Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dózsa Farkas András

Index Dózsa Farkas András

Dózsa Farkas András (Alkenyér, 1902. december 4. – 1982. február 28.) magyar iparművész.

58 kapcsolatok: Aba-Novák Vilmos, Alkenyér, Antoni Rovira i Trias, Bory Jenő, Brassó, Budapest, Cserny József (formatervező), Czapp György, Dali Sándor, Dózsa-Farkas András, Dózsa-Farkas Klára, December 4., Dudás László, Erdey Dezső, Ernyey Gyula, Esztergom, Európa, Február 28., Formatervezés, Gollob József, I. Ferenc József magyar király, Ipari formatervezés, Iparművészet, Kassa, Képzőművészeti Főiskola, Lépő Zoltán, Lelkes Péter (iparművész), Lengyel István (formatervező), Lissák György, Magyar Iparművészeti Főiskola, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Műcsarnok, Mengyán András, Michelangelo Buonarroti, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Nagy Alexandra (formatervező), Naturalizmus (művészet), Nádas László, Németh Aladár, Neoklasszicizmus, Róma, Római, Római iskola, Scherer József, Schubert Ernő (festő), Sidló Ferenc, Simon Károly (formatervező), ..., Szabadság tér (Budapest), Szentpéteri Tibor, Szocialista realizmus, Velencei biennálé, Zalavári József, 1902, 1949, 1982. Bővíteni index (8 több) »

Aba-Novák Vilmos

Aba-Novák budapesti otthona és emléktáblája: Zsolt utca 7. Paulikovics Iván alkotása Hősök kapuja, Szeged Aba-Novák Vilmos: Férfiképmás Aba-Novák Vilmos síremléke (''Percz Jenő József''), Farkasréti temető Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége.

Új!!: Dózsa Farkas András és Aba-Novák Vilmos · Többet látni »

Alkenyér

Alkenyér (Zsibotalkenyér, románul Șibot, németül Unterbrodsdorf, szászul Britsdref) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Dózsa Farkas András és Alkenyér · Többet látni »

Antoni Rovira i Trias

Antoni Rovira - teljes nevén Antoni Rovira i Trias - (megkeresztelése: Spanyolország, Katalónia, Barcelona, 1816. május 27. - Barcelona, 1889. május 2.) katalán építész, várostervező, a katalán modernizmus egyik alakja, barcelonai filantróp, a helyi közélet aktív személyisége.

Új!!: Dózsa Farkas András és Antoni Rovira i Trias · Többet látni »

Bory Jenő

Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.) magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943-tól 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.

Új!!: Dózsa Farkas András és Bory Jenő · Többet látni »

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.

Új!!: Dózsa Farkas András és Brassó · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Dózsa Farkas András és Budapest · Többet látni »

Cserny József (formatervező)

Cserny József (Diósgyőr, 1939. augusztus 4. – 2009. július 10.) Kossuth-díjas magyar ipari formatervező.

Új!!: Dózsa Farkas András és Cserny József (formatervező) · Többet látni »

Czapp György

Czapp György (Rimaszombat, 1943. május 20.) Ferenczy Noémi-díjas magyar formatervező, alkalmazott grafikus.

Új!!: Dózsa Farkas András és Czapp György · Többet látni »

Dali Sándor

Dali Sándor (Szováta, 1930. június 29. – Sepsiszentgyörgy, 2010. november 21.) magyar újságíró, színházigazgató.

Új!!: Dózsa Farkas András és Dali Sándor · Többet látni »

Dózsa-Farkas András

Dózsa-Farkas András (Budapest, 1944 –) magyar születésű formatervező, Dózsa-Farkas András szobrászművész és Reichart Irén fia.

Új!!: Dózsa Farkas András és Dózsa-Farkas András · Többet látni »

Dózsa-Farkas Klára

Abaffyné Dózsa-Farkas Klára (Budapest, 1940. november 7. –) magyar biológus, orvos, egyetemi tanár, biokémikus, antropológus, zoológus.

Új!!: Dózsa Farkas András és Dózsa-Farkas Klára · Többet látni »

December 4.

Névnapok: Borbála, Barbara + Ada, Adelina, Adelinda, Adina, Adna, Alinda, Armida, Armilla, Babiána, Babita, Barbarella, Baucisz, Biri, Bonnie, Bora, Bóra, Bori, Boris, Boriska, Borka, Boróka, Ciklámen, Emerita, Hágár, Mór, Móric, Péter, Pető, Reginald, Varínia.

Új!!: Dózsa Farkas András és December 4. · Többet látni »

Dudás László

Dudás László (Bátor, 1935. május 24. – 2014. augusztus 25.) ipari formatervező, bélyegtervező magyar grafikusművész.

Új!!: Dózsa Farkas András és Dudás László · Többet látni »

Erdey Dezső

Erdey Dezső (Istvánfölde, 1902. május 27. – Budapest, 1957. május 25.) szobrász, éremművész.

Új!!: Dózsa Farkas András és Erdey Dezső · Többet látni »

Ernyey Gyula

Ernyey Gyula (Hódmezővásárhely, 1941. január 19. –) magyar iparművész, belsőépítész, művészettörténész és az ipari formatervezés szaktörténésze, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Új!!: Dózsa Farkas András és Ernyey Gyula · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Dózsa Farkas András és Esztergom · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Dózsa Farkas András és Európa · Többet látni »

Február 28.

A Julián-naptárban ez az év utolsó napja.

Új!!: Dózsa Farkas András és Február 28. · Többet látni »

Formatervezés

A formatervezés, ipari formatervezés vagy dizájn az iparművészeten belül mindazon tevékenység, amely az iparilag előállított tárgyi világ formai-esztétikai kialakításával foglalkozik.

Új!!: Dózsa Farkas András és Formatervezés · Többet látni »

Gollob József

Gollob József (1934. március 18. – 2009. december 26.) formatervező, iparművész.

Új!!: Dózsa Farkas András és Gollob József · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Dózsa Farkas András és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

Ipari formatervezés

#ÁTIRÁNYÍTÁS Formatervezés.

Új!!: Dózsa Farkas András és Ipari formatervezés · Többet látni »

Iparművészet

Az iparművészet a gyűjtőfogalma azoknak a tevékenységeknek, amelyekkel használati- és dísztárgyakat, művészi igényű és technikájú kivitelezéssel hoznak létre.

Új!!: Dózsa Farkas András és Iparművészet · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Dózsa Farkas András és Kassa · Többet látni »

Képzőművészeti Főiskola

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Képzőművészeti Egyetem.

Új!!: Dózsa Farkas András és Képzőművészeti Főiskola · Többet látni »

Lépő Zoltán

Lépő Zoltán (Szekszárd, 1946. november 9. –) – magyar iparművész, szobrászművész, formatervező.

Új!!: Dózsa Farkas András és Lépő Zoltán · Többet látni »

Lelkes Péter (iparművész)

Lelkes Péter (Szombathely, 1942. június 29. – 2022. március 31.) Munkácsy Mihály-díjas magyar iparművész, ipari formatervező, egyetemi magántanár.

Új!!: Dózsa Farkas András és Lelkes Péter (iparművész) · Többet látni »

Lengyel István (formatervező)

Lengyel István, Stefan Lengyel (Budapest, 1937–) magyar formatervező iparművész, tanszékvezető egyetemi tanár.

Új!!: Dózsa Farkas András és Lengyel István (formatervező) · Többet látni »

Lissák György

Lissák György (Budapest, 1941. május 26. – Budapest, 2009. június 10.) Munkácsy Mihály-díjas magyar iparművész, ipari formatervező, művészettörténész.

Új!!: Dózsa Farkas András és Lissák György · Többet látni »

Magyar Iparművészeti Főiskola

#ÁTIRÁNYÍTÁS Moholy-Nagy Művészeti Egyetem.

Új!!: Dózsa Farkas András és Magyar Iparművészeti Főiskola · Többet látni »

Magyar Képzőművészeti Főiskola

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Képzőművészeti Egyetem.

Új!!: Dózsa Farkas András és Magyar Képzőművészeti Főiskola · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Dózsa Farkas András és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Dózsa Farkas András és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Dózsa Farkas András és Második világháború · Többet látni »

Műcsarnok

A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, amely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt.

Új!!: Dózsa Farkas András és Műcsarnok · Többet látni »

Mengyán András

>Geometria I. Geometria II. Mengyán András (Békéscsaba, 1945. március 26. –) magyar festő, grafikus és designer, a bergeni Képző- és Iparművészeti Főiskola tanára (Norvégia).

Új!!: Dózsa Farkas András és Mengyán András · Többet látni »

Michelangelo Buonarroti

Michelangelo Buonarroti – (IPA: mikeˈlanʤelo bwɔnarˈrɔːti), teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni; Caprese, 1475.

Új!!: Dózsa Farkas András és Michelangelo Buonarroti · Többet látni »

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (rövidítve: MOME) legkorábbi jogelődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda, 1880-ban nyitotta meg kapuit.

Új!!: Dózsa Farkas András és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem · Többet látni »

Nagy Alexandra (formatervező)

Nagy Alexandra (Budapest, 1944. július 19. –) magyar formatervező.

Új!!: Dózsa Farkas András és Nagy Alexandra (formatervező) · Többet látni »

Naturalizmus (művészet)

Édouard Manet: Émile Zola portréja (1868) Millet: Pelyvarázók (1848) Mészöly: Tanya (Alföld) (1879) Hollósy: Jó bor (1884) Thorma: Szenvedők (1892) A naturalizmus irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat, amely az egészen valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolásra törekszik, és nem mellőzi azok bemutatását sem, amelyeket máskülönben szokványosnak, hétköznapinak vagy éppen riasztónak, taszítónak ítélnek.

Új!!: Dózsa Farkas András és Naturalizmus (művészet) · Többet látni »

Nádas László

Nádas László (Szeged, 1936. február 4. – Budapest, 2022. október 23.) formatervező, iparművész.

Új!!: Dózsa Farkas András és Nádas László · Többet látni »

Németh Aladár

Németh Aladár (Ukk, 1931. január 25. – 2001. november 2.) iparművész.

Új!!: Dózsa Farkas András és Németh Aladár · Többet látni »

Neoklasszicizmus

A neoklasszicizmus egy nyugati kulturális mozgalom volt a dekoratív és a vizuális művészetek, az irodalom, a színház, a zene és az építészet területén, amely a klasszikus ókor művészetéből és kultúrájából merített ihletet.

Új!!: Dózsa Farkas András és Neoklasszicizmus · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Dózsa Farkas András és Róma · Többet látni »

Római

#ÁTIRÁNYÍTÁS Római (egyértelműsítő lap).

Új!!: Dózsa Farkas András és Római · Többet látni »

Római iskola

Pátzay Pál: Tízes huszárok emlékműve, Székesfehérvár (1939) A római iskola az olasz neoklasszicizmus, a novecento művészetének magyar változata.

Új!!: Dózsa Farkas András és Római iskola · Többet látni »

Scherer József

Scherer József (Kölesd, 1947. július 14. – Budapest, 2020. május 2.) Ferenczy Noémi-díjas iparművész, ipari formatervező, főiskolai- és egyetemi tanár, festő- és grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező, majd rendes tagja (2012).

Új!!: Dózsa Farkas András és Scherer József · Többet látni »

Schubert Ernő (festő)

Schubert Ernő (Bácsfa, 1903. december 17. – Budapest, 1960. október 15.) magyar festő, grafikus, textil- és bútortervező.

Új!!: Dózsa Farkas András és Schubert Ernő (festő) · Többet látni »

Sidló Ferenc

Szent István lovasszobra (Székesfehérvár, 1938) Danaidák kútja (1933) Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 22. – Budapest, 1954. január 8.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.

Új!!: Dózsa Farkas András és Sidló Ferenc · Többet látni »

Simon Károly (formatervező)

Simon Károly (Gyula, 1941. december 18. – Budapest, 2017. március 5.) ipari formatervező, művészetpedagógus.

Új!!: Dózsa Farkas András és Simon Károly (formatervező) · Többet látni »

Szabadság tér (Budapest)

A budapesti Szabadság tér a belvárosban, az V. kerületben, a Lipótvárosban található, a hivatali negyed közepén.

Új!!: Dózsa Farkas András és Szabadság tér (Budapest) · Többet látni »

Szentpéteri Tibor

Szentpéteri Tibor (Budapest, 1942. május 6.–) Ferenczy Noémi-díjas iparművész.

Új!!: Dózsa Farkas András és Szentpéteri Tibor · Többet látni »

Szocialista realizmus

Constantin Meunier 1885-ben mintázott ''Dokkmunkás'' című szobra Antwerpenben A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer.

Új!!: Dózsa Farkas András és Szocialista realizmus · Többet látni »

Velencei biennálé

A Velencei Biennálé (La Biennale di Venezia) az olaszországi Velence városában rendezett sokoldalú művészeti fesztivál, a világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseménye.

Új!!: Dózsa Farkas András és Velencei biennálé · Többet látni »

Zalavári József

Zalavári József (Pécs, 1955 –) magyar szobrász, formatervező.

Új!!: Dózsa Farkas András és Zalavári József · Többet látni »

1902

Nincs leírás.

Új!!: Dózsa Farkas András és 1902 · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Dózsa Farkas András és 1949 · Többet látni »

1982

64-nek is írják) számítógépet.

Új!!: Dózsa Farkas András és 1982 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »