Közötti hasonlóságok Dunántúl és Vas vármegye
Dunántúl és Vas vármegye 34 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Avarok, Dráva, Gyöngyös (Rába), Győr-Moson-Sopron vármegye, Horvátok, Ják, Kám (település), Kőszeg, Longobárdok, Magyarok, Magyarország, Marcal, Németek, Nyugat-Dunántúl turisztikai régió, Pannonia (provincia), Perint (patak), Pinka, Rába, Répce, Római Birodalom, Savaria, Sárvár, Sopron vármegye, Szalafő, Szeleste (Magyarország), Szentgotthárd, Szlovénia, Szombathely, Török hódoltság, ..., Trianoni békeszerződés, Vép, Veszprém vármegye, Zala vármegye. Bővíteni index (4 több) »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Dunántúl · Ausztria és Vas vármegye ·
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Avarok és Dunántúl · Avarok és Vas vármegye ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Dráva és Dunántúl · Dráva és Vas vármegye ·
Gyöngyös (Rába)
Gyöngyös-patak (németül Güns, horvátul Kiseški potok) egy Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló patak.
Dunántúl és Gyöngyös (Rába) · Gyöngyös (Rába) és Vas vármegye ·
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Dunántúl és Győr-Moson-Sopron vármegye · Győr-Moson-Sopron vármegye és Vas vármegye ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Dunántúl és Horvátok · Horvátok és Vas vármegye ·
Ják
Ják község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban, nem messze az osztrák határtól, Burgenland tartománytól.
Dunántúl és Ják · Ják és Vas vármegye ·
Kám (település)
Kám község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Dunántúl és Kám (település) · Kám (település) és Vas vármegye ·
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Dunántúl és Kőszeg · Kőszeg és Vas vármegye ·
Longobárdok
A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.
Dunántúl és Longobárdok · Longobárdok és Vas vármegye ·
Magyarok
Nincs leírás.
Dunántúl és Magyarok · Magyarok és Vas vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Dunántúl és Magyarország · Magyarország és Vas vármegye ·
Marcal
A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.
Dunántúl és Marcal · Marcal és Vas vármegye ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Dunántúl és Németek · Németek és Vas vármegye ·
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Dunántúl és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Nyugat-Dunántúl turisztikai régió és Vas vármegye ·
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Dunántúl és Pannonia (provincia) · Pannonia (provincia) és Vas vármegye ·
Perint (patak)
A Perint patak a Vas–Soproni-síksághoz tartozó Gencsapáti község felső részén, a Módos- (vagy Római-) gátnál ágazik el Gyöngyösből és a Gyöngyössel párhuzamosan, attól nyugatra, folyik át Szombathelyen, majd Sorokpolánytól északra egyesül a Jáki-Sorokkal, s immár Sorok néven fut tovább a Rábába.
Dunántúl és Perint (patak) · Perint (patak) és Vas vármegye ·
Pinka
A Pinka a keleti Alpokban eredő folyó, a Rába bal oldali mellékfolyója Ausztria és Magyarország területén.
Dunántúl és Pinka · Pinka és Vas vármegye ·
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Dunántúl és Rába · Rába és Vas vármegye ·
Répce
A Répce és a Rábca (németül Rabnitz, horvátul Rabica) ugyanazon folyó a Kisalföldön.
Dunántúl és Répce · Répce és Vas vármegye ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Dunántúl és Római Birodalom · Római Birodalom és Vas vármegye ·
Savaria
Savaria alaprajza és ismert lelőhelyei Szent Quirinus püspök emléktáblája halálának 1700. évfordulójára az Óperint utcában Szent Mártonnak az emlékére emelt kút Az Ízisz-szentélykerület és a Borostyánút helyreállított szakasza A város polgárainak névjegyzéke – kőtábla a Városháza építése során került elő, látogatható a Városháza aulájában A vízvezeték helyreállított darabja Bucsu közelében Székesegyházzal Savaria (későbbi nyelvhasználat szerint Sabaria) Szombathely római kori elődje, a borostyánút egyik állomása, a mai Magyarország területén lévő legkorábbi colonia, azaz városi rangú római kori település volt.
Dunántúl és Savaria · Savaria és Vas vármegye ·
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Dunántúl és Sárvár · Sárvár és Vas vármegye ·
Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Dunántúl és Sopron vármegye · Sopron vármegye és Vas vármegye ·
Szalafő
Szalafő község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Dunántúl és Szalafő · Szalafő és Vas vármegye ·
Szeleste (Magyarország)
Szeleste község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Dunántúl és Szeleste (Magyarország) · Szeleste (Magyarország) és Vas vármegye ·
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Dunántúl és Szentgotthárd · Szentgotthárd és Vas vármegye ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Dunántúl és Szlovénia · Szlovénia és Vas vármegye ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Dunántúl és Szombathely · Szombathely és Vas vármegye ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Dunántúl és Török hódoltság · Török hódoltság és Vas vármegye ·
Trianoni békeszerződés
date.
Dunántúl és Trianoni békeszerződés · Trianoni békeszerződés és Vas vármegye ·
Vép
Vép város Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Dunántúl és Vép · Vép és Vas vármegye ·
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Dunántúl és Veszprém vármegye · Vas vármegye és Veszprém vármegye ·
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Dunántúl és Vas vármegye
- Mi van a közös Dunántúl és Vas vármegye
- Közötti hasonlóságok Dunántúl és Vas vármegye
Összehasonlítását Dunántúl és Vas vármegye
Dunántúl 240 kapcsolatokat, ugyanakkor Vas vármegye 333. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 5.93% = 34 / (240 + 333).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dunántúl és Vas vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: