Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyar Szabadság Párt

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyar Szabadság Párt

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt vs. Magyar Szabadság Párt

A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt. A Magyar Szabadság Párt (MSZP) vagy Sulyok-párt rövid életű jobboldali párt volt Magyarországon a második világháború után.

Közötti hasonlóságok Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyar Szabadság Párt

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyar Szabadság Párt 6 közös dolog (a Uniópédia): Baloldali Blokk, Magyar Függetlenségi Párt, Magyarország, Második világháború, Sulyok Dezső, 1947-es magyarországi országgyűlési választás.

Baloldali Blokk

A Baloldali Blokk nevű magyar politikai szövetség a kommunisták kezdeményezésére jött létre 1946.

Baloldali Blokk és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Baloldali Blokk és Magyar Szabadság Párt · Többet látni »

Magyar Függetlenségi Párt

A Magyar Függetlenségi Párt jelképe A Magyar Függetlenségi Párt (MFP) egy rövid életű párt volt a második világháború utáni Magyarországon.

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyar Függetlenségi Párt · Magyar Függetlenségi Párt és Magyar Szabadság Párt · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyarország · Magyar Szabadság Párt és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Második világháború · Második világháború és Magyar Szabadság Párt · Többet látni »

Sulyok Dezső

Sulyok Dezső (Simaházapuszta, 1897. március 28. – New York, 1965. május 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere.

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Sulyok Dezső · Magyar Szabadság Párt és Sulyok Dezső · Többet látni »

1947-es magyarországi országgyűlési választás

A kékcédulás választás néven elhíresült 1947-es magyarországi országgyűlési választást augusztus 31-én rendezték.

1947-es magyarországi országgyűlési választás és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · 1947-es magyarországi országgyűlési választás és Magyar Szabadság Párt · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyar Szabadság Párt

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 175 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Szabadság Párt 14. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 3.17% = 6 / (175 + 14).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Magyar Szabadság Párt. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »