KimenőBeérkező

🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!

Tartalomjegyzék

1. 414 kapcsolatok: A Duna hídjai, A dunai hajós, Aachtopf, Ada Kaleh, Adriai-tenger, Albánia, Alpok, Altmühl, Apatin, Aquincum, Arany (kémiai elem), Aranysakál, Argeș, Aschach an der Donau, Újmoldova, Újvidék, Augustus római császár, Aurignaci kultúra, Ausztria, Avarok, Az arany ember (regény), Árvaszúnyogok, Ürülék, Érd, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Északi-tenger, Baden-Württemberg, Bagolykeszeg, Baja, Bajorország, Bakcsó, Batla, Bécs, Bíbic, Bölömbika, Bős–nagymarosi vízlépcső, Belgrád, Bezdán, Bizánci Birodalom, Bolgár nyelv, Bolgárok, Borceai-Duna-ág, Bosznia-Hercegovina, Brăila, Breg, Bronzkor, Buda (történelmi település), Budafok, Budakalász, Budapest, ... Bővíteni index (364 több) » « Shrink index

2. Ausztria folyói
3. Bács-Kiskun megye földrajza
4. Bulgária folyói
5. Duna-vízgyűjtő
6. Horvátország folyói
7. Moldova folyói
8. Szerbia folyói
9. Szlovákia folyói
10. Ukrajna folyói
11. Vajdaság földrajza

A Duna hídjai

A Duna hídjai – A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig a Yuki Stúdió gondozásában megjelent, képekkel illusztrált könyv.

Megnézni Duna és A Duna hídjai

A dunai hajós

A regény címlapja A dunai hajós Jules Verne 1908-ban posztumusz megjelent regénye.

Megnézni Duna és A dunai hajós

Aachtopf

Aachtopf Az Aachtopf (vagy Aach-forrás) Németország legbővizűbb karsztforrása, amely többek között arról is híres, hogy az alig 30 km-t futó Felső-Dunát teljes egészében képes elnyelni - száraz időszakban - Immendingen, Möhringen és Friedingen helységeknél található víznyelőin keresztül.

Megnézni Duna és Aachtopf

Ada Kaleh

Ada Kaleh vagy Ada-Kalé törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel, valamint csempészéssel foglalkoztak.

Megnézni Duna és Ada Kaleh

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Megnézni Duna és Adriai-tenger

Albánia

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.

Megnézni Duna és Albánia

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Megnézni Duna és Alpok

Altmühl

Az Altmühl folyó Németország területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Altmühl

Apatin

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Megnézni Duna és Apatin

Aquincum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aquincum (történelmi település).

Megnézni Duna és Aquincum

Arany (kémiai elem)

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.

Megnézni Duna és Arany (kémiai elem)

Aranysakál

Az aranysakál (Canis aureus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Aranysakál

Argeș

Az Argeș, régi magyar nevén Argyas folyó Románia déli részén.

Megnézni Duna és Argeș

Aschach an der Donau

Alkoven település Ausztriában, Felső-Ausztria tartományban, az Eferdingi járásban.

Megnézni Duna és Aschach an der Donau

Újmoldova

Újmoldova (korábban) város Romániában, Krassó-Szörény megyében, a Duna bal partján.

Megnézni Duna és Újmoldova

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Megnézni Duna és Újvidék

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14.

Megnézni Duna és Augustus római császár

Aurignaci kultúra

Az aurignaci típusú kultúrák elterjedése az ismert lelőhelyek alapján Aurignaci típusú eszköz Aurignaci véset (valószínűleg női vénuszdomb ábrázolása) a franciaországi Savignac-de-Miremont közeléből Jellegzetes aurignaci rajzok és kisplasztikák Az aurignaci kultúra Európa és Délnyugat-Ázsia régészeti kultúrája.

Megnézni Duna és Aurignaci kultúra

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Megnézni Duna és Ausztria

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok).

Megnézni Duna és Avarok

Az arany ember (regény)

Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent társadalmi regénye, mely a boldogságkeresésről szól.

Megnézni Duna és Az arany ember (regény)

Árvaszúnyogok

Az árvaszúnyogok (Chironomidae) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó család.

Megnézni Duna és Árvaszúnyogok

Ürülék

Lóürülék Az ürülék, széklet vagy latinosan fécesz (faeces) az állati vagy emberi emésztés végbélnyíláson keresztül távozó végterméke.

Megnézni Duna és Ürülék

Érd

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.

Megnézni Duna és Érd

Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.

Megnézni Duna és Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Északi-tenger

Az Északi-tenger egy beltenger az Atlanti-óceán peremén, Európa északnyugati részén.

Megnézni Duna és Északi-tenger

Baden-Württemberg

Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.

Megnézni Duna és Baden-Württemberg

Bagolykeszeg

A bagolykeszeg (Abramis sapa) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Bagolykeszeg

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Megnézni Duna és Baja

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Megnézni Duna és Bajorország

Bakcsó

A bakcsó (Nycticorax nycticorax) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Bakcsó

Batla

indiai ludak ''(Anser indicus)'' A batla (Plegadis falcinellus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Batla

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Megnézni Duna és Bécs

Bíbic

A bíbic könnyen felismerhető széles szárnyairól és csapongó röptéről Fiatal példány A bíbic (Vanellus vanellus), régi népi nevein bébic, libuc, kibic, klíbicz a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Bíbic

Bölömbika

Egy állatkerti példány jellegzetes gubbasztó testtartásban (Poznań) A bölömbika (Botaurus stellaris) a madarak (Aves) osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.

Megnézni Duna és Bölömbika

Bős–nagymarosi vízlépcső

A bősi erőmű látképe a felvízcsatornáról A bős–nagymarosi vízlépcső (BNV) – hivatalosan Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer – a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény.

Megnézni Duna és Bős–nagymarosi vízlépcső

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni Duna és Belgrád

Bezdán

Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan) többségében magyarok lakta település a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.

Megnézni Duna és Bezdán

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Megnézni Duna és Bizánci Birodalom

Bolgár nyelv

A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.

Megnézni Duna és Bolgár nyelv

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Megnézni Duna és Bolgárok

Borceai-Duna-ág

A Borceai-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága a folyó alsó szakaszán, Romániában, Călărași megye és Ialomița megye közigazgatási területén.

Megnézni Duna és Borceai-Duna-ág

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Megnézni Duna és Bosznia-Hercegovina

Brăila

Szent Arkangyalok-templom Magyar református templom (emléktábla) Szökőkút a Függetlenség terén Brăila (magyarul Brajla, régi nevén Ibrail) város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye.

Megnézni Duna és Brăila

Breg

#ÁTIRÁNYÍTÁS Breg (egyértelműsítő lap).

Megnézni Duna és Breg

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Megnézni Duna és Bronzkor

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Megnézni Duna és Buda (történelmi település)

Budafok

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Megnézni Duna és Budafok

Budakalász

Luppa-sziget Bauhaus nyaraló Budakalász város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Budakalász

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Megnézni Duna és Budapest

Budapest XXI. kerülete

Budapest XXI.

Megnézni Duna és Budapest XXI. kerülete

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Megnézni Duna és Bulgária

Calafat

Calafat város Romániában, Dolj megyében.

Megnézni Duna és Calafat

Călărași

A városháza Călărași délkelet-romániai város a Borceai-Duna-ág partján, Călărași megye székhelye.

Megnézni Duna és Călărași

Cernavodă

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csernavoda.

Megnézni Duna és Cernavodă

Cianobaktériumok

A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.

Megnézni Duna és Cianobaktériumok

Claudio Magris

Claudio Magris (Trieszt, 1939. április 10. –) olasz író, publicista, germanista, egyetemi tanár.

Megnézni Duna és Claudio Magris

Corabia

Corabia kis kikötőváros Romániában, Olt megyében, a Duna bal partján.

Megnézni Duna és Corabia

Csalánozó

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csalánozók.

Megnézni Duna és Csalánozó

Csallóköz

A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.

Megnézni Duna és Csallóköz

Csapósügér

Csontváza A csapósügér (Perca fluviatilis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Csapósügér

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja.

Megnézni Duna és Csehország

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Megnézni Duna és Csehszlovákia

Csepel-sziget

A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget Magyarország Duna-szigete.

Megnézni Duna és Csepel-sziget

Csuka

A csuka (Esox lucius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Csuka

Dacia (római provincia)

date.

Megnézni Duna és Dacia (római provincia)

Dankasirály

A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus vagy Larus ridibundus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Dankasirály

Dél

Déli irány egy iránytűn('''S''' - South, azaz „dél”, angolul) Dél a négy fő égtáj egyike.

Megnézni Duna és Dél

Dévényi-kapu

Morva dunai torkolata A Dévényi-kapu (régebben) a Duna rövid áttörése a Kis-Kárpátok (Szlovákia) és a Hainburgi-rög (Ausztria) között, ahol a folyó a Morva-mezőt elhagyva a Kisalföldre ér.

Megnézni Duna és Dévényi-kapu

Dévérkeszeg

A dévérkeszeg (Abramis brama) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Dévérkeszeg

Dömös

Dömös község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Megnézni Duna és Dömös

Deltatorkolat

#ÁTIRÁNYÍTÁS Torkolat#Deltatorkolat.

Megnézni Duna és Deltatorkolat

Dobrudzsa

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.

Megnézni Duna és Dobrudzsa

Donau-Auen Nemzeti Park

A Donau-Auen Nemzeti Park Ausztriában, a Duna mentén fekszik, Bécstől a szlovák határig, a Morva folyó torkolatáig terül el.

Megnézni Duna és Donau-Auen Nemzeti Park

Donaueschingen

Donaueschingen városa Németországban, Baden-Württemberg nyugati részén található.

Megnézni Duna és Donaueschingen

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Megnézni Duna és Dráva

Duna Bizottság

A Duna Bizottság nemzetközi szervezet, amelynek a célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése.

Megnézni Duna és Duna Bizottság

Duna-delta

A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.

Megnézni Duna és Duna-delta

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Megnézni Duna és Dunaújváros

Duna–Dráva Nemzeti Park

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.

Megnézni Duna és Duna–Dráva Nemzeti Park

Duna–Fekete-tenger-csatorna

A Duna–Fekete-tenger-csatorna (románul Canalul Dunăre-Marea Neagră) egy 64 km hosszú hajózási csatorna Romániában, mely Cernavodătól Agigeáig és Năvodariig tart.

Megnézni Duna és Duna–Fekete-tenger-csatorna

Duna–Ipoly Nemzeti Park

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.

Megnézni Duna és Duna–Ipoly Nemzeti Park

Duna–Tisza–Duna-csatorna

A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.

Megnézni Duna és Duna–Tisza–Duna-csatorna

Dunabogdány

Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.

Megnézni Duna és Dunabogdány

Dunaföldvár

Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.

Megnézni Duna és Dunaföldvár

Dunaharaszti

Dunaharaszti város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Dunaharaszti

Dunai galóca

A dunai galóca (Hucho hucho) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Dunai galóca

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Megnézni Duna és Dunakanyar

Dunakeszi

Dunakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Dunakeszi járás székhelye.

Megnézni Duna és Dunakeszi

Dunavirág

A dunavirág (Ephoron virgo) a kérészek rendjébe tartozó rovar, akárcsak az ismertebb tiszavirág (Palingenia longicauda), amelynél azonban jóval kisebb méretű, mintegy három centiméteres.

Megnézni Duna és Dunavirág

Eisack

Az Eisack (ladin nyelven Isarch) folyó Észak-Olaszországban, Dél-Tirol második legnagyobb folyója.

Megnézni Duna és Eisack

Első keresztes háború

#ÁTIRÁNYÍTÁS Első keresztes hadjárat.

Megnézni Duna és Első keresztes háború

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Megnézni Duna és Első világháború

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Megnézni Duna és Emlősök

Enns (folyó)

Az Enns folyó a Duna egyik mellékfolyója, 254 km-es hosszal.

Megnézni Duna és Enns (folyó)

Enyves éger

#ÁTIRÁNYÍTÁS mézgás éger.

Megnézni Duna és Enyves éger

Ercsi

Ercsi város Fejér vármegye északkeleti szélén a Duna jobb partján, a Martonvásári járásban.

Megnézni Duna és Ercsi

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Megnézni Duna és Erdély

Esterházy Péter

Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

Megnézni Duna és Esterházy Péter

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Megnézni Duna és Esztergom

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Megnézni Duna és Esztergomi bazilika

Etnikum

viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.

Megnézni Duna és Etnikum

Eukarióták

Az eukarióták (Eukaryota) olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak (eu.

Megnézni Duna és Eukarióták

Eurázsiai hód

Az eurázsiai vagy európai vagy közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja.

Megnézni Duna és Eurázsiai hód

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Megnézni Duna és Európa

Európa kék szalagja, a Duna

Az Európa kék szalagja, a Duna egy színes, 28 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami egy evezős túra keretében mutatja be a Dunát és a folyó partján lévő nevezetességeket, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.

Megnézni Duna és Európa kék szalagja, a Duna

Európai őz

Az európai őz (Capreolus capreolus) (röviden gyakran csak őz) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj, mely Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével.

Megnézni Duna és Európai őz

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Megnézni Duna és Európai Unió

EuroVelo

Az EuroVelo, teljes nevén az Európai Kerékpárút-hálózat az Európai Kerékpáros Szövetség terve 16 hosszútávú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítására.

Megnézni Duna és EuroVelo

Evezőlábú rákok

Az evezőlábú rákok (Copepoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályába tartozó alosztály.

Megnézni Duna és Evezőlábú rákok

Fűzfa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fűz.

Megnézni Duna és Fűzfa

Függőcinege

Hím függőcinege közelről A függőcinege (Remiz pendulinus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó madárfaj.

Megnézni Duna és Függőcinege

Fülcsiga

A fülcsiga (Radix auricularia korábban, Lymnaea auricularia) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a mocsári csigák (Lymnaeidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Fülcsiga

Fehér fűz

A fehér fűz (Salix alba) a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó fűz (Salix) nemzetség legismertebb képviselője.

Megnézni Duna és Fehér fűz

Fehér nyár

A fehér nyár (Populus alba) a fűzfafélék családjába tartozó kétlaki lombhullató fafaj.

Megnézni Duna és Fehér nyár

Fekete nyár

A fekete nyár (Populus nigra) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Fekete nyár

Fekete-erdő

A Fekete-erdő (németül Schwarzwald) erdővel borított hegyvidék Baden-Württembergben, Németország délnyugati részén.

Megnézni Duna és Fekete-erdő

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.

Megnézni Duna és Fekete-tenger

Fetești (Ialomița megye)

Fetești municípium Ialomița megyében, Munténiában, Romániában.

Megnézni Duna és Fetești (Ialomița megye)

Fogas (hal)

A fogassüllő vagy süllő (Sander lucioperca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Fogas (hal)

Folyami rák

Főtt folyami rák A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába sorolt tízlábú rákok (Decapoda) rendjében a névadó Astacidae család (és az egész alrendág) karakterfaja, az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike.

Megnézni Duna és Folyami rák

Fugger-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Fugger család.

Megnézni Duna és Fugger-család

Galac

#ÁTIRÁNYÍTÁS Galați.

Megnézni Duna és Galac

Galați

Galați (magyarul: Galac,, törökül: Kalas, bolgárul: Gałacz) város Románia délkeleti részén, a Duna mellett, a Moldva régióban, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával közös déli hármashatár közelében, Galați megye székhelye.

Megnézni Duna és Galați

Garam

A Garam vízgyűjtő területe A Garam (szlovákul Hron, németül Gran) a Duna mellékfolyója Szlovákiában.

Megnézni Duna és Garam

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Megnézni Duna és Gótok

Göd

Göd város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Göd

Gönyű

Gönyű község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Megnézni Duna és Gönyű

Görény

#ÁTIRÁNYÍTÁS Közönséges görény.

Megnézni Duna és Görény

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).

Megnézni Duna és Gellért-hegy

Gemenc

Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.

Megnézni Duna és Gemenc

Giliszta

Földigiliszta-félék ''(Lumbricus terrestris)'' A giliszta elnevezéssel általában a gyűrűsférgek törzsének azokat a szárazföldi és édesvízi fajait jelölik, amelyeknek a táplálkozását az jellemzi, hogy a talajt a testükön áteresztve szűrik ki a számukra fontos szerves tápanyagokat.

Megnézni Duna és Giliszta

Giurgiulești

Giurgiulești város Moldovában.

Megnézni Duna és Giurgiulești

Gombos

Gombos (1899-ig Bogoja, szerbül Богојево / Bogojevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 27 km-re délkeletre, a Duna bal partján, a horvát határ mellett.

Megnézni Duna és Gombos

Gránit

A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.

Megnézni Duna és Gránit

Grein

Grein, település Felső-Ausztriában, a Pergi kerületben.

Megnézni Duna és Grein

Gyékény

A gyékény (Typha) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Duna és Gyékény

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Megnézni Duna és Győr

Gyenes Károly

Gyenes Károly (Kiskunfélegyháza, 1947. augusztus 16.) magyar természetjáró, televíziós szerkesztő, riporter.

Megnézni Duna és Gyenes Károly

Gyurgyevó

Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye székhelye, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén.

Megnézni Duna és Gyurgyevó

Hainburg an der Donau

Hainburg an der Donau (szlovákul Hájhrad) osztrák város Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában.

Megnézni Duna és Hainburg an der Donau

Hallstatti kultúra

A hallstatti kultúra nevét a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta, melynek közelében a 19.

Megnézni Duna és Hallstatti kultúra

Hanság

Rákosi vipera a Hanságban Tündérfátyol a Hanságban A Hanság (németül Waasen vagy Wasen) a Fertő tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között.

Megnézni Duna és Hanság

Harasztok

A harasztokat Pteridophyta, Polypodiophyta vagy Filicophyta néven korábban a növények egyik törzsének tekintették, de abban a felosztásban – a közéjük sorolt korpafüvek miatt – nem alkottak monofiletikus csoportot.

Megnézni Duna és Harasztok

Harmadidőszak

A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.

Megnézni Duna és Harmadidőszak

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Megnézni Duna és Havasalföld

Hârșova

A. von Saar 19. század elejei litográfiája Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harszovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján.

Megnézni Duna és Hârșova

Hüllők

A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.

Megnézni Duna és Hüllők

Holocén

A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.

Megnézni Duna és Holocén

Holtág

Medvénél A holtág a folyónak olyan, egykori ága, amely vagy természetes módon – azáltal, hogy a folyásirány megváltozása következtében a folyó az egyik, vagy mindkét végét beiszapolta –, vagy mesterségesen, folyószabályzás során végzett kanyarulat-levágással, részben vagy egészben elvesztette a kapcsolatát az élővízzel.

Megnézni Duna és Holtág

Hordalék

A hordalék a víz (folyóvíz, állóvizek áramlásai vagy a hullámverés) által mozgatott, szállított szilárd, szemcsés-darabos anyag.

Megnézni Duna és Hordalék

Hordalékkúp

Egy jellegzetes hordalékkúp Dél-Iránban Hatalmas hordalékkúp a Death Valley területén A hordalékkúp az üledékes kőzetek egyik lehetséges formája, az üledék felgyűlésének helye és módja szerinti osztályozásban.

Megnézni Duna és Hordalékkúp

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Megnézni Duna és Horvát nyelv

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Megnézni Duna és Horvátország

Hosszú hadjárat

A hosszú hadjárat más néven balkáni hadjárat egy Hunyadi János, I. Ulászló és burgundi Fülöp herceg által vezetett, és számos európai uralkodó török elleni hadjárata volt a Balkánon 1443.

Megnézni Duna és Hosszú hadjárat

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Megnézni Duna és Hunok

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Megnézni Duna és Hunyadi János

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Megnézni Duna és I. e. 4. század

I. e. 5. évezred

I. e. 4500 körül készült korsó a Brandenburgi Állami Múzeumban.

Megnézni Duna és I. e. 5. évezred

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Megnézni Duna és I. e. 8. század

Iller

Az Iller (ősi nevén Ilargus) egy németországi folyó.

Megnézni Duna és Iller

Ingolstadt

Ingolstadt város Németországban, Bajorországban.

Megnézni Duna és Ingolstadt

Inn (folyó)

Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.

Megnézni Duna és Inn (folyó)

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Megnézni Duna és Ipoly

Isaccea

Isaccea város Romániában, Dobrudzsában, Tulcea megyében.

Megnézni Duna és Isaccea

Isar

Az Isar egy folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Isar

Isère (folyó)

Az Isère (IPA:, arpitánul Isera, okcitánul Isèra) folyó Franciaországban, a Rhône bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Isère (folyó)

Iszalag

''Clematis akoensis'' Havasi iszalag ''(Clematis alpina)'' ''Clematis apiifolia'' ''Clematis aristata'' ''Clematis armandii'' ''Clematis brachiata'' ''Clematis campaniflora'' Bolyhos iszalag ''(Clematis cirrhosa)'' ''Clematis coactilis'' ''Clematis columbiana'' ''Clematis drummondii'' Illatos iszalag ''(Clematis flammula)'' ''Clematis florida'' ''Clematis formosana'' ''Clematis gouriana'' ''Clematis grata'' ''Clematis heracleifolia'' ''Clematis hexapetala'' ''Clematis hirsutissima'' Réti iszalag ''(Clematis integrifolia)'' ''Clematis lasiantha'' ''Clematis leschenaultiana'' ''Clematis ligusticifolia'' ''Clematis macropetala'' ''Clematis marmoraria'' ''Clematis mauritiana'' ''Clematis meyeniana'' ''Clematis microphylla'' Hegyi iszalag ''(Clematis montana)'' ''Clematis morefieldii'' ''Clematis napaulensis'' ''Clematis obvallata'' Az iszalag (Clematis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Duna és Iszalag

Iszapgyopár

Az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Duna és Iszapgyopár

Iszker

Az Iszker vagy Iszkar (bolgárul Искър) folyó Bulgária területén, mely a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Iszker

Izmajil

Izmajil (ukrán betűkkel: Ізмаїл), korábbi nevén Izmail (Измаил), 1812–1856 között Tucskov (Тучков), járási jogú város Ukrajna délnyugati részén, az Odesszai területen.

Megnézni Duna és Izmajil

Jancsó Miklós (filmrendező)

Hernádi Gyula és Jancsó Miklós Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.

Megnézni Duna és Jancsó Miklós (filmrendező)

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Megnézni Duna és Jókai Mór

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.

Megnézni Duna és József Attila

Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)

Ifjabb Johann Strauss (németül Johann Strauß Sohn) (Bécs, 1825. október 25. – Bécs, 1899. június 3.) osztrák zeneszerző, többek között a Kék Duna keringő és A denevér megkomponálója, már életében a „keringőkirály” becenévvel illették.

Megnézni Duna és Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)

Jules Verne

Jules Gabriel Verne Jules Gabriel Verne (ejtsd: 'zsül gabriel vern'), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.

Megnézni Duna és Jules Verne

Kalocsa

Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.

Megnézni Duna és Kalocsa

Karas

A Karas (románul Caraș, szerbül Karaš vagy Караш) folyó Románia és Szerbia területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Karas

Kavicscsiga

#ÁTIRÁNYÍTÁS Folyami kavicscsiga.

Megnézni Duna és Kavicscsiga

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Megnézni Duna és Kárpátok

Kék Duna keringő

A Kék Duna keringő (op. 314) ifj. Johann Strauss 1866-ban komponált leghíresebb műve, a történelem eddig legtartósabb sikerű tánczenéje.

Megnézni Duna és Kék Duna keringő

Kétéltűek

A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.

Megnézni Duna és Kétéltűek

Közönséges kószapocok

A közönséges kószapocok vagy régebben vízipocok (Arvicola amphibius) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Közönséges kószapocok

Közönséges nád

A közönséges nád (Phragmites australis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Közönséges nád

Kőris

A kőris (Fraxinus) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy 70 fajjal.

Megnézni Duna és Kőris

Kősüllő

A kősüllő (Sander volgensis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Kősüllő

Kecsege

A kecsege (Acipenser ruthenus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Kecsege

Kecskebéka

250px A kecskebéka mindig vízközelben marad A kecskebéka (Pelophylax kl., mme.hu (hozzáférés: 2021. jenuár 7.) esculenta) egy rendkívül elterjedt kétéltű, amely – mint az utóbbi évek DNS-vizsgálatai kiderítették – valójában nem önálló faj, hanem a tavi béka (Pelophylax ridibundus) és a kis tavibéka (Pelophylax lessonae) természetes hibridje, így fennmaradása mindkét faj jelenlétét igényli.

Megnézni Duna és Kecskebéka

Kelet

Keleti irány egy iránytűn('''E''' - East, azaz „kelet”, angolul) Kelet a négy fő égtáj egyike.

Megnézni Duna és Kelet

Keleti gótok

lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.

Megnézni Duna és Keleti gótok

Kelta nyelvek

A kelta nyelvek összefoglaló elnevezés az indoeurópai nyelvcsalád nyugati ágát alkotó – nem germán és nem itáliai nyelvekre, amelyek feltételezhetően egy, az itáliai alapnyelvvel közeli rokon indoeurópai nyelvjárásból (kelta ősnyelv vagy alapnyelv) váltak le.

Megnézni Duna és Kelta nyelvek

Kevevára

Kevevára (1899-ig Temeskubin, szerbül Ковин / Kovin, románul Cuvin, németül Temeschkubin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Megnézni Duna és Kevevára

Kilija

Kilija (ukránul Кілія; oroszul Килия, románul Chilia (Nouă) ukrán város a Duna-delta vidékén, a román határ közelében.

Megnézni Duna és Kilija

Kilométer

A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).

Megnézni Duna és Kilométer

Kis-Duna

A Kis-Duna Vereknyénél Híd a pozsonyi repülőtér közelében Híd a folyó felett Gútánál A csallóközi Kis-Duna (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, 135 km hosszan folyik a Csallóköz, Európa legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), Pozsony alatt (Vereknyénél) ágazik ki a főágból.

Megnézni Duna és Kis-Duna

Kis-Kárpátok

A Kis-Kárpátok mintegy 100 km hosszú hegylánca az Északnyugati-Kárpátok része.

Megnézni Duna és Kis-Kárpátok

Kisalföld

A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.

Megnézni Duna és Kisalföld

Kismaros

Kismaros község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Megnézni Duna és Kismaros

Kisoroszi

Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Kisoroszi

Kockás sikló

A kockás sikló (Natrix tessellata) egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él, és tápláléka nagy részét is innen szerzi.

Megnézni Duna és Kockás sikló

Kocsányos tölgy

A kocsányos tölgy (Quercus robur) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.

Megnézni Duna és Kocsányos tölgy

Komárom (Magyarország)

Komárom (szlovákul: Komárno, latinul: Camarum vagy Comaromium), nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ.

Megnézni Duna és Komárom (Magyarország)

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Megnézni Duna és Komárom (Szlovákia)

Komló (növény)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Komló (növénynemzetség).

Megnézni Duna és Komló (növény)

Kora kréta

A kora kréta vagy kőzetrétegtani nevén alsó kréta a kréta földtörténeti időszak két korszaka közül a korábbi.

Megnézni Duna és Kora kréta

Kormorán (madár)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kárókatonafélék.

Megnézni Duna és Kormorán (madár)

Krems an der Donau

Krems an der Donau város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban.

Megnézni Duna és Krems an der Donau

Kvarc

A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a szilícium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti változata.

Megnézni Duna és Kvarc

La Tène-kultúra

A hallstatti kultúra és a La Tène kultúra elterjedése. A fő Hallstatt terület (i. e. 800) narancssárga színű, a terjeszkedés (i. e. 500 körül) sárga színű. A La Tène kultúra (i.e. 450.) zöld színű, a végső La Tène elterjedés (i.e.

Megnézni Duna és La Tène-kultúra

Lajta-hegység

A Lajta-hegység (németül Leithagebirge) Burgenland egyik hegysége és kistája Soprontól északra; az Alpokalja legészakibb tagja.

Megnézni Duna és Lajta-hegység

Laposféreg

#ÁTIRÁNYÍTÁSLaposférgek.

Megnézni Duna és Laposféreg

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Megnézni Duna és Latin nyelv

Láperdő

A láperdő nedves mélyedések, kis medencék, holtágak, oxigénszegény, tőzeges talajú termőhelyeinek társulása.

Megnézni Duna és Láperdő

Lápi csalán

A lápi csalán vagy kúszó csalán (Urtica kioviensis) a csalánfélék családjába tartozó védett, endemikus növényfaj.

Megnézni Duna és Lápi csalán

Lösz

Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.

Megnézni Duna és Lösz

Leányfalu

Leányfalu nagyközség Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Leányfalu

Lech (folyó)

A Lech folyó Ausztria és Németország területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Lech (folyó)

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Megnézni Duna és Lengyelország

Leső harcsa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Európai harcsa.

Megnézni Duna és Leső harcsa

Limes

Hadrianus falának maradványai Greenhead mellett. A falból nagyobb szakaszok hiányoznak, mivel az évek során a köveket elhordták más építkezésekhez Rekonstruált római őrtorony (Németország) A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal (a történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is).

Megnézni Duna és Limes

Linz

Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.

Megnézni Duna és Linz

Lom (Bulgária)

Lom (cirill betűkkel Лом) város Bulgáriában, Montana megyében, a Duna jobb partján, 1 km-re a Lom folyó torkolatától.

Megnézni Duna és Lom (Bulgária)

Longobárdok

A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.

Megnézni Duna és Longobárdok

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Megnézni Duna és Madarak

Magas-Tauern

A Magas-Tauern (németül Hohe Tauern) egy hegyvonulat a Keleti-Alpokban.

Megnézni Duna és Magas-Tauern

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Duna és Magyarország

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve.

Megnézni Duna és Magyarország vízrajza

Májmohák

A májmohák (Marchantiophyta, Hepaticophyta vagy gyakran, tévesen Hepatophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.

Megnézni Duna és Májmohák

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Megnézni Duna és Második világháború

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Megnézni Duna és Mészkő (kőzet)

Melk

Az alsó-ausztriai Melk városa a Duna partján épült, az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott wachaui kultúrtáj nyugati kapuja és az azonos nevű járás központja.

Megnézni Duna és Melk

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Megnézni Duna és Miocén

Mocsári teknős

Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Mocsári teknős

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.

Megnézni Duna és Mohács

Mohácsi-sziget

A Mohácsi-sziget (más néven Margitta-sziget) egy egykori Duna-sziget Magyarországon, Baranya- és Bács-Kiskun vármegyékben, egy kis, határon átnyúló déli része pedig vitatott hovatartozású Szerbia és Horvátország között.

Megnézni Duna és Mohácsi-sziget

Mohák

Fali csavartfogúmoha ''(Tortula muralis)'' A mohák az egész Földön elterjedt, nem edényes, embriós növények, mintegy ismert fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él (2 becősmoha, 146 májmoha és 511 lombosmoha).

Megnézni Duna és Mohák

Moldova

Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.

Megnézni Duna és Moldova

Morva (folyó)

A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.

Megnézni Duna és Morva (folyó)

Mosoni-Duna

A Mosoni-Duna a Duna folyam jobbparti fattyúága.

Megnézni Duna és Mosoni-Duna

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Megnézni Duna és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Megnézni Duna és Mura (Dráva)

Naab

A Naab folyó Bajorországban, Németország területén, a Duna bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Naab

Nagy-Morava

A Nagy-Morava (szerbül Велика Морава / Velika Morava) folyó Szerbia területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Nagy-Morava

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Megnézni Duna és Nagybánya

Nagymaros

Nagymaros város Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Megnézni Duna és Nagymaros

Nagyrévi kultúra

A nagyrévi kultúra a magyarországi kora bronzkor egyik jelentős régészeti kultúrája.

Megnézni Duna és Nagyrévi kultúra

Nándorfehérvár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.

Megnézni Duna és Nándorfehérvár

Nátrium-cianid

A nátrium-cianid egy rendkívül mérgező szervetlen vegyület, a kéksav nátriumsója.

Megnézni Duna és Nátrium-cianid

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Megnézni Duna és Német nyelv

Német-római Császárság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Német-római Birodalom.

Megnézni Duna és Német-római Császárság

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Megnézni Duna és Németország

Neandervölgyi ember

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle.

Megnézni Duna és Neandervölgyi ember

Nemzetközi Duna-túra

Fakenu A nemzetközi Duna-túra, más néven TID (Tour International Danubien) 2455 folyamkilométeren a németországi Ingolstadttól a bulgáriai Szilisztrán keresztül a Fekete Tengerig tart.

Megnézni Duna és Nemzetközi Duna-túra

Nikápoly

Nikápoly, (Nikopol), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.

Megnézni Duna és Nikápoly

Nyergesújfalu

Nyergesújfalu város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Megnézni Duna és Nyergesújfalu

Nyugat

Nyugati irány egy iránytűn('''W''' - West, azaz „nyugat”, angolul) Nyugat a négy fő égtáj egyike.

Megnézni Duna és Nyugat

Nyugati gótok

Lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A nyugati gótok vagy vizigótok a 3.

Megnézni Duna és Nyugati gótok

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Megnézni Duna és Olaszország

Olt

Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.

Megnézni Duna és Olt

Oltenița

Oltenița város Romániában Călărași megyében, ahol az Argeș folyó a Dunába torkollik.

Megnézni Duna és Oltenița

Orjahovo

Az orjahovoi kikötő a Duna felől Orjahovo város (Оряхово) Bulgária északnyugati részén, a Duna jobb partján.

Megnézni Duna és Orjahovo

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Megnézni Duna és Oroszország

Orsova

A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.

Megnézni Duna és Orsova

Oszam

Az Oszam (bolgárul Осъм) folyó Bulgáriа területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Oszam

Oszét nyelv

Az oszét nyelv (Oszétul ирон æвзаг, iron ævzhag vagy иронау, ironau, perzsául: آسی) az iráni nyelvek közé tartozó nyelv, amelyet főképp az Oroszország és Grúzia nemzetközileg elismert határán elterülő kettéosztott Oszétiában beszélnek.

Megnézni Duna és Oszét nyelv

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Megnézni Duna és Oszmán Birodalom

Osztrák Hercegség

Az Osztrák Hercegség, a Szent Német-római Birodalom egyik független állama volt 1156 és 1453 között, amely az I. Frigyes által kiadott Privilegium Minus rendelet következtében vált a Bajor Hercegség határtartományaként számon tartott Osztrák őrgrófságból hercegséggé, és lett a későbbi Osztrák Főhercegség elődállama.

Megnézni Duna és Osztrák Hercegség

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Megnézni Duna és Osztrák–Magyar Monarchia

Paks

Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.

Megnézni Duna és Paks

Palánka (Szerbia)

Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Megnézni Duna és Palánka (Szerbia)

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Megnézni Duna és Pannonia (provincia)

Parti szűrésű kút

Egy parti szűrésű kút a homokos, kavicsos vízáteresztő rétegek szűrőképességét használja ki víz kitermelésére egy folyó- vagy állóvíz közelében.

Megnézni Duna és Parti szűrésű kút

Passau

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.

Megnézni Duna és Passau

Párizs környéki békeszerződések

William Orpen: ''A párizsi békeszerződés aláírása a Tükörgalériában, Versailles, 1919. junius 28.'' Az 1919-es Párizs környéki békeszerződések alakították ki az első világháborút lezáró kényszer-békerendet, amely jogilag rögzítette az antant győzelmét a központi hatalmak felett, és amellyel létrejött a háborút követő új világrend, amely azonban nem bizonyult tartósnak, és kevesebb, mint 20 év alatt összeomlott.

Megnézni Duna és Párizs környéki békeszerződések

Párkány (település)

Újkőkori leletek Párkány területéről Párkány és Esztergom, 1664 Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Megnézni Duna és Párkány (település)

Pézsmapocok

A pézsmapocok vagy fakó pézsmapocok (Ondatra zibethicus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó Ondatra emlősnem egyetlen faja.

Megnézni Duna és Pézsmapocok

Pócsmegyer

Pócsmegyer község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Pócsmegyer

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Megnézni Duna és Pest (történelmi település)

Pilismarót

Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Megnézni Duna és Pilismarót

Plankton

Planktonszervezetek A plankton vízben lebegő parányi élőlények életközössége.

Megnézni Duna és Plankton

Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

Megnézni Duna és Pleisztocén

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Megnézni Duna és Pliocén

Ponty

A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.

Megnézni Duna és Ponty

Pontytetű

#ÁTIRÁNYÍTÁS Haltetvek.

Megnézni Duna és Pontytetű

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Megnézni Duna és Pozsony

Prokarióták

A prokarióták, más néven elősejtmagosok vagy sejtmag nélküli egysejtűek (Prokaryota vagy Monera) egysejtű (ritkán többsejtű), körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények.

Megnézni Duna és Prokarióták

Prut

A Prut (ukránul Прут) egy 953 km hosszú folyó Kelet-Európában.

Megnézni Duna és Prut

Rajka

Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.

Megnézni Duna és Rajka

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Megnézni Duna és Rajna

Rajna–Majna–Duna-csatorna

#ÁTIRÁNYÍTÁS Majna–Duna-csatorna.

Megnézni Duna és Rajna–Majna–Duna-csatorna

Rajzos csiga

A rajzos csiga (Theodoxus danubialis), egy Magyarországon is őshonos vízicsiga faj, amely hazánk területén számos helyen található meg és nagyobb folyóinkban is elterjedt (Pl.: Duna, Dráva).

Megnézni Duna és Rajzos csiga

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Megnézni Duna és Rába

Ráckeve

Ráckeve (macedónul: Рацкеве) város a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna partján, Pest vármegye Ráckevei járásában, melynek a székhelye.

Megnézni Duna és Ráckeve

Ráckevei-Duna

A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül.

Megnézni Duna és Ráckevei-Duna

Rákok

A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.

Megnézni Duna és Rákok

Récefélék

Nyári lúd ''(Anser anser)'' A Kerguelen-szigeteki nyílfarkúréce egyike a család legdélebbre előforduló fajainak A récefélék (Anatidae) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó család.

Megnézni Duna és Récefélék

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Megnézni Duna és Római Birodalom

Rózsás gödény

A rózsás gödény, más néven rózsás pelikán (Pelecanus onocrotalus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó nagyméretű vízimadár.

Megnézni Duna és Rózsás gödény

Rózsás márna

#ÁTIRÁNYÍTÁS Márna.

Megnézni Duna és Rózsás márna

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

Megnézni Duna és Regensburg

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Megnézni Duna és Román nyelv

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Megnézni Duna és Románia

Rotterdam

Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa.

Megnézni Duna és Rotterdam

Rucaöröm

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vízi rucaöröm.

Megnézni Duna és Rucaöröm

Rusze

Rusze (korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Gyurgyevó (Giurgiu) román várossal szemközt.

Megnézni Duna és Rusze

Sás

Csőrös sás A sás (Carex) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növénynemzetség, a palkafélék legfajgazdagabb nemzetsége.

Megnézni Duna és Sás

Selymes durbincs

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.

Megnézni Duna és Selymes durbincs

Sió

A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.

Megnézni Duna és Sió

Solt (település)

Az első világháborús hősi emlékmű Solt város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Megnézni Duna és Solt (település)

Sulyom

A sulyom (Trapa natans) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó vízinövényfaj.

Megnézni Duna és Sulyom

Sváb-Alb

A Sváb-Alb mintegy 180 km hosszú és 30-40 km széles középhegység Németország déli részén, nagyobb részt Baden-Württemberg, kisebb részt Bajorország területén.

Megnézni Duna és Sváb-Alb

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Megnézni Duna és Svájc

Szap

Szap (szlovákul Sap, 1948 és 1990 között Palkovičovo) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Megnézni Duna és Szap

Szarvas (állat)

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.

Megnézni Duna és Szarvas (állat)

Száva

A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Száva

Százhalombatta

Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.

Megnézni Duna és Százhalombatta

Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.

Megnézni Duna és Széchenyi lánchíd

Széles kárász

A széles kárász vagy kárász (Carassius carassius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Széles kárász

Szörényvár

Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában.

Megnézni Duna és Szörényvár

Szürke gém

A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagyméretű gázlómadár.

Megnézni Duna és Szürke gém

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Megnézni Duna és Szendrő (Szerbia)

Szennyvíz

Szennyvíz elvezető csatorna építése Szennyvíztelep a németországi Cuxhavenben A szennyvíz az ipari vagy háztartási vízfogyasztás végterméke, lényegében bármely olyan víz, amely emberi behatásra szennyeződött, illetve eredeti minősége romlott.

Megnézni Duna és Szennyvíz

Szent István tér (Esztergom)

Főszékesegyházi Kincstárban kiállítva Az esztergomi Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el.

Megnézni Duna és Szent István tér (Esztergom)

Szentendre

Szentendre város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében a Szentendrei járás székhelye.

Megnézni Duna és Szentendre

Szentendrei-Duna

A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest vármegye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén.

Megnézni Duna és Szentendrei-Duna

Szentendrei-sziget

A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre.

Megnézni Duna és Szentendrei-sziget

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Megnézni Duna és Szerb nyelv

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Megnézni Duna és Szerbia

Szeret (Duna)

A Szeret (románul Siret) a Duna bal oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Szeret (Duna)

Szigetköz

A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája.

Megnézni Duna és Szigetköz

Szigetközi Tájvédelmi Körzet

A Szigetköz sajátos vízrendszere, tipikus növény- és állatvilága megőrzése érdekében alapították meg 1987-ben a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet.

Megnézni Duna és Szigetközi Tájvédelmi Körzet

Szigetmonostor

Szigetmonostor község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Szigetmonostor

Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.

Megnézni Duna és Szigetszentmiklós

Szil (növénynemzetség)

Levélzete A vörös szil termése A szil vagy szilfa (Ulmus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjében a szilfafélék (Ulmaceae) család névadó, egyúttal legnagyobb és legészakabbra hatoló nemzetsége.

Megnézni Duna és Szil (növénynemzetség)

Szilisztra

Szilisztra (Силистра / Silistra) (régi magyar neve: Durosztol) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Dél-Dobrudzsa régióban.

Megnézni Duna és Szilisztra

Szivárványos ökle

250px A szivárványos ökle (Rhodeus amarus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába, a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és az Acheilognathinae alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Szivárványos ökle

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i.

Megnézni Duna és Szkíták

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Megnézni Duna és Szlovák nyelv

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Megnézni Duna és Szlovákia

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Megnézni Duna és Szlovén nyelv

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Megnézni Duna és Szlovénia

Szob

Szob város Pest vármegyében, a Szobi járás központja.

Megnézni Duna és Szob

Sztephanosz Büzantiosz

Sztephanosz Büzantiosz (Στέφανος Βυζάντιος, újgörög átírásban Sztéfanosz Vizándiosz) az i. sz.

Megnézni Duna és Sztephanosz Büzantiosz

Szvistov

Szvistov város (Свищов) Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.

Megnézni Duna és Szvistov

Tahitótfalu

Tahitótfalu község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Tahitótfalu

Tarka géb

A tarka géb (Proterorhinus semilunaris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Tarka géb

Tavikagyló

A tavikagyló (Anodonta cygnea) a kagylók (Bivalvia) osztályának folyamikagylók (Unionoida) rendjébe, ezen belül a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Tavikagyló

Törpeegér

A törpeegér (Micromys minutus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Törpeegér

Történelem

Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.

Megnézni Duna és Történelem

Tündérrózsa

Tündérrózsa és egy torkos méhecske ''Nymphaea mexicana'' A tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, mintegy 45 fajt számlál, melyek közül sokat termesztenek dísznövényként.

Megnézni Duna és Tündérrózsa

Temes (folyó)

A Temes (vagy Tamiš) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.

Megnézni Duna és Temes (folyó)

Tengelyhatalmak

A tengelyhatalmak vagy tengely elnevezést a második világháborúban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák.

Megnézni Duna és Tengelyhatalmak

Termésarany

A termésarany a terméselemek ásványosztályban a fémek alosztályon belül az I.A.a jelű réz-, ezüst-, aranycsoport tagja.

Megnézni Duna és Termésarany

Timok

A Timok folyó Szerbia és Bulgária területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Megnézni Duna és Timok

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Megnézni Duna és Tisza

Tiszai cianidszennyezés

A tiszai cianidszennyezés (gyakran használt, de pontatlan megnevezéssel tiszai ciánszennyezés) több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000.

Megnézni Duna és Tiszai cianidszennyezés

Tiszavirág

A tiszavirág (Palingenia longicauda) nevével ellentétben nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj, amely a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályába, az ősszárnyúak (Palaeoptera) alosztályágába, a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe, annak tiszavirágok (Palingengidae) családjába tartozik.

Megnézni Duna és Tiszavirág

Traun (folyó)

A Traun a Duna 153 km hosszú jobb oldali mellékfolyója Stájerországban és Felső-Ausztriában.

Megnézni Duna és Traun (folyó)

Trákok

A trákok indoeurópai eredetű ókori nép, akik az i. e. 2. évezred második felétől a i. u. 6–7. századig éltek a Balkán-félsziget délkeleti és keleti részén, főleg a mai Bulgária területén.

Megnézni Duna és Trákok

Tulcsa

Tulcsa (románul Tulcea, bolgárul, oroszul, és ukránul: Тулча, Tulcha; törökül: Tulça) város Dobrudzsában, Romániában, az azonos nevű megye székhelye, a Duna-delta kapujának is nevezik.

Megnézni Duna és Tulcsa

Tulln an der Donau

Tulln an der Donau osztrák város, Alsó-Ausztria Tullni járásának központja.

Megnézni Duna és Tulln an der Donau

Turnu Măgurele

Sétány Turnu Măgureleben Turnu Măgurele (magyarul: Kisnikápoly) város Romániában, Teleorman megyében.

Megnézni Duna és Turnu Măgurele

Turzás

A Hel-félsziget (Lengyelország) az egyik leglátványosabb turzás. A turzás az épülő sekély tengerparti területek sajátos homokformája.

Megnézni Duna és Turzás

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Megnézni Duna és Ukrajna

Ukrán nyelv

Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.

Megnézni Duna és Ukrán nyelv

Ulm

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Megnézni Duna és Ulm

Vaddisznó

250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Vaddisznó

Vadszőlő

A vadszőlő (Parthenocissus) a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe és a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Duna és Vadszőlő

Vaskapu-szoros

A Vaskapu-szoros (románul Porțile de Fier, szerbül Ђердапска клисура / Đerdapska klisura) folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.

Megnézni Duna és Vaskapu-szoros

Vaskor

A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.

Megnézni Duna és Vaskor

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Megnézni Duna és Vác

Vág (folyó)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.

Megnézni Duna és Vág (folyó)

Vándorkagyló

A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül a vándorkagylók (Dreissenidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Vándorkagyló

Várna (Bulgária)

Várna Bulgária harmadik legnagyobb városa.

Megnézni Duna és Várna (Bulgária)

Vízerőmű

Vízerőmű vázlataA: víztározó B: gépház C: vízturbina D: generátor E: vízbevezetés F: frissvíz-csatorna G: villamos távvezeték H: folyó A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja.

Megnézni Duna és Vízerőmű

Vízgyűjtő terület

Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl.

Megnézni Duna és Vízgyűjtő terület

Vízicickány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vízicickány (egyértelműsítő lap).

Megnézni Duna és Vízicickány

Vízisikló

A vízisikló legjellegzetesebb ismertetőjegye a két félhold alakú, többnyire sárga folt a tarkóján Zöld alapszínű vízisikló Melanisztikus példány A vízisikló (Natrix natrix) egy közismert és elterjedt eurázsiai, nevével ellentétben nem szorosan a vízhez kötődő kígyófaj.

Megnézni Duna és Vízisikló

Víziskorpió

#ÁTIRÁNYÍTÁS Közönséges víziskorpió.

Megnézni Duna és Víziskorpió

Víziváros (Esztergom)

Az Érseki Víziváros (latinul Civitas archiepiscopalis, egykor telepített lakosai után Németváros) 1895 óta Esztergom városrésze.

Megnézni Duna és Víziváros (Esztergom)

Vörös gém

A vörös gém (Ardea purpurea) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagy méretű gázlómadár.

Megnézni Duna és Vörös gém

Vörös róka

Vörös róka téli bundájában Kanadai vörös róka prédával A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja.

Megnézni Duna és Vörös róka

Verőce (Magyarország)

Verőce (korábban Nógrádverőce) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Megnézni Duna és Verőce (Magyarország)

Vidin

Vidin (magyarul: Bodony) város Bulgária északnyugati részén, Vidin megyében, a Duna jobb partján.

Megnézni Duna és Vidin

Vidraformák

A vidraformák (Lutrinae) a menyétfélék családjának egy alcsaládja.

Megnézni Duna és Vidraformák

Vindobona

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bécs Kategória:A Római Birodalom városai.

Megnézni Duna és Vindobona

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni Duna és Visegrád

Viza (hal)

A viza (Huso huso) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Megnézni Duna és Viza (hal)

Volga

A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.

Megnézni Duna és Volga

Vukovár

Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.

Megnézni Duna és Vukovár

Wachau (tájegység)

A Wachau vagy wachaui kultúrtáj Ausztria 2000 óta világörökségi védelmet élvező 30 kilométer hosszú völgyszorosa a Duna mentén, Melk és Krems an der Donau városok között, Alsó-Ausztriában.

Megnézni Duna és Wachau (tájegység)

Ybbs an der Donau

Ybbs an der Donau település Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban, a Melki járásban.

Megnézni Duna és Ybbs an der Donau

Zátony

A zátony a folyómeder, tó- vagy tengerfenék olyan része, amelyet a hordalék feltöltött.

Megnézni Duna és Zátony

Zöldmoszatok

Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.

Megnézni Duna és Zöldmoszatok

Zebegény

Zebegény (szlovákul Zebegíň) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Megnézni Duna és Zebegény

Zimnicea

Zimnicea város Romániában, Teleorman megyében, a Duna bal partján, szemben a bulgáriai Szvistov várossal.

Megnézni Duna és Zimnicea

Zimony

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.

Megnézni Duna és Zimony

Zsil

A Zsil (románul Jiu, latin nevén Rabon) a Duna egyik bal oldali mellékfolyója Romániában.

Megnézni Duna és Zsil

1000

1000 a 10. század utolsó éve.

Megnézni Duna és 1000

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Megnézni Duna és 11. század

13. század

A 13.

Megnézni Duna és 13. század

16. század

A 16.

Megnézni Duna és 16. század

17. század

A 17.

Megnézni Duna és 17. század

1775-ös pesti árvíz

Az 1775-ös pesti árvíz február 15-én pusztított Pesten, Budán és Vácott, melynek során összesen 611 lakóház ment tönkre.

Megnézni Duna és 1775-ös pesti árvíz

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Megnézni Duna és 18. század

1838

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század.

Megnézni Duna és 1838

1838-as esztergomi árvíz

Az 1838-as árvíz Esztergom történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája volt, a királyi város épületeinek hetven százaléka összedőlt.

Megnézni Duna és 1838-as esztergomi árvíz

1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán.

Megnézni Duna és 1838-as pesti árvíz

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Megnézni Duna és 19. század

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Megnézni Duna és 20. század

2002

* az ökoturizmus nemzetközi éve.

Megnézni Duna és 2002

2002-es közép-európai áradások

A 2002-es közép-európai áradások augusztusban következtek be Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Románia területén.

Megnézni Duna és 2002-es közép-európai áradások

2013-as közép-európai áradások

A 72 órás esőzés által érintett terület 2013. május 31. és június 2. között Közép-Európában A 2013-as közép-európai áradások május végén-június elején következtek be Svájc, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország területén.

Megnézni Duna és 2013-as közép-európai áradások

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Megnézni Duna és 9. század

Lásd még

Ausztria folyói

• Ager
• Dráva
• Duna
• Duna-csatorna (Bécs)
• Enns (folyó)
• Fischa
• Gail (Ausztria)
• Gurk (folyó)
• Inn (folyó)
• Isar
• Krems (Duna)
• Krems (Traun)
• Lajta
• Lammer
• Lapincs
• Lech (folyó)
• Lendva-patak
• Möll
• Morva (folyó)
• Mura (Dráva)
• Pinka
• Rába
• Répce
• Rajna
• Salzach
• Samina
• Thaya (folyó)
• Traisen (folyó)
• Traun (folyó)
• Vulka
• Wien (folyó)
• Ybbs

Bács-Kiskun megye földrajza

• Ágasegyháza
• Akasztó
• Bácsborsód
• Bácsszentgyörgy
• DKMT Eurorégió
• Duna
• Duna–Dráva Nemzeti Park
• Gemenc
• Kiskunsági Nemzeti Park
• Szelidi-tó természetvédelmi terület
• Tisza
• Vadkerti-tó

Bulgária folyói

• Arda (Marica)
• Duna
• Iszker
• Jantra (folyó)
• Marica (folyó)
• Meszta
• Nišava (folyó)
• Oszam
• Rila patak
• Ruszenszki Lom
• Sztruma
• Sztrumica (folyó)
• Timok
• Tundzsa

Duna-vízgyűjtő

• Aachtopf
• Duna
• Duna–Fekete-tenger-csatorna
• Duna–Tisza–Duna-csatorna
• Duna-delta
• Kis-Duna
• Majna–Duna-csatorna

Horvátország folyói

• Báza (folyó)
• Bednja (folyó)
• Cetina (folyó)
• Csázma (folyó)
• Dobra (folyó)
• Dráva
• Dragonja
• Duna
• Gacka
• Glina (folyó)
• Glogovnica
• Ilova (Száva)
• Jadro
• Karasica-patak
• Korana
• Korpona (folyó)
• Krka (Horvátország)
• Kulpa
• Kupčina
• Lónya (folyó)
• Lika (folyó)
• Mirna
• Mrežnica
• Mura (Dráva)
• Neretva
• Odra (Kulpa)
• Ombla
• Orljava
• Pakra
• Pazinčica
• Plitvica (Dráva)
• Raša (folyó)
• Recsina
• Slunjčica (patak)
• Sunja (folyó)
• Száva
• Szutla
• Una
• Valkó (folyó)
• Vrljika
• Zrmanja
• Čabranka
• Čikola

Moldova folyói

• Bîc (folyó)
• Duna
• Prut

Szerbia folyói

• Ó-Béga
• Aranka (folyó)
• Bács-ér
• Báza (folyó)
• Béga
• Berzava
• Déli-Morava
• Drina
• Duna
• Ibar
• Kígyós-főcsatorna
• Körös-éri-főcsatorna
• Karas
• Lim
• Néra
• Nagy-Morava
• Nišava (folyó)
• Nyugati-Morava
• Pčinja (folyó)
• Száva
• Temes (folyó)
• Timok
• Tisza
• Uvac

Szlovákia folyói

• Árva (folyó)
• Bódva
• Bebrava
• Bodrog (folyó)
• Dudvág
• Duna
• Dunajec
• Gölnic
• Garam
• Hernád (folyó)
• Ipoly
• Kis-Duna
• Laborc (folyó)
• Latorca
• Morva (folyó)
• Nyitra (folyó)
• Ondava
• Poprád (folyó)
• Rima
• Sajó (folyó)
• Tapoly
• Tarca (folyó)
• Tisza
• Turóc
• Ung (folyó)
• Vág (folyó)
• Zsitva

Ukrajna folyói

• Déli-Bug
• Donyec
• Duna
• Pripjaty (folyó)

Vajdaság földrajza

• Észak-bácskai körzet
• Észak-bánsági körzet
• Alföld
• Aranka (folyó)
• Bács-ér
• Bácska
• Bánság
• Báza (folyó)
• Béga
• Béga-csatorna
• Berzava
• Dél-bácskai körzet
• Dél-bánsági körzet
• DKMT Eurorégió
• Delibláti-homokpuszta
• Duna
• Duna–Tisza–Duna-csatorna
• Kárpát-medence
• Kígyós-főcsatorna
• Körös-éri-főcsatorna
• Közép-bánsági körzet
• Karas
• Ledincei-tó
• Néra
• Nyugat-bácskai körzet
• Palicsi-tó
• Sajkásvidék
• Szerémség
• Szerémségi körzet
• Tarcal-hegység
• Temes (folyó)
• Tisza
• Titeli-fennsík

Ismert mint Danube River.

, Budapest XXI. kerülete, Bulgária, Calafat, Călărași, Cernavodă, Cianobaktériumok, Claudio Magris, Corabia, Csalánozó, Csallóköz, Csapósügér, Csehország, Csehszlovákia, Csepel-sziget, Csuka, Dacia (római provincia), Dankasirály, Dél, Dévényi-kapu, Dévérkeszeg, Dömös, Deltatorkolat, Dobrudzsa, Donau-Auen Nemzeti Park, Donaueschingen, Dráva, Duna Bizottság, Duna-delta, Dunaújváros, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Fekete-tenger-csatorna, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Duna–Tisza–Duna-csatorna, Dunabogdány, Dunaföldvár, Dunaharaszti, Dunai galóca, Dunakanyar, Dunakeszi, Dunavirág, Eisack, Első keresztes háború, Első világháború, Emlősök, Enns (folyó), Enyves éger, Ercsi, Erdély, Esterházy Péter, Esztergom, Esztergomi bazilika, Etnikum, Eukarióták, Eurázsiai hód, Európa, Európa kék szalagja, a Duna, Európai őz, Európai Unió, EuroVelo, Evezőlábú rákok, Fűzfa, Függőcinege, Fülcsiga, Fehér fűz, Fehér nyár, Fekete nyár, Fekete-erdő, Fekete-tenger, Fetești (Ialomița megye), Fogas (hal), Folyami rák, Fugger-család, Galac, Galați, Garam, Gótok, Göd, Gönyű, Görény, Gellért-hegy, Gemenc, Giliszta, Giurgiulești, Gombos, Gránit, Grein, Gyékény, Győr, Gyenes Károly, Gyurgyevó, Hainburg an der Donau, Hallstatti kultúra, Hanság, Harasztok, Harmadidőszak, Havasalföld, Hârșova, Hüllők, Holocén, Holtág, Hordalék, Hordalékkúp, Horvát nyelv, Horvátország, Hosszú hadjárat, Hunok, Hunyadi János, I. e. 4. század, I. e. 5. évezred, I. e. 8. század, Iller, Ingolstadt, Inn (folyó), Ipoly, Isaccea, Isar, Isère (folyó), Iszalag, Iszapgyopár, Iszker, Izmajil, Jancsó Miklós (filmrendező), Jókai Mór, József Attila, Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899), Jules Verne, Kalocsa, Karas, Kavicscsiga, Kárpátok, Kék Duna keringő, Kétéltűek, Közönséges kószapocok, Közönséges nád, Kőris, Kősüllő, Kecsege, Kecskebéka, Kelet, Keleti gótok, Kelta nyelvek, Kevevára, Kilija, Kilométer, Kis-Duna, Kis-Kárpátok, Kisalföld, Kismaros, Kisoroszi, Kockás sikló, Kocsányos tölgy, Komárom (Magyarország), Komárom (Szlovákia), Komló (növény), Kora kréta, Kormorán (madár), Krems an der Donau, Kvarc, La Tène-kultúra, Lajta-hegység, Laposféreg, Latin nyelv, Láperdő, Lápi csalán, Lösz, Leányfalu, Lech (folyó), Lengyelország, Leső harcsa, Limes, Linz, Lom (Bulgária), Longobárdok, Madarak, Magas-Tauern, Magyarország, Magyarország vízrajza, Májmohák, Második világháború, Mészkő (kőzet), Melk, Miocén, Mocsári teknős, Mohács, Mohácsi-sziget, Mohák, Moldova, Morva (folyó), Mosoni-Duna, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Mura (Dráva), Naab, Nagy-Morava, Nagybánya, Nagymaros, Nagyrévi kultúra, Nándorfehérvár, Nátrium-cianid, Német nyelv, Német-római Császárság, Németország, Neandervölgyi ember, Nemzetközi Duna-túra, Nikápoly, Nyergesújfalu, Nyugat, Nyugati gótok, Olaszország, Olt, Oltenița, Orjahovo, Oroszország, Orsova, Oszam, Oszét nyelv, Oszmán Birodalom, Osztrák Hercegség, Osztrák–Magyar Monarchia, Paks, Palánka (Szerbia), Pannonia (provincia), Parti szűrésű kút, Passau, Párizs környéki békeszerződések, Párkány (település), Pézsmapocok, Pócsmegyer, Pest (történelmi település), Pilismarót, Plankton, Pleisztocén, Pliocén, Ponty, Pontytetű, Pozsony, Prokarióták, Prut, Rajka, Rajna, Rajna–Majna–Duna-csatorna, Rajzos csiga, Rába, Ráckeve, Ráckevei-Duna, Rákok, Récefélék, Római Birodalom, Rózsás gödény, Rózsás márna, Regensburg, Román nyelv, Románia, Rotterdam, Rucaöröm, Rusze, Sás, Selymes durbincs, Sió, Solt (település), Sulyom, Sváb-Alb, Svájc, Szap, Szarvas (állat), Száva, Százhalombatta, Széchenyi lánchíd, Széles kárász, Szörényvár, Szürke gém, Szendrő (Szerbia), Szennyvíz, Szent István tér (Esztergom), Szentendre, Szentendrei-Duna, Szentendrei-sziget, Szerb nyelv, Szerbia, Szeret (Duna), Szigetköz, Szigetközi Tájvédelmi Körzet, Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Szil (növénynemzetség), Szilisztra, Szivárványos ökle, Szkíták, Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovén nyelv, Szlovénia, Szob, Sztephanosz Büzantiosz, Szvistov, Tahitótfalu, Tarka géb, Tavikagyló, Törpeegér, Történelem, Tündérrózsa, Temes (folyó), Tengelyhatalmak, Termésarany, Timok, Tisza, Tiszai cianidszennyezés, Tiszavirág, Traun (folyó), Trákok, Tulcsa, Tulln an der Donau, Turnu Măgurele, Turzás, Ukrajna, Ukrán nyelv, Ulm, Vaddisznó, Vadszőlő, Vaskapu-szoros, Vaskor, Vác, Vág (folyó), Vándorkagyló, Várna (Bulgária), Vízerőmű, Vízgyűjtő terület, Vízicickány, Vízisikló, Víziskorpió, Víziváros (Esztergom), Vörös gém, Vörös róka, Verőce (Magyarország), Vidin, Vidraformák, Vindobona, Visegrád, Viza (hal), Volga, Vukovár, Wachau (tájegység), Ybbs an der Donau, Zátony, Zöldmoszatok, Zebegény, Zimnicea, Zimony, Zsil, 1000, 11. század, 13. század, 16. század, 17. század, 1775-ös pesti árvíz, 18. század, 1838, 1838-as esztergomi árvíz, 1838-as pesti árvíz, 19. század, 20. század, 2002, 2002-es közép-európai áradások, 2013-as közép-európai áradások, 9. század.

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek