Dél-Alföld turisztikai régió és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dél-Alföld turisztikai régió és Magyarország

Dél-Alföld turisztikai régió vs. Magyarország

A Dél-Alföld turisztikai régió területe megegyezik a Dél-Alföld régióval. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Dél-Alföld turisztikai régió · Alföld és Magyarország · Többet látni »

Észak-Alföld turisztikai régió

Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkeleti területe és Hajdú-Bihar vármegye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.

Észak-Alföld turisztikai régió és Dél-Alföld turisztikai régió · Észak-Alföld turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Észak-Magyarország turisztikai régió

Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád vármegyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.

Észak-Magyarország turisztikai régió és Dél-Alföld turisztikai régió · Észak-Magyarország turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Baja és Dél-Alföld turisztikai régió · Baja és Magyarország · Többet látni »

Balaton turisztikai régió

A Balaton Közép-Európa (és egyben Magyarország) legnagyobb tava, amely három régió (Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl) és három vármegye (Somogy, Veszprém, Zala) határán fekszik.

Balaton turisztikai régió és Dél-Alföld turisztikai régió · Balaton turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Bács-Kiskun vármegye és Dél-Alföld turisztikai régió · Bács-Kiskun vármegye és Magyarország · Többet látni »

Békés vármegye

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.

Békés vármegye és Dél-Alföld turisztikai régió · Békés vármegye és Magyarország · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Békéscsaba és Dél-Alföld turisztikai régió · Békéscsaba és Magyarország · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Dél-Alföld turisztikai régió · Budapest és Magyarország · Többet látni »

Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió

Duna–Ipoly Nemzeti Park.

Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió és Dél-Alföld turisztikai régió · Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Csongrád (település)

Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.

Csongrád (település) és Dél-Alföld turisztikai régió · Csongrád (település) és Magyarország · Többet látni »

Csongrád-Csanád vármegye

Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.

Csongrád-Csanád vármegye és Dél-Alföld turisztikai régió · Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország · Többet látni »

Dél-Alföld

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el.

Dél-Alföld és Dél-Alföld turisztikai régió · Dél-Alföld és Magyarország · Többet látni »

Dél-Dunántúl turisztikai régió

Dél-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A dél-dunántúli régió területe megegyezik a Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy vármegye északi, Balaton-menti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.

Dél-Alföld turisztikai régió és Dél-Dunántúl turisztikai régió · Dél-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Dél-Alföld turisztikai régió és Gyula (Magyarország) · Gyula (Magyarország) és Magyarország · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Dél-Alföld turisztikai régió és Hódmezővásárhely · Hódmezővásárhely és Magyarország · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Dél-Alföld turisztikai régió és II. József magyar király · II. József magyar király és Magyarország · Többet látni »

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Dél-Alföld turisztikai régió és Kalocsa · Kalocsa és Magyarország · Többet látni »

Körös–Maros Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg.

Dél-Alföld turisztikai régió és Körös–Maros Nemzeti Park · Körös–Maros Nemzeti Park és Magyarország · Többet látni »

Közép-Dunántúl turisztikai régió

A Közép-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A Közép-Dunántúl turisztikai régiót Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye alkotja, leszámítva a Balaton környékét, ami egy önálló idegenforgalmi régió, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.

Dél-Alföld turisztikai régió és Közép-Dunántúl turisztikai régió · Közép-Dunántúl turisztikai régió és Magyarország · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Dél-Alföld turisztikai régió és Kecskemét · Kecskemét és Magyarország · Többet látni »

Kiskunhalas

Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.

Dél-Alföld turisztikai régió és Kiskunhalas · Kiskunhalas és Magyarország · Többet látni »

Kiskunság

A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.

Dél-Alföld turisztikai régió és Kiskunság · Kiskunság és Magyarország · Többet látni »

Kiskunsági Nemzeti Park

A Kiskunsági Nemzeti parkot 1975.

Dél-Alföld turisztikai régió és Kiskunsági Nemzeti Park · Kiskunsági Nemzeti Park és Magyarország · Többet látni »

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Dél-Alföld turisztikai régió és Makó · Magyarország és Makó · Többet látni »

Mezőhegyes

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Dél-Alföld turisztikai régió és Mezőhegyes · Magyarország és Mezőhegyes · Többet látni »

Nyugat-Dunántúl turisztikai régió

Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.

Dél-Alföld turisztikai régió és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Magyarország és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »

Paprika

A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk.

Dél-Alföld turisztikai régió és Paprika · Magyarország és Paprika · Többet látni »

Pálinka

A pálinka eredetvédett gyümölcspárlat, melyet Magyarországon és négy osztrák tartományban állítanak elő.

Dél-Alföld turisztikai régió és Pálinka · Magyarország és Pálinka · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Dél-Alföld turisztikai régió és Szarvas (település) · Magyarország és Szarvas (település) · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Dél-Alföld turisztikai régió és Szeged · Magyarország és Szeged · Többet látni »

Szegedi Szabadtéri Játékok

A Szegedi Szabadtéri Játékok Magyarország legnagyobb (4000 fő) befogadóképességű szabadtéri színháza, Közép-Európa egyik legmeghatározóbb nyári színházi fesztiválja.

Dél-Alföld turisztikai régió és Szegedi Szabadtéri Játékok · Magyarország és Szegedi Szabadtéri Játékok · Többet látni »

Tisza-tó turisztikai régió

A Tisza-tó látképe A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egy-egy része alkotja.

Dél-Alföld turisztikai régió és Tisza-tó turisztikai régió · Magyarország és Tisza-tó turisztikai régió · Többet látni »