alpokban Graubünden kantonban.
Új!!: Graubünden kanton és Engadin · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Graubünden kanton és Francia nyelv · Többet látni »
Glarus kanton
Glarus (svájci német dialektusban Glaris, franciául Glaris, olaszul Glarona, rétorománul Glaruna) kanton Svájc keleti felén.
Új!!: Graubünden kanton és Glarus kanton · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Graubünden kanton és Habsburg-ház · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Graubünden kanton és Harmincéves háború · Többet látni »
Helvét Köztársaság
A Helvét Köztársaság egy rövid életű államalakulat volt, a francia forradalom egyik „testvérköztársasága”, amely Svájc területén alakult meg 1798.
Új!!: Graubünden kanton és Helvét Köztársaság · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Graubünden kanton és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
Inn (folyó)
Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.
Új!!: Graubünden kanton és Inn (folyó) · Többet látni »
Landquart
Landquart egy község Svájcban Graubünden kantonban.
Új!!: Graubünden kanton és Landquart · Többet látni »
Liechtenstein
Liechtenstein (hivatalosan Liechtensteini Hercegség vagy Liechtensteini Fejedelemség,, alemannul: Liachtaschta vagy Förschtatum Liachtaschta) európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében.
Új!!: Graubünden kanton és Liechtenstein · Többet látni »
Lombardia
Lombardia Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója.
Új!!: Graubünden kanton és Lombardia · Többet látni »
Müstairi Szent János-kolostor
A müstairi Szent János benedekrendi apácakolostor a karoling korszakból származó templomfreskói okán világörökségi nyilvántartásba vett kolostoregyüttes, a svájci Graubünden kantonbeli Münster-völgyben fekvő Müstair település központjában.
Új!!: Graubünden kanton és Müstairi Szent János-kolostor · Többet látni »
Nyomtávolság
Nyomtávolság méretének meghatározása Vignoles sínes vágány esetén A nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve, a nyomkarima érintkezési helyén.
Új!!: Graubünden kanton és Nyomtávolság · Többet látni »
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Graubünden kanton és Olasz nyelv · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Graubünden kanton és Olaszország · Többet látni »
Olaszország vasúti közlekedése
250px 250px 250px 250px 250px 250px A hatalmas területű ország az Alpok déli oldalától a Földközi-tengerbe mélyen benyúlva szinte Afrika partjaiig ér.
Új!!: Graubünden kanton és Olaszország vasúti közlekedése · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: Graubünden kanton és Rajna · Többet látni »
Rétoromán dialektusok
A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, ezért a réto tag is nevében), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek.
Új!!: Graubünden kanton és Rétoromán dialektusok · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Graubünden kanton és Római Birodalom · Többet látni »
Rhätische Bahn
A Rhätische Bahn (RhB) svájci vasúttársaság.
Új!!: Graubünden kanton és Rhätische Bahn · Többet látni »
Romans nyelv
A romans nyelv vagy rumancs nyelv (saját elnevezése il rumantsch vagy la lingua rumantscha) főként Svájcban beszélt rétoromán nyelvjáráscsoport; a német, a francia és az olasz mellett regionálisan hivatalos a Graubünden (Grisons) kantonban, mintegy beszélővel.
Új!!: Graubünden kanton és Romans nyelv · Többet látni »
Sankt Gallen kanton
Sankt Gallen (svájci német dialektusban Sanggale, franciául Saint-Gall, olaszul San Gallo, rétorománul Son Gagl) Svájc egyik kantonja az ország északkeleti részén.
Új!!: Graubünden kanton és Sankt Gallen kanton · Többet látni »
SBB-CFF-FFS
#ÁTIRÁNYÍTÁS Svájci Szövetségi Vasutak.
Új!!: Graubünden kanton és SBB-CFF-FFS · Többet látni »
St. Moritz
St.
Új!!: Graubünden kanton és St. Moritz · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Graubünden kanton és Svájc · Többet látni »
Svájci Konföderáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Svájc.
Új!!: Graubünden kanton és Svájci Konföderáció · Többet látni »
Svájci Nemzeti Park
Svájci Nemzeti Park táblája romans nyelvű felirattal 200px A táj egy részlete 200px Fuorn Hotel A Svájci Nemzeti Park (németül: der Schweizerische Nationalpark, olaszul Parco Nazionale Svizzero, franciául Parc National Suisse) Svájc egyetlen nemzeti parkja.
Új!!: Graubünden kanton és Svájci Nemzeti Park · Többet látni »
Ticino kanton
A Ticino Köztársaság és Kanton, németül Tessin, Svájc legdélibb kantonja.
Új!!: Graubünden kanton és Ticino kanton · Többet látni »
Tirano
Tirano város Olaszország északi részén, a Valtellina tájegységben, Sondrio megyében.
Új!!: Graubünden kanton és Tirano · Többet látni »
Tirol
Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.
Új!!: Graubünden kanton és Tirol · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Graubünden kanton és UNESCO · Többet látni »
Uri kanton
Uri a Svájci Államszövetség egyik német nyelvű kantonja.
Új!!: Graubünden kanton és Uri kanton · Többet látni »
Valtellina
A Valtellina (lombard nyelven Valtulina) tájegység Olaszország északi részén, a svájci határ mentén, mely az Adda folyó völgyét és mellékvölgyeit foglalja magába.
Új!!: Graubünden kanton és Valtellina · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Graubünden kanton és Világörökség · Többet látni »
Vorarlberg
Vorarlberg Ausztria legnyugatibb tartománya, Bécs után a második legkisebb.
Új!!: Graubünden kanton és Vorarlberg · Többet látni »