Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Diplomácia és I. Mátyás magyar király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Diplomácia és I. Mátyás magyar király

Diplomácia vs. I. Mátyás magyar király

A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. I.

Közötti hasonlóságok Diplomácia és I. Mátyás magyar király

Diplomácia és I. Mátyás magyar király 8 közös dolog (a Uniópédia): Hírszerzés, III. Alexandrosz makedón király, IV. Szixtusz pápa, Pápai állam, Reneszánsz, Rodosz (sziget), Velencei Köztársaság, Zsigmond magyar király.

Hírszerzés

A hírszerzés az ellenfél katonai, gazdasági vagy politikai titkainak megszerzésére irányuló szervezett titkosszolgálati tevékenység.

Diplomácia és Hírszerzés · Hírszerzés és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Diplomácia és III. Alexandrosz makedón király · I. Mátyás magyar király és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

IV. Szixtusz pápa

IV.

Diplomácia és IV. Szixtusz pápa · I. Mátyás magyar király és IV. Szixtusz pápa · Többet látni »

Pápai állam

A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.

Diplomácia és Pápai állam · I. Mátyás magyar király és Pápai állam · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Diplomácia és Reneszánsz · I. Mátyás magyar király és Reneszánsz · Többet látni »

Rodosz (sziget)

Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

Diplomácia és Rodosz (sziget) · I. Mátyás magyar király és Rodosz (sziget) · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Diplomácia és Velencei Köztársaság · I. Mátyás magyar király és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Diplomácia és Zsigmond magyar király · I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Diplomácia és I. Mátyás magyar király

Diplomácia 67 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Mátyás magyar király 405. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 1.69% = 8 / (67 + 405).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Diplomácia és I. Mátyás magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »